;

Európai Bizottság;Ukrajna;Kijev;szankciók;szolidaritás;nukleáris energia;kőolaj-feldolgozás;Ursula von der Leyen;orosz-ukrán háború;

- Ursula von der Leyen: Az EU február 24-ig újabb szankciós csomagban fizetteti meg Vlagyimir Putyinnal az egy éve tartó ukrajnai háború árát

Kijevi látogatásán az Európai Bizottság elnöke az eddigieknél is több támogatást ígért az ukrán elnöknek. A  büntetőintézkedések tizedik körének egyik fő lépése a kőolajtermékek árplafonja lesz.

Jó visszatérni Kijevbe, Oroszország inváziója óta immár negyedik alkalommal, ezúttal biztosi csapatommal – írta csütörtökön az ukrán fővárosba érve a Twitteren Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke, aki ismét találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A Reuters cikke szerint az unió végrehajtó testületének több mint egy tucat tagjából álló delegáció vonattal utazott az Oroszország által csaknem egy éve megtámadott országba. 

Az EB elnöke az ukrán államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón elképesztőnek nevezte azt az eltökéltséget, amivel Volodimir Zelenszkij jelentős lépéseket tesz, hogy Ukrajna mielőbb uniós taggá váljon, megfeleljen az EU-ajánlásoknak, miközben harcol az orosz invázió ellen. –  Miközben az ukránok közös értékeink megvédéséért küzdenek, mi támogatjuk országa gazdasági biztonságát, a mai napig 50 milliárd eurós támogatást adtunk, és ez  hosszú távon is így lesz – tette hozzá a bizottsági elnök.

Az Európai Unió új szankciós csomagot vezet be Oroszország ellen a háború kezdetének február 24-i évfordulójára, amely a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában. A már eddig elfogadott szankciók közül az unió és a G7-országok olajárplafonja napi 160 millió euróba kerül Oroszországnak, és most ugyanezt kiterjesztik a kőolajtermékekre is. Növeljük a nyomást, hogy Vlagyimir Putyin fizesse meg az árat a kegyetlen háborújáért

– közölte Ursula von der Leyen.

Volodimir Zelenszkij maga is büntetőintézkedésekre szólította fel az Európai Uniót Oroszországgal szemben, mert az elmúlt egy évben ugyan példátlan szankciókkal sújtották az agresszor védelmi és pénzügyi szektorát, korlátozták a kereskedelmét, feketelistára helyeztek csaknem 1500 embert és szervezetet, de mindezt az ukránok keveslik. A Reuters kiemelte a továbbra is érintetlenül hagyott üzleti kapcsolatokat, például Oroszország és Belgium gyémántkereskedelmét vagy a nukleáris szektort, amelyet viszont Magyarország vétózna meg a Paksi Atomerőmű bővítése érdekében.

Az európai szankciók üteme kissé lelassult, míg a terrorista állam éppen ellenkezőleg, fokozza a szankciókhoz való alkalmazkodás ütemét

– figyelmeztetett az ukrán elnök.

A Cseh Köztársaság javasolta, hogy a tizedik szankciós csomagban Oroszország technológiai képességét korlátozó intézkedéseket vezessenek be, megakadályozandó újabb fegyverek és rakéták előállítását. Az sem titok, hogy az újabb sorozat része lenne a szankciók kijátszásának visszaszorítása, a kiskapuk bezárása, Fehéroroszországot is érintően.

EU-tisztviselők elmondták, hogy a megbeszéléseken megvitatják még, milyen úton szállíthatnak Ukrajnának még több fegyvert és pénzt, valamint hogyan segíthetik elő még jobban az ukrán termékek uniós piacra jutását. Terítéken lesz még az orosz háborús bűnösök megbüntetésének jövőbeni lehetősége, de olyan napi kérdés is, mint a mobiltelefonálás megkönnyítésére az EU-roaming tilalom meghosszabbítása Ukrajna területén. – Ez egy nagyon erős jelzés, hogy Kijevben vagyunk a háború alatt. Jelzés az ukrán népnek, Oroszországnak, az egész világnak jegyezte meg egy magas rangú EU-tisztviselő.

Eközben Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, miután találkozott Denisz Shmihal ukrán miniszterelnökkel, már be is jelentette:

 Megduplázzák az EU által kiképzett ukrán katonák számát 30 ezerre, és 25 millió eurót szánnak az Ukrajna által visszafoglalt területek aknamentesítésére.

Josep Borrel nem hagyott kétséget afelől, az EU fő célja, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, és újjáépíthesse az országot. Az EU Kijevben tárgyaló migrációs, mezőgazdasági, gazdasági és igazságügyi vezető szerint csak ez évre már 60 milliárd eurós segélyt irányoztak elő, ebből közel 12 milliárd euró katonai támogatást és 18 milliárd eurót az ország működtetésének támogatása adja ki, ugyanakkor a háttérben és név nélkül többen megjegyezték, hogy Ukrajna uniós tagságára, európai integrációjára még várni kell, amíg nem teljesülnek az elvárt feltételek, a politikai, gazdasági stabilitástól kezdve az uniós jogharmonizációig.

Később Volodimir Zelenszkij a Facebook-oldalán közölte: „Ukrajna és az Európai Unió már nem különálló entitás az európai életben. Közösek az értékeink, a sorsunk, az ellenségünk, a védelmünk, így az életünk is. Ukrajna nélkül már nem lehet elképzelni egy egységes Európát. Intézményeink pedig már de facto interakcióba lépnek, ahogy kell egy uniós tagállam és az EU között. Most már politikai és jogi szinten is meg kell erősítenünk mindezt. A kulcsfontosságú lépés a tagsági tárgyalások megkezdése lesz, és remélem, hogy ezt hamarosan bejelenthetjük.”

A II. világháború legvéresebb csatájában aratott győzelem 80. évfordulójára készülve, Volgográd néhány napra újra Sztálingrád lett, és új szobrot is kapott a szovjet diktátor.