;

Grúzia;Mihail Szaakasvili;

- Utolsó esélyét is eljátssza a grúz vezetés

Tbiliszi Két esemény tartja lázban a grúz közvéleményt, mindkettő még távolabb tolja a „grúz álmot”, az uniós csatlakozás perspektíváját is. (Az országot 2012 óta kormányzó Grúz Álom párt szavak szintjén EU-integráció-párti, de a pártot és az egész országot háttérből egy oroszpárti milliárdos, Bidzina Ivanisvili vezeti. Az országban üldözik a szabad sajtót és a politikai ellenzéket, a milliárdos emberei ülnek a vezető pozíciókban, ami miatt már többször figyelmeztette az országot az Európai Parlament és Bizottság egyaránt.)

Amint arról a Népszava is beszámolt, tavaly március elején, az ukrajnai háború hatására három posztszovjet ország kérelmezte rendkívüli eljárásban a tagjelölti státust. Ukrajnával és Moldovával ellentétben azonban Georgia (Grúzia) kérelmét elutasították júniusban, a csatlakozási perspektívát viszont meghagyták az országnak. Az EU döntéshozói szerint a tagjelöltség elnyeréséhez Georgiának véget kell vetnie a politikai megosztottságnak, a sajtószabadsággal kapcsolatos pereknek, igazságügyi és választási reformokat, valamint "oligarchamentesítést" kell megvalósítania.

Nos, mindebből semmi sem valósult meg, a Bidzina Ivanishvili uralta ország kormánya épp halálba kergeti az ország korábbi elnökét, a nemzetközi közösség által is megkérdőjelezett eljárás nyomán bebörtönzött Mihail Szaakasvilit, Tbiliszi pedig orosz metrókocsikat készül vásárolni.

A The Moscow Times orosz ellenzéki portál számolt be arról, hogy a grúz főváros önkormányzata Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a nyugati szankciók hatására sem mondja fel azt a 2021-ben megkötött szerződést, amely 44 metrókocsi megvásárlásáról szól. Tbiliszi vezetése közel 50 millió dollár értékben kíván vásárolni az orosz Metrovagonmash cégtől, egy olyan projekt keretében, amelyre a forrásokat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól kapta. Az EBRD 2021-ben jóváhagyta a Metrovagonmash-t mint szállítót, de miután Oroszország tavaly megtámadta Ukrajnát, és Moszkva nemzetközi szankciók alá került, felfüggesztette a kifizetéseket az orosz gyártónak. Novemberben Kakha Kaladze főpolgármester azt állította, hogy az esetleges szankciók kockázata miatt nem kötnek szerződést az orosz gyártóval, és tárgyalásokat folytatnak alternatív cégekkel.

Most a pénzügyi veszteségek elkerülésének szándékával magyarázza a város az orosz üzlet melletti döntést.

A The Moscow Times emlékeztet, Grúzia önállóan nem szankcionálta Oroszországot, de csatlakozott a nemzetközi pénzügyi szankciókhoz, mert a kormányzat szerint ez az ország „nemzeti érdeke”, de mindent megtesznek azért, hogy az országot ne használják fel a szankciók kijátszására. „A kormány Ukrajnának nyújtott langyos támogatása és a Moszkva-barát retorika azonban arra késztette a kritikusokat, hogy kétségbe vonják a kormány elkötelezettségét”, írta az orosz portál.

A nemzetközi figyelmet azzal is kiérdemelte a grúz kormányzat, hogy valós veszélybe került Mihail Szaakasvili ellenzéki vezető és volt grúz elnök élete. Az ukrán állampolgársággal is rendelkező politikus, akit 2021 októberében börtönöztek be Grúziában, jelenleg kórházban van, orvosai és ügyvédei szerint immár "halálos veszélyben". Szaakasvili tavaly 50 napos éhségsztrájkot folytatott megfigyelés alatt, tiltakozásul politikai indíttatású bebörtönzése ellen, amit a "hatalommal való visszaélésnek" tart. Emberi jogi szervezetek szerint is politikai indíttatású Szaakasvili bebörtönzése. Az Európa Tanács tavaly szabadon bocsátását követelte, és közölte, hogy "politikai fogolynak" tekinti őt. Az Amnesty International "nyilvánvaló politikai bosszúnak" minősítette a grúz-ukrán politikussal szembeni bánásmódot.

Szaakasvilinél tavaly ősszel nehézfém mérgezést diagnosztizáltak. Ügyvédje szerint súlya 115-ről 68 kg-ra csökkent. A börtönkörülmények, a megfelelő egészségügyi ellátás hiányában számos betegséggel küzd a politikus, akinél a kóros súlyvesztés egyelőre megállíthatatlan. Fogvatartói és Rati Bregadze grúz igazságügyi miniszter ugyan azzal vádolják, hogy szándékosan árt magának, miközben megfelelő orvosi ellátásban részesül, ügyvédei és orvosai szerint azonban már nem tud enni és nem kapja meg a szükséges kezeléseket.

Az utóbbi napokban Volodimir Zelenszkij ukrán és Maia Sandu moldáv elnök is a nemzetközi közösséget sürgette, hogy lépjenek Szaakasvili szabadon bocsátása érdekében.

Székelyföld néven Romániában nem létezik közigazgatási egység, a román jog pedig mindegyik kisebbség képviselőinek garantálja a saját jelképek használatát a kulturális eseményeken.