Bár orosz gáztarifánk novemberben 13 százalékkal, ezer köbméterenként 2162 euróra csökkent, az ár alapjául szolgáló, TTF-nek nevezett holland gáztőzsde irányadó, szeptemberi mutatója ennél is nagyobb mértékben, 15 százalékkal esett. Így az Orbán-kormány által oly sokat dicsért, 2021 végén megkötött magyar-orosz gázszerződés alapján a tőzsdei szintre rászámolt orosz felár az októberi 8 százalékról 10 százalékra nőtt – számítottuk ki a KSH-nál frissen megjelent novemberi külkereskedelmi adatokból. A magyar állam így változatlanul csillagászati összegeket fizet Putyinnak a gázért. Igaz, a TTF januári esése márciusra itt is megjelenhet.
A nyilvántartás szerint novemberben igen sok, 530 millió köbméter gáz érkezett Oroszországból, ami az új magyar-orosz gázszerződés 2021 októberi életbe lépése óta a legmagasabb érték. (Előtte viszont jóval nagyobb adagok érkeztek.) A gázért csak novemberben 1,1 milliárd eurót, 473 milliárd forintot fizettünk ki Putyinéknak.
A novemberi átlagár köbméterenként, hazai fizetőeszközben meglehetős magas, 893 forint. Ez a „rezsicsökkentett” lakossági tarifában szereplő, 50 forintos gázártétel közel húszszorosa, de még a 767 forintos „lakossági piaci áron” belül mintegy 547 forinton nyilvántartott nettó termékárnál is közel 40 százalékkal magasabb.
Bár a „rezsicsökkentett”, illetve a „lakossági piaci” áron kifizetett gáz aránya nem ismert, a fűtőanyagért kapott belföldi bevétel bizonyosan messze elmaradt az oroszoknak érte kifizetett összegtől. Ilyenkor a befolyt ellenértéket az állami költségvetés „egészíti ki" a tavaly közel ezermilliárdos, idén viszont már közel háromezermilliárdos „rezsialapból”. Októberhez hasonlóan tehát az Orbán-kormány novemberben is több százmilliárdot vett ki a zsebünkből a „rezsicsökkentés fenntartása érdekében”.
Vlagyimir Putyin a rekorder magyar gázárat is megemelte, az Orbán-kormány a rezsicsökkentett ár hússzorosát fizette az oroszoknak októberbenA legmagasabb tarifát, egyszersmind összeget egyébként – szintén lekövetve a holland tőzsde két hónappal korábbi, augusztusi csúcsát – októberben, a hazai tárolótöltés hajrájában fizethetett Magyarország: ezer köbméterenként közel 2500, összesen 1,2 milliárd eurót, köbméterenként több mint ezer, összesen 483 milliárd forintot.
A szerződéses képlettől egy pillanatra elrugaszkodva megállapítható, hogy a novemberben vásárolt orosz gázmennyiségért a tőzsdén ugyanazon időszak során feleannyit, 1155 eurót kellett volna fizetni. Ezzel az MVM, illetve a magyar állam 220 milliárd forintot takarított volna meg.
Furamód változatlanul nem érzékelhető Gulyás Gergely kancelláriaminiszter – röviddel az orosz gázkereskedelmet végző, állami MVM, majd Nagy Márton gazdaságfejlesztési tárcavezető október eleji bejelentése utáni – közlésének nyoma, miszerint az orosz ár megawattóránként (MWh) 150 eurós szintje feletti hányadot 2022 októbere és 2023 márciusa között elegendő 2024-2026 egyazon havában, egyenlő részletekben törlesztenünk. A MWh-nkénti orosz gázárunk októberben 255, novemberben pedig 221 euróra jön ki. Bár ez nyilvánvalóan meghaladja a 150 eurót, gázárcsökkenésnek mégsem leltük nyomát. Sőt, még nőtt is a tőzsdéhez viszonyított felár. Az okokat firtató érdeklődésünkre egy hónapja hasztalan várjuk a szaktárca válaszát.
A jövőre nézve némi reményt jelenthet, hogy a TTF januárban, folyamatos csökkenés után, tavaly szeptemberi szintje alig harmadán állt. Ez alapján, legalábbis márciusig, orosz gáztarifánk esése is borítékolható. Igaz, a KSH átfutási ideje miatt erről csak június elején lesz alkalmunk tudósítani.
Támadások kereszttüzében
Lapunk tavaly február eleje óta a KSH havonta frissített nyilvántartása alapján folyamatosan közöl a három hónappal korábbi orosz gázárunkra vonatkozó becslést. Ezek egyértelműen cáfolták úgy Vlagyimir Putyin februári kijelentését arról, hogy Magyarország a piaci szint ötödén kapná tőlük a gázt, mint az Orbán-kormány bejelentéseit, miszerint a 2021 vége óta érvényes, új magyar-orosz gázszerződés sokkal jobb lenne az előzőnél, illetve függetleníti a háztartási rezsit a tőzsdétől. (Így tavaly augusztustól adott szint felett meg is hétszerezték a lakossági gázárat.) A szerződés titkosságára hivatkozva ugyanakkor kijelentéseikhez semminemű bizonyítékot nem szolgáltattak. Becsléseinkkel kapcsolatos érdeklődésünkre a kormánytól soha semmilyen választ nem kaptunk.
Ellenben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV szeptemberi kérdésére számításainkat nonszensznek nevezte, munkahelyteremtési kérdésnek bélyegezve, hogy „fönntartanak embereket értelmetlen becslések készítésére”. Október elején Nagy Márton egy, az orosz gázszámla-fizetésünk átütemezésével kapcsolatos háttérbeszélgetésen, melyre lapunkat nem hívták meg, felfedte, hogy orosz tarifánk az irányadó tőzsde egy hónappal korábbi szintjéhez igazodik. Eme, árainkat a két hónapos elcsúsztatáshoz képest kedvezőbb színben feltüntető állítást cáfoltuk: az oroszok – legalábbis a KSH tanúsága szerint – a két hónappal korábbi tőzsdei szint alapján áraznak (annál rendre többet). Balogh József energetikai szakértő tavaly májusban, akkor még lapunk megnevezése nélkül, a Világgazdaságnak kétségeit hangoztatta a tárgyban, hogy a statisztikákból „pontosan” ki lehet-e számolni „a magyar gázszerződés aktuális árát”, különös tekintettel a több kereskedőre és szerződésre, sőt a mértékegységek átváltásának „nehézségeire” is.
Január elején viszont az ATV-nek a szakértő már egyértelműen a Népszava kutatásait vádolta meg számolási hibákkal és valótlan adatközléssel. Tegnapi megkeresésünkre, miszerint melyek lennének ezek a számolási hibák és valótlan adatok, Balogh Józseftől nem kaptunk érdemi választ. Egy másik energetikai szakértő ugyanakkor igazolta: az oroszoktól messze a legnagyobb mennyiséget az MVM vásárolja. Más, az oroszokkal közvetlen kapcsolatban lévő, hazai gázkereskedő a Gazprom leányvállalatán kívül nem ismert, de – a kettős árképzés tilalma miatt – a kisebb szereplők sem vásárolnának az MVM-nél drágábban. Utóbbi szakértő meglátása szerint elemzéseink lényege nem az ár kifejezett pontossága, hanem annak alátámasztása, hogy (a kormánypropaganda 2021 végi sugalmazásai ellenében) orosz árunk is követi a tőzsdét.
Más, számításainkat minősíthetetlen hangnemben támadó forrásokat is állításaik tényszerű alátámasztására kértünk, de a lehetőséggel eddig érdemben senki nem élt.
Mindezek kapcsán megjegyzendő: lapunk sosem állította, hogy az MVM által adott időszakban fizetett, üzleti titoknak minősülő, pontos árakat közölnénk. Ehelyett a KSH által nyilvántartott forgalmi adatok és az érte kifizetett összeg hányadosa révén az Oroszországból Magyarországra adott hónapban szállított, légnemű földgáz átlagárát közöljük. Mindazonáltal számos szakértő megerősítette, hogy ez – a két ország közötti gázkereskedelem szerkezetéből adódóan - nem térhet el jelentősen az MVM által a Gazpromnak fizetett ellenértéktől. A KSH-átlag tehát az MVM-árra vonatkozó becslésnek is betudható. (Vonatkozó kérdéseinket az MVM egy alkalommal üzleti titokra hivatkozva elhárította.)
Számításaink újbóli felülvizsgálata során ugyanakkor arra jutottunk, hogy a MWh-nkénti TTF-árból számított köbméterenkénti adat nagyban függ az alkalmazott fűtőértéktől. Lapunk e tekintetben – kezdettől fogva – a magyar kormány által kiadott Nemzeti Energia- és Klímaterv váltószámával dolgozott. Kétségkívül léteznek ennél gyengébb és erősebb fűtőértéket alapul vevő váltószámok is, amelyek módosítják a tőzsdei szinthez viszonyított orosz felár-becslés mértékét is. Ugyanakkor az oroszok a tőzsdéhez képest az elfogadható legszélsőségesebb fűtőértékekkel számolva is drágábban jöttek ki.
