„A szenteltvízből még Gyurcsány Ferenc is kapott, hiszen Bese Gergő atya azt a plakátot is megáldotta, amin a DK elnökének feje díszeleg” – olvasható a Pesti Srácok videót és képgalériát is tartalmazó, zavarba ejtő tudósításában. A plakáton a korábbi miniszterelnök grafikája látható, amint épp középső ujját tartja felfelé, mellette az őszödi beszéd egyik híressé vált mondata: „Hazudtunk reggel, éjjel meg este.” Mielőtt nyomban szentségtörést kiáltanánk, szögezzük le gyorsan: egy papnak „munkaköri kötelessége” áldást adni, ha erre kérik. Povedák István vallásszakértő lapunknak elmondta, ha valaki kihívja a papot, hogy szentelje meg a házát, és ezzel a szertartással védje meg a bentlakókat mindenféle rontástól, betegségtől, akkor „elmegy a pap és megáldja”. Az más lapra tartozik, hogy a lelkész mennyire ért egyet adott esetben a Pesti Srácok munkásságával. Amennyiben felkérés érkezik hozzá, a házban lakók vagy az intézményben dolgozók pártállásától és politikai nézeteitől függetlenül fel kell szentelnie azt az épületet – magyarázta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Elméleti Intézetének docense.
Gonoszűzés, rontásvédés
A valláskutató abba is beavatott, honnan ered a házszentelés szokása. Ez egy katolikus népi vallásosságban elterjedt szertartás, amelyet az év vízkereszt körüli időszakában szoktak végezni. Régebben természetes volt, hogy egy katolikus családnál ilyenkor jött a pap, a ministránsok és a kántor, akik szinte minden háznál látogatást tettek, énekeltek, imádkoztak, s persze megáldották az épületet. A szenteltvízzel történő megszentelésnek gonoszűző hatása van, a rontásoktól és a betegségektől hivatott védeni. A szertartás részeként a pap krétával felírja az ajtófélfára az évszámot és a G+M+B betűket, ami a népi magyarázat szerint a háromkirályokra – Gáspár, Menyhért és Boldizsár – utal. (Eredetileg ez C+M+B lehetett, utalva a latin Christus Mansionem Benedicat!, azaz Krisztus védje meg e házat! formulára). A lakóhelyet, az életteret védő szertartások egyébként minden egyes vallási kultúrában megtalálhatóak.
De kanyarodjunk vissza a jelenbe, a Pesti Srácok szerkesztőségéhez és a Gyurcsány-plakáthoz. Povedák István nyomatékosította: a pap az épületet szenteli meg, nem pedig a DK-elnököt ábrázoló plakátot.
„Az már a bent lakók vagy a bent dolgozók felelőssége, miket tesznek fel a falra. Nyilván az adott illető vagy közösség kulturáltságának szintjét jelzi, hogy egy ilyen obszcén plakáttal várják a belépő plébánost”
– fogalmazott, majd hozzátette:
nem teszünk ki egy meztelen nőt ábrázoló fotót vagy Koránt sem az előszobába, s fogadjuk azzal Krisztus szolgáját. „Amennyiben a Pesti Srácoknak az obszcén Gyurcsány-grafika olyannyira fontos üzenetük, hogy ezzel büszkén várják a papot, az az ő szintjüket mutatja. De a papnak ezzel nem kell közösséget vállalnia, mivel elvileg nem ezért megy oda.”
Egyértelmű politika
Ejtsünk szót Bese Gergő atyáról is, aki korábban azzal került be a hírekbe, hogy ő szentelte meg a (református vallású) Orbán Viktor irodáját a Karmelita-kolostorban. Így feltételezhetjük róla, hogy nem áll tőle messze a kormánypártok által képviselt politika – ezt erősíti meg Lukácsi Katalin is. A történész-hitoktató – aki az ellenzéki összefogás egyházi programját jegyezte – azt mondta, nagyjából egy időben politizáltak a KDNP-ben, aztán mindketten elhagyták a pártot. „Szerintem az egyház sokkal jobban járt volna, ha Bese Gergő nem megy el a KDNP-ből, és marad politikus” – véli Lukácsi Katalin. A hitoktatót vallásos emberként is zavarja, amikor egy világnézetileg semleges eseményen – például egy hídavatáson vagy a Mol-székház átadásán – megjelenik egy pap és áldást oszt. Ebben az esetben egy pap „odarángatása” egyértelműen politika, nincsen rá közigény. Lukácsi Katalin még egy érdekességre felhívta a figyelmet: a házszentelést az adott hely plébánosa szokta elvégezni, csakhogy a Pesti Srácok irodája az óbudai Lajos utcában van, Bese atya pedig a Bács-Kiskunban található Dunavecsén teljesíti szolgálatát.
Lukácsi Katalin úgy véli, Bese Gergő atya a Gyurcsány-molinó félreérthetetlen megáldásával geggé silányított egy ősi hagyományt, így maga degradálja le ezt a szakrális szertartást.
„Efféle dolgot nem szabadna csinálni, emellett nagyon gyermeteg is. Pontosan az ilyen ténykedése miatt is lett kínos az egyház számára. Sokat elmond a mai magyar közéletről, hogy Hodász András atya függesztette fel papi hivatását, s érzi szükségét, hogy terapeutához járjon, nem Bese Gergő” – fűzte hozzá a hitoktató.Povedák István szerint további kérdések merülnek fel a házszentelésről készült videó láttán. Vajon tényleg azért csinálják-e ezt, mert minden héten templomba járnak, magukhoz veszik Krisztus testét a szentáldozásnál, gyónnak-e és a házszentelésre valódi igényük lenne, vagy más áll a háttérben? Persze az, hogy a szerkesztőség tagjai közül a felvételen alig páran mondják a Miatyánk szövegét, már árulkodó jel lehet – vélekedik az egyetemi docens. „Amennyiben úgy érzik, hogy a keresztény gondolatkört kell magukról közvetíteniük a világ felé, akkor minden cselekedetüket ez kellene vezesse, amire egyébként Bese atya is utalt a szertartás során. Költői kérdés, miért hangsúlyozzák külön a volt miniszterelnököt kigúnyoló obszcén grafikát a felvételükön, ez mennyire keresztényi tett, és mennyire illeszthető össze a szakrális rítussal.”
De a templom szép
A történet felveti a NER és az egyházi szereplők összefonódásának sokszor taglalt kérdéskörét. Lukácsi Katalin ezzel kapcsolatban elmondta, az egyházi vezetés „felvilágosultabb” része azt gondolja, visszatértek a ’89 előtti állapotok: vagyis sarokba szorították és megfélemlítették őket. Utóbbi különösen tetten érhető a finanszírozás esetében. „Ám az alsó papság jelentős hányada – Isten áldja őket – az orránál nem lát tovább. Ők úgy fogják fel, hogy a negyvenéves kommunista elnyomás után végre van egy hatalom, amelyik a »mi fülünkbe húzza«, s még pénzt is ad. Azonban elfelejtik: nem csak akkor szokás pénzt adni valakinek, amikor szeretik őt. Noha akadnak kivételek, számos pap azt gondolja, itt a Kánaán, mert végre felújítják a templomokat. Igaz, hogy a hívek sok esetben nincsenek ott, de sebaj, legalább a templom szép” – fejtegette Lukácsi Katalin. Povedák István ehhez annyit tett hozzá, amennyiben nemcsak a kormány tagjainak kedves egyházakat támogatják, hanem mindegyiket, akkor nem az jelenti a fő gondot, hogy egy egyház elfogadja a kormány támogatását. A problémák akkor kezdődnek, amikor ugyanezen egyház ezt minden kritika nélkül teszi és cserébe kiszolgálja a kormányt, például azzal, hogy hallgat. Amikor valamely egyház vezetősége már humanitárius kérdésekben – mondjuk a migrációs válsággal kapcsolatban – sem hangoztatja a krisztusi szeretetet, hanem beáll a kormánypropaganda mögé, komoly aggályokat vethet fel.
Fideszes keresztényüldözés
Azt már mi tesszük hozzá, hogy bizonyos keresztény felekezeteket sanyargat, egyenesen üldöz a hatalom. Gondolhatunk itt Iványi Gábor és a Magyar Evangéliumi Testvérközösség több mint egy évtizedes vesszőfutására. Sokáig egyházként sem akarta elismerni őket a NER, aztán még az adóhatóságot is rájuk küldték, miközben sok esetben állami feladatokat látnak el. Mindezt alighanem azért, mert Iványi Gábor sokszor kifejti a jelenlegi kurzussal szembeni éles kritikáját. Ha a kereszténység nem csak PR-fogás lenne a Fidesz részéről, a MET-nek sem ez az ellenséges bánásmód jutna osztályrészül.
