Továbbra is feszült a helyzet Izraelben és a palesztin területeken, miután Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán lezárult békemissziójának nem sikerült az enyhülés irányába elmozdítania a folyamatokat. A diplomata hiába kérte, még azt sem tudta elérni, hogy a felek legalább ne szítsák tovább az indulatokat.
Az izraeli történelem legszélsőjobboldalibb kormányának egyik fő provokátora, a kahánista Itamar Ben-Gvir biztonsági miniszter szerdán elrendelte a palesztin foglyok által üzemeltetett börtönpékségek betiltását. A tárcavezető később maga állította azt, hogy ez az intézkedése váltotta ki az aznap este a Gázai-övezetből indított rakétatámadást, amelyre Izrael másnap hajnalban légicsapással válaszolt. A csapásokat követően egyik oldalról sem számoltak be áldozatokról.
A régió rég nem látott erőszakspirálba került. Izrael múlt csütörtökön a ciszjordániai Dzsenín menekülttáborában hajtott végre rajtaütést, amelyben tíz palesztin halt meg - többnyire a terrorszervezetként nyilvántartott iszlamista Hamász és Iszlám Dzsihád fegyveresei, de az áldozatok között volt egy idős nő is. Másnap egy palesztin merénylő hét zsidó hívőt lőtt le egy kelet-jeruzsálemi zsinagógánál. Az elmúlt másfél évtized két legvéresebb incidensét palesztin szélsőségesek meghiúsított támadásai, illetve izraeli bosszúcselekmények (köztük gyújtogatások, kődobálások) követték, az izraeli biztonsági erők szerdán például két palesztint lőttek le. Közlésük szerint az egyik késsel támadt egy katonára, a másik pedig fegyvernek látszó tárgyat tartott a kezében. Utóbbival akkor végeztek az izraeli hatóságok, amikor nagy erőkkel behatoltak egy kelet-jeruzsálemi menekülttáborba, hogy lerombolják egy tavaly októberben lelőtt palesztin támadó otthonát.
Nem kizárható, hogy az események tovább eszkalálódnak, egyesek attól tartanak, hogy küszöbön állhat egy újabb általános palesztin felkelés, a harmadik intifáda. Blinken vizitje annak jele, hogy Washingtont is aggasztja a helyzet. Az Egyesült Államoknak lenne elképzelése arról, hogyan lehetne elejét venni az erőszaknak, vizitje során az amerikai külügyminiszter egy biztonsági terv elfogadásáról győzködte Mahmúd Abbász palesztin elnököt.
Az elgondolás alapján a Palesztin Hatóság (PH) kommandós egységeket hozna létre a palesztin rendőrség kötelékében. Az új alakulatok segítségével Rámalláh növelhetné biztonsági jelenlétét a szélsőségesek melegágyává vált Dzsenínben és Nábluszban, ezátlal megtörné a szélsőséges milíciák befolyását a két város felett, továbbá szükségtelenné tenné az ismétlődő izraeli razziákat.
A térségért felelős amerikai biztonsági koordinátor, Mike Fenzel altábornagy által kidolgozott, a felekkel már hetekkel korábban ismertetett tervet Izrael üdvözölte, a palesztin vezetés viszont fenntartással fogadta, ami - a rendelkezésre álló információk alapján - teljesen érhető. Mint oly sok más, katonai vezetők által kidolgozott koncepció, úgy tűnik, hogy ez is csak rövid távon hatékony, tüneti kezelést irányoz elő, amely hosszú távon fokozná a háttérben húzódó krónikus problémákat.
A palesztinok bizalma az elmúlt időszakban drámaian megrendült a PH iránt. Ennek részben az az oka, hogy több mint másfél évtizede nem tartottak parlamenti- vagy elnökválasztásokat, vagyis a kormányzó világias Fatah legitimációja gyenge lábakon áll. Szintén megtépázta a rámalláhi kormány renoméját, hogy tehetetlennek bizonyult a folyamatos és egyre csak súlyosbodó gazdasági válsággal szemben. Ehhez hozzájárult az is, hogy Izrael, a Donald Trump vezette előző amerikai kormányzat, sőt - Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért felelős biztos tevékenysége nyomán - az Európai Unió is a pénzügyi források visszatartásával próbálta bizonyos lépések megtételére rászorítani a Palesztin Hatóságot. A széles körben érzékelt korrupció, a politikai ellenfelek és kritikus civilek elhallgattatására irányuló autoriter lépések tovább rontottak a palesztin vezetés megítélésén.
Abbászék tekintélyét viszont az ásta alá igazán, hogy holtpontra jutott az oslói békefolyamat, s egyre inkább lehetetlennek látszik a kétállami megoldás. Izrael újabb illegális telepek létesítésével és a meglévők bővítésével évről-évre zsugorítja az önálló és életképes palesztin állam megalakulásának esélyeit. A fejlemények miatt sok palesztin kérdőjelezi meg az izraeli lépések ellen rendre hevesen tiltakozó, de azért a zsidó állammal korlátozott együttműködésre mégis hajlandó Palesztin Hatóság létjogosultságát.
A közelmúltban felerősödtek azok a hangok, amelyek a “megszálló hatalom” kiszolgálójának, végrehajtójának állítják be a rámalláhi kormányt. A Fenzel-féle amerikai biztonsági terv palesztin végrehajtása még több muníciót adna a bírálóknak, ezáltal felgyorsítaná a PH jelenleg is tapasztalható hanyatlását. Ez végeredményben a Hamásznak és más szélsőséges palesztin csoportoknak kedvezne. Hiteles békefolyamat híján azonban nem látszik más alternatíva a biztonsági helyzet rendezésére.
A Palesztin Hatóság sorsa egyébként is bizonytalan, hiszen a 87 éves Abbász utódlásának kérdése egyelőre megoldatlan. A Nemzetközi Válság Csoport (ICG) kutatóintézet friss tanulmányában rámutatott, hogy a palesztin vezető "kiüresítette vagy megbénította azokat az intézményeket és eljárásokat”, amelyek normál esetben arról döntetének, hogy ki veszi át a helyét. Esetleges hirtelen halála vagy leköszönése így belső hatalmi harcokhoz, tömeges tiltakozáshoz, az elnyomás fokozódásához és erőszakhoz vezethet, akár még a PH összeomlását is eredményezheti - figyelmeztetett az ICG.
