A kislányomra való tekintettel még a pandémia alatt, a karantén idején vettem egy légtisztítót (részletre, mert iszonyú ára volt, mármint az én büdzsém számára), mert azt gondoltam, ha már nem mehetünk utcára, a hideg miatt meg nem lehet szellőztetni, legalább abban a 30 négyzetméteres albérletben legyen a levegő tisztább, mint az országban, odakint, ahol nem embernek való hatalmak keverik, kavarják a büdöset.
Azzal nem számoltam csak, hogy a légtisztító szűrője milyen drága lesz. A gyártó előírása szerint javasolt a szűrőt 3-6 havonta cserélni, de én persze nem cseréltem ki (mondanom sem kell, anyagi okok miatt), úgyhogy megvártam, míg az első szűrő kiszolgálja az idejét, és akkor akcióba lendültem. Miután a légtisztító digitális képernyője tájékoztatott róla, hogy a szűrő 0 %-os hatásfokon üzemel, rákerestem a neten az új szűrő árára, s dobtam egy hátast: 15 ezer forint. Házhozszállítással 16 200.
Gondoltam, megoldom a problémát magyarosan, közép-kelet-európai buhera üzemmódban, és előre röhögtem a masinán, háháháhá, túljárok az eszeden.
Kivettem a szűrőt, alaposan kitisztítottam porszívóval, majd zuhany alá tettem, engedtem rá forró vizet, három napig hagytam száradni, újra kiporszívóztam, és visszatettem. Gondoltam, jelzi majd a digitális képernyőcske, hogy minden oké, a szűrő tiszta, mehet a meló.
Frászt. Bekapcsoltam a gépet, s jött is a vörös kód megint: a szűrő 0 %-os hatásfokon üzemel.
Természetesen nem adtam fel.
Közép-kelet-európai buhera üzemmódban nevelkedett ember vagyok, a nyolcvanas években eleget hallottam a szomszédoktól, hogy ha Daciát vesz az ember, akkor használat előtt össze kell rendesen csavarozni, mert a gyárban ez a munkafolyamat, hogy is mondjam, elsikkad. (A szomszédok másképp fogalmaztak, ők azt mondták: „a románok basznak az egészre”.)
A kívül-belül alaposan megtisztított, de a masina agya szerint 0 %-os hatásfokon üzemelő szűrőt kivettem megint, az alján megkerestem azt a chipet, amely a szűrő állapotának jelzéséről árulkodik a légtisztító agyának, szóval megkerestem a kis árulkodót, kéjes mozdulatokkal eltávolítottam, majd visszaraktam a szűrőt. Háháháhá, előre röhögtem. Na, erre varrjál gombot, te okosmasina! Hogyan fogsz rájönni chip nélkül, hogy milyen állapotban van a szűrőm?
Igazam lett, nem jött rá.
Viszont azt azért kijelezte a rohadék, hogy helyezzek be „hivatalos szűrőt” a berendezésbe. Magyarán a szűrő állapotát nem tudta megállapítani, de a chip hiányából kikövetkeztette a kis szemét, hogy itt buhera üzemmódban elkövetett manipuláció történt.
– Rohadjál akkor meg – morogtam, majd kivettem a szűrőt, s már majdnem kidobtam, de ahogy nézegettem, rájöttem, hogy igazából: szép. Egy szép szürke henger, belül fekete borítással.
Éppen jó lesz kaspónak.
Fogtam hát egy virágcserepet, beletettem a szűrőbe (olyan passzentosan beleillett, mintha a HEPA-szűrőt eleve kaspónak tervezték volna), majd nagy diadallal elhelyeztem a többi szobanövény közé.
Győztem!
Szűrőm nincs, de van egy hipermodern stílusú kaspóm.