A Magyar Táncművészeti Egyetem – még főiskolaként – 2001-ben költözött át az Andrássy úti épületéből a főváros XIV. kerületébe, az ELTE egykori tanintézményébe, a Columbus utcába. Itt felépült az új campus, megújult a könyvtár, a színházterem is. Az intézmény Koreográfus- és Táncpedagógus-képző Intézete 2018-ban talált itt otthonra egy régi, leromlott állapotú épületegyüttes részbeni átépítésével. Az egyetem tizenhét hónapja alapítványi fenntartású. A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Kiss János Kossuth-díjas táncművész (aki a Győri Balettet mintegy harminc évig vezette) egyik első intézkedéseként részlegesen felújították a kollégiumot – a kuratórium saját pénzalapjából.
Zuglóban egy európai színvonalú táncművészképző központ jött létre, ám a fejlesztéseknek még nem értek a végére. Csütörtökön bejelentették: megkezdik a szakmai, gyakorlati képzés helyszínét biztosító, mintegy húszéves C épület energetikai korszerűsítését, ehhez az egyetem mintegy másfél milliárd forint, európai uniós vissza nem térítendő támogatást nyert el a Széchenyi Terv Plusz RRF Operatív Program keretében. Az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, Hankó Balázs úgy fogalmazott: az egyetem célja, hogy Európa legjobbja legyen, a kormány feladata pedig az, hogy ehhez minden segítséget megadjon – ezért az uniós forrást megelőlegezte. Az államtitkár az intézmény méltatásában kitért arra is: az egyetem a Nemzeti Táncszínházzal és a Müpával együttműködve novemberben megrendezi a Budapest Balett Grand Prix-t, amellyel „idehozza a nemzetközi elitet”.
A beruházás 2026 áprilisában zárul, a projekt során elvégzik a nyílászárók cseréjét, a szigetelést, kialakítják a lamellás árnyékolást, a hőszivattyús fűtő- és napcellás hűtőrendszert. Ami a rezsiárak emelkedését is tekintve igencsak időszerű. Az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, Kiss János lapunknak elmondta: az eddigi takarékossági intézkedések olyannyira eredményesek voltak, hogy a dolgozóknak energiatámogatási összeget tudtak fizetni. Arról pedig, hogy az intézmény Európa legjobbja kíván lenni, így fogalmazott: – Európában három egyetemi rangú táncművészeti intézmény van: Rotterdamban csak kortárs táncművészeket képeznek, Drezdában – ahol gyerekként tanultam – klasszikus táncosokat, valamint táncpedagógusokat, nálunk a kortárs és a klasszikus táncos, a táncpedagógus, vagy próbavezető oktatás mellett megtalálható a néptánc, a társastánc, a divattánc is, a mi oktatási palettánk a legszélesebb. A táncdiplomával kivétel nélkül el tudnak helyezkedni a hallgatóink, van, aki Japánból jött hozzánk a diploma miatt. Ám nagyon jó balettiskolák vannak még Európában, például Párizsban vagy Zürichben: konkurenciaharc van a diákokért, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy versenyképesek legyünk, az oktatás színvonala, a körülményei a legjobbak legyenek. Az egyetemet jobban meg kell mutatni a világban: részben ezt a célt szolgálja a Budapest Ballet Grand Prix is, hogy a világ tehetségei itt méressék meg magukat, és ismerjenek meg bennünket. Az Educatio oktatási vásáron korábban a művészeti iskolák nem jelentek meg, mi viszont standot nyitottunk. – Kiss János a Népszavának elmondta azt is, harmincéves társulatvezetői tapasztalatára építve további mecénásokat is kíván megnyerni a táncművészeti ügyének.
Az egyetem rektora, Fodorné Molnár Márta lapunknak elmondta, a beruházás tizenkét tánctermet érint. – Nyilván nem lehet a felújítást csak nyáron végezni, ezért a munkálatok nagy logisztikát igényelnek, és tánctermeket is kell bérelnünk. Ám már halaszthatatlan volt a beruházás. – Arra a felvetésre, hogy ha a táncosok izomzata miatt legalább 20-21 fokosnak kell lennie egy-egy próbateremnek, akkor mégis, hogyan tudtak spórolni a rezsivel, úgy felelt: – Jóval nagyobb odafigyeléssel. Hétvégenként nem kell fűteni a tánctermeket, ha egy terem napsütéses, és van ott harminc táncos, azt sem kell felfűteni. A fűtés szelektálásában pedig automatika segít. Ennek köszönhetően kevesebb volt a fogyasztásunk, de a kevesebbért is többet kell fizetni.
A rektor végül a közelmúltról és a közeljövőről beszélt: a pandémia elején, mikor csak online tarthatták a kapcsolatot a diákokkal, csak olyan gyakorlatokat tudtak végezni, amely azt segítette, hogy a táncosok izomzata ne épüljön le. A kapcsolattartás főként mentális segítség volt. Az egyetem ugyanakkor idén Kínából fog diákokat fogadni: Kínában mintegy 250 diák tanulja az angol nyelv és a tánc alapjait az egyetem oktatóitól egy előkészítő évben, és akik megfelelnek a felvételin, azok közül hatvanan tanulhatnak majd három évig táncosnak és próbavezetőnek Budapesten.
Így konkurál az Operaház
Múlt év november 24-én jelentette be a Magyar Táncművészeti Egyetem, hogy a Nemzeti Táncszínházzal és a Müpával együttműködve Budapest Ballet Grand Prix (BBGP) néven nemzetközi balettversenyt hív életre, az első versenyt – amelynek zsűrijébe nemzetközileg elismert táncművészeket, koreográfusokat és együttesvezetőket hívnak meg – idén novemberben rendezik Budapesten. „A kulturális kormányzat számára is támogatandó a kezdeményezés” – fogalmazott az esemény beharangozóján az akkori kulturális államtitkár, Hoppál Péter. December 21-én az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter és Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett vezetője állt a sajtó elé azzal, hogy Hungarian Ballet Grand Prix (HBGP) néven, a Veszprém–Balaton 2023 EKF-program keretein belül rendeznek balettversenyt idén nyáron Veszprémben. „Egy nemzetközi balettverseny létrehozása több mint tízéves álmom, így ez eddig minden balettigazgatói pályázatomban szerepelt” – mondta a sajtótájékoztatón Solymosi Tamás. Emlékezetes: Ókovács legutóbb 2022 augusztusában egy Origón megjelent írásában szúrt oda a táncművészeti egyetemnek azzal az állításával, hogy „a hazai táncképzés immár huzamosabb ideje képtelen évente öt-hat olyan profi balettművészt kiforogni magából”. Ezzel magyarázta azt is, hogy az Operaház 2016 óta Solymosi szakmai irányításával balettiskolát működtet 4-14 éves gyerekeknek – mintegy szemben a Magyar Táncművészeti Egyetem professzionális, kilenc évig tartó, egyetemi szintű táncművészképzésével. Ókovács írása ellen olyan Kossuth-díjas táncművészek tiltakoztak nyílt levélben, mint Orosz Adél, Hágai Katalin, Volf Katalin, Bozsik Yvette, Popova Aleszja, ifj. Harangozó Gyula Zsuráfszky Zoltán, Oláh Zoltán és Kiss János.