Hiába ismeri el tehát minden állami vezető, hogy az elszabadult infláció miatt az eredetileg erre az évre maradt kereteknél sokkal magasabb emelésre lenne szükség mindegyik területen, a nagyvállalatoknak maguknak kellene kigazdálkodni a szakszervezetek által követelt 15-20 százalékos béremelést, amire képtelenek. Meg nem erősített hírek szerint van olyan cégvezető, aki 6+4 százalékos béremelésre kapott elvi felhatalmazást a kormánytól, de a lehetőség eddig csak szóban terjedt a szakszervezetek között.
Van, ahol 6+4 százalékos emelésről érkeztek hírek, máshol viszont mindössze 3 százalékos béremelést ajánlott az idei évre a munkáltató
A közlekedési mamutcég (MÁV-Volán) dolgozóinak a vállalat február 2-án azt ajánlotta fel, hogy az 5 százalékos alapbéremelést egészítsék ki azzal, hogy ez legalább 41 ezer forintot jelentsen havonta minden munkavállalónak. Ezt azonban a MÁV és a Volánbusz szakszervezetei nem fogadták el, mert szerintük ez durván csökkentené a keresetek reálértékét. Szerintük legalább havi 60 ezer forint alapbéremelésre lenne szükség. A Mozdonyvezetők Szakszervezete honlapján úgy fogalmaz: a tárgyalások akkor folytatódnak, ha a MÁV értékelhető új javaslattal áll elő. A beszámolóból kiderül, hogy „a cégcsoport elnöke szerint ők elmentek a falig, a belső források feltárásával hosszabb távon gondolkodva ennyit tudnak béremelésre fordítani, az látszik, a tulajdonos állam nem adott felhatalmazást és nem biztosított forrást a magasabb béremelésre”.
Lapunk információi szerint a MÁV és a Volánbusz szakszervezetei épp ma tudják meg, hogy mikor folytatódik a bértárgyalás a cégcsoportnál, de arról nem szivárgott ki semmi, hogy mekkora emelésről szól majd az újabb ajánlat. Az 56 ezer dolgozót képviselő szakszervezetek közül egyelőre csak a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) tartja annyira elfogadhatatlannak az állam hozzáállását, hogy kész demonstrációt szervezni tiltakozásként. Dobi István elnök arra emlékeztetett, hogy alapszervezeti elnökeik még január 27-én döntöttek úgy, hogy március 13-án tüntetést tartanak az Építési és Közlekedési Minisztérium előtt, ha a Volánbusz nem teljesíti 20 százalékos bérkövetelésüket.
Hasonló akcióban gondolkodik az egyik postás szakszervezet is. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetségét (POFÉSZ) vezető Pfeifer Tamás vérlázítónak tartja, hogy nekik csak 3 százalékos emelést ajánlott meg a Magyar Posta vezetése, miközben azt látják, hogy folyamatos az elvándorlás a cégtől és kisebb csoportokban küldenek is el dolgozókat, vagy csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak sokakat.
A Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) elnökét épp a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatójával folytatott bértárgyalás után értük el. Fürjes-Gábor József elmondása szerint arról volt szó, hogy a hároméves bérmegállapodás 2023-ra vonatkozó része alapján milyen bérfejlesztési megoldásokban gondolkodhatnak. Mind a munkáltató, mind a munkavállalók képviselői azt tartanák célravezetőnek – tudtuk meg -, hogy az idei évre megmaradt 4 százalékos bérfejlesztési lehetőséget ne százalékos mértékben kapják meg a dolgozók, hanem fix összegben, amivel a kisebb keresetűek jobban járnak.
Ezzel együtt ki lehet jelenteni, hogy a hat vízügyes, állami tulajdonban lévő cégnél nincs érdemi előrelépés, az érdekvédők kitartanak amellett, hogy a bérek reálértékének megőrzéséhez minimum 15 százalék többletpénzre lenne szükség. Csak akkor fogadnának el egy 6+4 százalékos ajánlatot, ha a munkavállalók ezt első körben megkaphatnák, a fennmaradó 5 százalékról azonban tovább folytatódna az egyeztetés.
Fürjes-Gábor József ugyanakkor arról számolt be lapunknak, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő vizes vállalatoknál gyorsabban haladnak a tárgyalások, több helyen is tíz százalék fölötti béremelési megállapodások születtek, s van, ahol 15 százalékos fejlesztés is körvonalazódik. A VKDSZ elnöke azonban ezekkel az eredményekkel együtt úgy látja, hogy március vége előtt nehezen képzelhető el a vízügyi cégek mindegyikénél a bértárgyalások lezárása.
Januárban még úgy tűnt, gyorsan megoldást találnak a bérfejlesztésre az állami közszolgáltatóknál, mára azonban biztosnak látszik, hogy elhúzódnak a tárgyalások.
Az állami alkalmazottak sem járnak jobban
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását sürgette néhány napja hat szakszervezeti tömörülés, de a kormány erre a kezdeményezésre sem reagált eddig. A pedagógusok és egészségügyi dolgozók harcát támogató egyéb humán területek dolgozóinak inflációkövető béremelése mellett a diplomás minimálbér bevezetése, a munkába járás megkönnyítése is szerepel a követelések között, de arra az esetre is készülnek a szakszervezetek, ha a kormány továbbra sem foglalkozik a hivatali alkalmazottakkal, vagy például a kulturális területen dolgozókkal. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról számolt be, hogy a hónap végén egyeztetnek a tiltakozás módjáról.
