Már hétfőn Sztálingrád feliratokra cserélték a Volgográdba bevezető főutakon a helységnévtáblákat, a város és az orosz hatalom egyaránt lázasan készül a sztálingrádi csatában aratott győzelem 80. évfordulójára. Február 2-án ért véget, szovjet győzelemmel a II. világháború, de egyben az újkori történelem legpusztítóbb, legtöbb emberáldozatot követelő ütközete, a sztálingrádi csata, amely egyben fordulópontot jelentett a Szovjetunió nagy honvédő háborújában. A német csapatok 1942. július 17-től 1943. február 2-ig ostromolták Sztálingrádot, több mint 2,1 millió ember vett részt a kétszáz napig tartó csatában. Az ütközet orosz áldozatainak száma olyan magas volt, hogy azt nyilvánosságra sem hozták, de becslések szerint a harcokban elesettek és éhhalált halt városvédők száma meghaladta az egymilliót. Németország és szövetségesei mintegy 800 ezer katonát vesztettek – a csatában elesetteken túl ide számítják azt a 91 ezer hadifoglyot is, akik közül csak néhány ezren tértek haza sok évvel később.
Mivel az európai hadszíntéren is a második világháború fordulópontja lett a sztálingrádi csata, általában más európai országok is fejet hajtanak az évfordulón. Idén azonban, a kerek évforduló dacára magányosan ünnepel Putyin elnök és Oroszország.
A készülődés a városban napok óta tart. A volgográdi régióban február 1-2. munkaszüneti nap lett, az Interfax tudósítása szerint a térség mintegy 250 rendezvénynek ad otthont, amelyeken veteránok is részt vesznek. (Hogy milyen veteránokról van szó, azt nem pontosítják, de a csata egykori résztvevői közül minden bizonnyal már aligha él valaki.) Február 2-án katonai parádét és tűzijátékot tartanak az ideiglenesen Sztálingráddá visszakeresztelt városban, ahol szerdán új szobrot is emeltek Sztálinnak.
Dmitrij Peszkov, az elnöki hivatal szóvivőjének közlése szerint Vlagyimir Putyin elnök is „Volgográdba látogat ezen a héten”. A The Moscow Times ellenzéki portál úgy tudja, ellátogat a városba Ramzan Kadirov csecsen elnök és hadúr, valamint az ukrajnai háborúban kétes főszerepet játszó Wagner zsoldoscsoport alapítója, tulajdonosa és vezetője, „Putyin séfje”, Jevgenyin Prigozsin is.
A város nevét – legalábbis egyelőre – nem véglegesen cserélték le, csupán az emlékünnepségek idejére.
A volgográdi Városi Duma már 2013-ban úgy döntött, hogy a város nevét évente tíz napra visszaváltoztatják Sztálingrádra. A február 2-i győzelem napján túl a következő alkalmakkor használják a generalisszimusz nevét : február 23., a haza védelmezőjének napja, május 8., a "Hős-város" cím Volgográd városának adományozásának napja, május 9., a győzelem napja, június 22. - Emlékezés és gyász (a nagy honvédő háború kezdetének) napja, augusztus 23., a sztálingrádi bombázások áldozatainak emléknapja, szeptember 2., a II. világháború befejezésének napja, november 19., a náci csapatok Sztálingrád melletti veresége kezdetének napja, december 9., a haza hőseinek napja. Amint a dátumok is mutatják, kivétel nélkül az orosz köztudatban mindmáig szinte misztikus erejű "nagy honvédő háborúval" kapcsolatos ünnepekről van szó.
Amint korábbi lapszámunkban nyilatkozó Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő is hangsúlyozta, Putyin elnöknek és az orosz vezetésnek az egyik legnagyobb gondja, hogy nem sikerült erkölcsileg megalapozni az Ukrajna elleni háborút, így még azok sem tudna azonosulni vele, akikkel sikerült elfogadtatni, hogy „nemes ügy” érdekében folyik. Az orosz propaganda gépezet minden igyekezete ellenére nem lehet honvédő háborúvá, a II. világháború valamiféle folytatásává „nemesíteni” a mostani agressziót.
Bár a sztálingrádi csata, az egykori városvédők emberfölötti áldozatának emléke nemzetegyesítő erővel bír, Volgográd Sztálingráddá való átnevezése kapcsán azért óvatos a Kreml. A volgográdi veteránok tavaly álltak elő azzal a kezdeményezéssel, hogy adják vissza a „történelmi nevet a hős városnak”. A terület kormányzója bejelentette egy közösségi tanács létrehozását, amely tanulmányozni fogja a közvéleményt a kérdésben. Alekszandr Sztrukov, a közösségi tanács társelnöke, a volgográdi városi veteránok tanácsának elnöke a TASZSZ-nak azt mondta, 2023 nyaráig döntenek a Volgográd Sztálingrádra való átnevezéséről szóló népszavazás megtartásáról. Dmitij Peszkov elnöki szóvivő azonban január 27-i sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, nem folytak tárgyalások ez ügyben, egyáltalán nem került szóba a Kremlben a kérdés.
Börtön az „álhírterjesztő” újságírónak
Távollétében nyolc év letöltendő börtönbüntetésre ítélte egy moszkvai bíróság február 1-jén Alekszandr Nyevzorov ellenzéki újságírót és az internetes források kezelésétől is eltiltotta négy évre. Az Interfax orosz állami hírügynökség jelentése szerint Nyevzorovot bűnösnek találták az orosz fegyveres erők tevékenységéről szóló, szándékosan hamis információk nyilvános terjesztésében. A főügyészség 9 év börtönbüntetést kért, az ellenzéki újságíró bűne az volt, hogy Telegram és Youtube csatornáin „tudatosan hamis, igaznak álcázott információkat tartalmazó kiadványokat tett közzé” a mariupoli szülészet orosz katonák általi szándékos lebombázásáról – amit tagad Moszkva -, valamint az orosz részről ugyancsak hevesen cáfolt bucsai vérengzésről. Az 1,8 milliós követőtáborral rendelkező korábbi televíziós műsorvezető és volt parlamenti politikus már ezt megelőzően következetesen bírálta Putyint és kormányzatát az ukrajnai háború kirobbantásáért, de kendőzetlenül bírálta az orosz társadalmat is, az „invázióban való bűnrészességért”.
Nyevzorov ellen a tavasszal módosított orosz büntető törvénykönyv vonatkozó cikkelye alapján emeltek vádat, amely a háborúellenes orosz újságírók, aktivisták meghurcolásának és elítélésének alapjául szolgál. Az újságíró elleni büntetőeljárás 2022. március 22-én indult, pontosan egy hónappal később az igazságügyi minisztérium külföldi ügynöknek nyilvánította, honlapját a Roszkomnadzor cenzor azonnal blokkolta, emlékeztet a Meduza ellenzéki portál.
Nyevzorov családjával együtt márciusban elmenekült Oroszországból, ukrán állampolgárságot kapott. Oroszországban nemzetközi körözési listára tették, és távollétében letartóztatták. Moszkva tavaly decemberben kérte kiadatását is, több személlyel egyetemben, akik ellen Oroszországban büntetőeljárást indítottak, ám az Interpol politikai indíttatásúnak értékelte és elutasította a kérelmet. Nyevzorov mellett Alekszandr Szoldatov író, biztonságpolitikai szakértő, Oleg Kaszincev volt rendőr és Veronyika Belocerkovszkaja blogger szerepelt Moszkva listáján. Mindannyiukat az orosz hadseregről szóló "hamisítványok" terjesztésével vádolják.
