A fővárosi cégek javadalmazási rendszerének változtatását célzó javaslat mellett kissé meghökkentő módon a forrásmegosztásra vonatkozó előterjesztés is heves vitát váltott ki a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén.
Az elsőnél az időzítés és a mérték volt kérdéses a kormánypárti képviselőknek. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes tájékoztatásul elmondta, hogy az eddig referenciaként megadott állami cégek vagy megszűntek, vagy nem teszik többé közzé a cégvezetői fizetéseket, így a jövőben a bruttó átlagbérhez kötik néhány fővárosi – kulturális, illetve menedzsment cég – igazgatójának bérezését és annak három- illetve négyszeresében állapítják meg. A nagy közműtársaságok nem tartoznak ebbe a körbe.
A másik kérdéskör esetében jóval nagyobb összegről folyt a vita, bár tétje így sem volt. A Budapesten befizetett iparűzési adó szétosztását ugyanis jelenleg törvény szabályozza. A rendszerváltozás után egy ideig a kerületek dönthettek erről, de Tarlós István főpolgármestersége alatt a kormány törvényben rögzítette a megosztás módját és arányát. Egy 2014-es törvénymódosítással azután fokozatosan eltolták a korábbi 50-50 százalékos arányt 54-46 százalékra a főváros javára. Így 2017-től 54 százalékot kap az iparűzési adó budapesti bevételéből a fővárosi önkormányzat azzal a feltétellel, hogy ezt elsődlegesen a közlekedés működtetésére kell költenie. A törvénymódosításban foglaltak szerint a megosztásra kerülő bevételt csökkentik a fővárosi önkormányzatnál beszedett, a helyi adókkal kapcsolatban – a fővárosi önkormányzati adóhatóság működtetésével összefüggően - felmerült kiadások.
Tóth József XIII. kerületi polgármester rendkívül ritkán szól hozzá vitához a Fővárosi Közgyűlésben, most megtette, mert
elavultnak és igazságtalannak tartja a jelenlegi forrásmegosztási módszert, amely 2010-es adatokra és feladatkörökre támaszkodik, utóbbiak között több olyan is van, amely már nincs is az önkormányzatoknál, például az oktatás.
Azt is közölte, hogy a kerület nem támogatja ezt a fajta forrásmegosztást. Nem is támogatta az előterjesztést.
Bese Ferenc, Soroksár független polgármestere arra lett volna kíváncsi, hogy melyik kerületben mennyi adót fizetnek be a vállalkozások. Számadó Tamás főjegyző válaszában felhívta a figyelmet, hogy ilyen típusú bontásban nincsenek adatok.
Kovács Péter XVI. kerületi, kormánypárti polgármester szerint most se lehetne igazságosabb szorzókat kitalálni, de valójában mindegy is, mert ezek már nem érvényesek, miután a törvényben rögzítették a százalékokat. Horváth Csaba, Zugló szocialista vezetője rossz vitának tartotta az eddigieket, mivel a megoldás kulcsa nem a főváros és nem is a kerületek kezében van. A bevételi tortát kellene növelni azzal,
hogy minden tíz befizetett iparűzési adóforintból 1 a helyi önkormányzatnál maradna. Erről kellene egy közös javaslatot benyújtani a kormánynak.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes közölte, hogy az idén a tavalyinál 25 százalékkal több iparűzési adóbevételre, összesen több mint 500 milliárd forint adóbevételre számítanak,
ebből a kerületi önkormányzatokat 231 milliárd, míg a Fővárosi Önkormányzatot 272 milliárd forint illeti meg.
Nem tartotta jónak, hogy az önkormányzatok egymás kárára, éhezők viadalaként ugranak rá az egyetlen közös bevételre, az iparűzési adóra.
Hosszú vita alakult ki egy közösségi költségvetési ötlet nyomán indítandó kísérleti program körül is. A főváros pályázatot ír, amelyre a kerületek és helyi civil szervezetek alkotta konzorciumok jelentkezhetnek. A partnerség során a pályázó szervezet részére a kerületi önkormányzat olyan lakást biztosít, mely rossz állapota miatt jelenleg nem bérbe adható. A támogatási összegből a pályázó szervezet felújítja a lakást, majd javaslatot tesz a bérlőre, akinek beköltözését is segíti és legalább egy évig az utógondozását is végzi a társadalmi reintegráció érdekében. Ezzel újabb kerületi önkormányzati lakások kerülhetnek vissza a „lakáspiacra”, amelyekbe rászorulók költözhetnek. A pályázat fő célja
hajléktalan emberek számára tartós, megfizethető, biztonságos lakhatás és ehhez kapcsolódó szociális munka biztosítása.
Egy szervezet több pályázatot is benyújthat, de egy-egy pályázatnál csak egy kerületi önkormányzattal működhet együtt. Egy pályázatban maximum 5 lakáshoz kapcsolódóan igényelhető támogatást. A pályázat keretösszege 50 millió forint, amelyből lakásonként maximum 5 millió forint támogatás használható fel.
Hassay Zsófia (Fidesz) kevesellte az összeget és nem értette, hogy a kerületi önkormányzat miért engedné át a bérlő kijelölési jogot. Azt sem tartották jónak, hogy civil szervezetre bízzák a felújítás végrehajtását, hiszen nincs gyakorlatuk benne. Niedermüller Péter (DK) erzsébetvárosi polgármester szerint
nem arról van szó, hogy odadobják a a civileknek a bérlőkijelölési jogot, hanem közös megegyezéssel választják ki a rászorulót, másrészt bármennyire kicsi is ez a pénz, ezért is lehajolnak, hiszen a kerületi önkormányzatok teljesen kivéreztek az elmúlt években.
Több polgármester is röviden ismertette bérlakásfelújító programját.
Kiss Ambrus zárszóként megköszönte a támogató észrevételeket és arra buzdított mindenkit, hogy legyen bátor. Mint mondta: „középosztálybeliként felelősséggel tartozunk azokért, akik nálunk rosszabb helyzetben vannak. Az atyai tanács osztogatása nem a helyes út. A lecsúszók nem alkotnak egységes tömeget, nagyon sokféle változékony élethelyzetben lévő emberből áll össze ez a réteg. Sok kicsi esély nyújtásával picit megnyugtathatjuk háborgó lelkiismeretünket - tette hozzá a főpolgármester-helyettes. A közgyűlés egyetlen ellenszavazat nélkül szavazta meg az előterjesztést.
Márciustól tíz százalékkal emelkednek a taxitarifák