- Putyin többszörösen is megalázta Orbánt, a magyar kormányfő mégis kitart az orosz elnök mellett

2022. február 1-jén került sor a legutóbbi Putyin-Orbán találkozóra Moszkvában. A valószerűtlenül hosszú asztal melletti ötórás tárgyalás után a magyar miniszterelnök azt mondta, látogatása egyben „békemisszió” is. Oroszország ugyanis már hónapok óta nyilvánvalóan készült az Ukrajna elleni agresszióra, az orosz csapatmozgások a tárgyalás alatt is folytatódtak.

Néhány nappal később ugyan Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz kancellárt is a hosszú asztalhoz ültették a Kremlben, de a két nyugati politikust nem alázták meg nyilvánosan. Amint a TASZSZ által közzétett felvételen látszott, Orbánt gyakorlatilag a tárgyalóteremben felejtette Putyin, a közös sajtótájékoztató után szó nélkül, hirtelen kifelé indult, aztán mintha észbe kapott volna, vakkantott egyet, a „Viktor!” felszólítással szólította a vendégét. A diplomáciában szokatlan tegezés akár a barátság megnyilvánulása is lehetne, de ezt nem szokták kirakatba tenni, az orosz elnök esetében inkább a tárgyalópartner kiszolgáltatottságát húzza alá.

Orbán moszkvai látogatása már akkor rengeteg nemzetközi bírálatot kapott az időzítés miatt, míg a két nyugati politikus útját valóban békemisszióként könyvelték el, bár feltételezték azok sikertelenségét is. A kormányközeli magyar média azonnal kettős mércét kiáltott, csakhogy az említett vizitek között óriási és lényegi különbség volt. Mind Scholz, mind Macron nem csak a Kremlbe, hanem Kijevbe is ellátogatott, nem álltak választási kampányban, amelynek fő ütőkártyája az orosz energiahordozókra épülő „rezsicsökkentés”, nem hosszútávú gázszerződésről, hanem a háborús előkészületekről, Moszkva Ukrajna és NATO elleni kifogásairól tárgyaltak. Míg a közös sajtótájékoztatón Orbán a magyar-orosz viszonyt, a baráti kapcsolatokat méltatta és szót sem ejtett az ukrán határ mellett már hónapok óta zajló orosz csapatösszevonásokról, addig Macron elutasította a Kreml NATO-nak szóló ultimátumát, és kertelés nélkül propagandamédiának nevezte a Szputnyikot és a Russia Todayt.

Az Orbán iránti nyugati bizalmatlanságot nyilván táplálta, hogy 2010 óta ez volt a 11. találkozója Putyinnal, hogy rendre „Brüsszelt” bírálta Moszkvából is, szembement az egységes uniós álláspontokkal és a Krím 2014-es elcsatolását követő, még enyhébb Oroszországgal szembeni szankciókat is, bár megszavazta, verbálisan elutasította.

Magyarország ennek a szoros magyar-orosz viszonynak is köszönhetően vált egyre kevésbé megbízható országgá a nyugati és uniós szövetségesek szemében, az Ukrajna elleni háború kirobbanása, 2022. február 24. utáni politikájával meg végképp Vlagyimir Putyin trójai falovává vált a világ szemében. Ezért meg is tett mindent az Orbán-kormány.

Az éves Putyin-Orbán találkozó ugyan elmarad, de Szijjártó Péter egyedüli uniós külügyminiszterként tavaly nyáron többnapos oroszországi vizitre vállalkozott, ahol mosolyogva pózolt orosz kollégájával, azzal a Szergej Lavrovval, akitől 2021 decemberében átvehette az elnök által odaítélt Barátság érdemrendet, a legmagasabb orosz állami kitüntetést, amely külföldinek adható. Külügyminiszterünk kerek-perec leszögezte, esze ágában sincs visszaadni a medált, mert, mint mondta, „minden, ami a háború előtt, békeidőben történt, annak semmi relevanciája nincsen most, a háború alatt.”

Annak viszont annál több, hogy az Orbán-kormány egyetlen vezető tisztségviselője sem látogatott el az ukrán fővárosba, nem tárgyalt az orosz agresszió ellen harcoló kijevi vezetéssel, ami példátlan az uniós, de főképp a régióbeli országok tekintetében.