Gyökeres fordulatot jelez a Fülöp-szigetek geopolitikájában az a múlt héten, a "léggömb-incidens" előtt két nappal kötött megállapodás, amely az amerikai katonai jelenlét kiterjesztését biztosítja az ázsiai országban. Miközben ugyanis az előző elnök, az országot autoriter eszközökkel irányító, s a kemény kéz politikáját képviselő Rodrigo Duterte folyamatosan Kínának udvarolt és igyekezett elvágni az egykori gyarmatosítóhoz, az Egyesült Államokhoz fűződő szálakat, utóda, Ifjabb Ferdinand Marcos visszatér a korábbi külpolitikai prioritásokhoz, s ismét Washingtonhoz közeledik.
A két ország között jelenleg fennálló katonai együttműködési megállapodás értelmében az Egyesült Államok öt katonai bázishoz férhet hozzá a szigetországban, s ezeken rotációs alapon állomásoztathatja csapatait. Stratégiai szempontból a Fülöp-szigetek különösen jelentős az Egyesült Államok számára már csak azért is, mert a Dél-kínai-tengernél található és közel helyezkedik el Tajvanhoz. Ezért kiemelt szerepet játszik az amerikai elrettentő politikában az Indo-csendes-óceáni térségben,
Washington az itteni amerikai jelenléttel rettentené el Kínát az esetleges tajvani beavatkozástól.
„A két ország szövetsége hozzájárul a szabad és nyitott Indo-csendes-óceáni térség fenntartásához” –emelte ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Fülöp-szigeteki kollégájával, Carlito Galvezzel tartott sajtótájékoztatóján. Nem meglepő módon Peking rögtön élesen bírálta a megállapodást. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint ezzel csak szítják a feszültséget a térségben és „veszélyeztetik a regionális békét és stabilitást". Hogy a külügyi szóvivő jelezze, csupán a régió államaiért aggódik, azt is hozzátette: a térség országainak „ébernek kell maradniuk”, és „el kell kerülniük, hogy az Egyesült Államok kihasználja őket”.
Az amerikai-fülöp-szigeteki megállapodás szövegéből nem derül ki, hol épülnek majd az amerikai erők új bázisai. A manilai védelmi tárcavezető közölte, először a térség államaival egyeztetnek, s utána közlik a helyszíneket. Hírek szerint Washington az ország északi részén állomásoztatna csapatokat, tehát az országnak a Tajvanhoz legközelebb eső részén. Ezenfelül bázist létesítene a délnyugati Palawan szigetén. Innen ugyanis könnyű megközelíteni a vitatott hovatartozású Spratly-szigeteket. Kína magának követeli a Dél-kínai-tenger legnagyobb részét a Spratly- és Paracel-szigeteket, több sziklaszigetet és korallzátonyt, ami miatt több közeli országgal, elsősorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal, de Malajziával, Bruneijel, Szingapúrral és Indonéziával is vitában áll. Kína mesterségesen létrehozott szigetekkel terjeszti ki fennhatóságát.
A Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok egyértelműen közelebb került egymáshoz, mióta Ferdinand Marcos Jr. elnök hivatalba lépett. Marcos, Ferdinand Marcos egykori diktátor fia világossá tette, nem tudja elképzelni országát az amerikai partnerség nélkül. Miután Marcos tavaly nyáron hivatalba lépett, a manilai kormány vészhelyzeti terveket készített arra az esetre, ha Kína megszállná Tajvant. Amikor az amerikai képviselőház akkori elnöke, Nancy Pelosi tavaly augusztusban Tajpejbe látogatott, Peking katonai manőverrel válaszolt, többek között a Fülöp-szigeteket és Tajvant elválasztó Bashi-szorosban.
Kína tiltakozott az Egyesült Államoknál az állítólag kémkedésre használt léggömb lelövése miatt