Az előrejelzések szerint India idén váltja Kínát a világ legnépesebb államai listájának élén. Ám egy másik adat is azt jelzi, hogy az 1,4 milliárd lakosú Kínának egyre súlyosabb demográfiai kihívással kell megküzdenie. Az ország évtizedek óta először regisztrált népességcsökkenést.
A Kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint a szárazföldi Kína lakossága 2022 végén 1,411 milliárd fő volt, ami 850 ezerrel kevesebb az előző évinél. Utoljára az ötvenes évek végén volt példa hasonlóra, amikor Mao Ce-tung idején került sor az igencsak rossz emlékű társadalmi mozgalomra, a „Nagy ugrásra”, melynek során erőltetett iparosításba kezdtek. A vállalkozás azonban teljes kudarcba fulladt, gazdasági katasztrófához, súlyos éhínséghez vezetett, becslések szerint 1959-1962 között 20-30 millió ember halt éhen.
Ilyen veszély természetesen most nem fenyeget, s az okok teljesen másban keresendőek. Peking a hetvenes években indította el a "később, tovább, kevesebb" kampányt, vagyis "későbbi házasságok, hosszabb időközök a gyermekvállalások között és kevesebb gyermek" programját, mivel az ország termelékenysége csökkent. Tim Dyson brit demográfus szerint ennek nagyobb hatása volt, mint az 1980-ban bevezetett „egyke politikának”: míg az 1960-as évek végén még egy nőre több mint hat gyermek jutott, ez a hetvenes évek végére háromnál kevesebbre csökkent. Ez a leggyorsabb csökkenés a történelem folyamán. Az egyke, vagy egygyermekes politika, amely törvényileg korlátozta a családokat abban, hogy egynél több gyermeket vállaljanak, tovább korlátozta Kína népességnövekedését, és elősegítette a gazdasági fellendülést.
Gazdasági tekintetben tehát kedvező hatásai voltak a drasztikus intézkedéseknek. Kína gazdasági csodája részben annak volt köszönhető, hogy az 1970-es évektől a 2000-es évek elejéig nőtt a munkaképes korú felnőttek aránya a gyermekekhez és az idősekhez képest. Mivel kevesebb gyermeket kellett ellátni, a szülők nagyobb összegeket tudtak fordítani gyermekük előmenetelének, oktatásának finanszírozására. Csakhogy ennek komoly demográfiai veszélyei vannak, s Peking most fizeti meg ennek az árát. Mostanra ugyanis jelentősen lelassult termékenységi ráta és nagymértékben elöregedett a lakosság. A héten nyilvánosságra hozott kormányzati adatok szerint tavaly Kínában több volt a halálozás, mint a születés. A tisztviselők szerint 10,41 millió ember halt meg, míg 9,56 millió született.
A munkaképes korú kínaiak száma egyébként egy évtizeddel ezelőtt érte el a csúcsot. Az ország átlagéletkora 2050-re azonban már 51 év lesz, 12 évvel magasabb, mint most, írta nemrégiben az Economist.
Már a 2010-es években érződött, hogy a drákói demográfiai intézkedések visszaütnek. Peking ezért 2015-ben véget vetett az egygyermekes politikának, és lehetővé tette a házaspárok számára, hogy két gyermeket vállaljanak. 2021-ben aztán újabb módosítás történt a családtervezési politikában, s ekkortól már három gyermeket is vállalhatnak. Csakhogy az adatok azt mutatják, hogy a kínai társadalom „elkényelmesedett”, s hiába a szigor feloldása, sokan nem szívesen vállalnak egynél több gyermeket. Ennek az is az oka, hogy a család több pénzt tud így fordítani az egyetlen gyermek oktatására. Sok kínai gyermeket külföldre küldenek taníttatni, neves iskolákra, egyetemekre küldik őket, komoly összegű tandíjak befizetése fejében.
Ezt erősítette meg Yun Zhou, a Michigani Egyetem szociológia adjunktusa az NPR amerikai rádióban is. Elmondta, hogy Kína legutóbbi, a népesség növekedésére tett erőfeszítései nem váltak be. „Saját kutatásaim alapján azt tapasztaltam, hogy a nők gyakran ellenálltak”. A nők ugyanis sokszor inkább saját karrierjüket helyezték előtérbe. „Mivel azonban Kína tekintélyelvű ország, még nem tudni, hogy az állam valójában milyen mértékben és milyen szélsőségesen próbálja ösztönözni a szüléseket." Zhou azt is megjegyezte, hogy bár a kínai kormány arra igykszik rávenni a házas heteroszexuális párokat, hogy több gyermeket vállaljanak, a melegeket és a nem házas embereket gyakran kihagyják a hivatalos politikából.
Stuart Gietel-Basten, a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem és a dubaji Kalifa Egyetem társadalomtudományi professzora szintén az NPR rádiónak elmondta, hogy a népesség csökkenése miatt meghiúsulhatnak Kína további gazdasági növekedési tervei. Úgy véli, a gyors növekedés, kétszámjegyű GDP-növekedés, az olcsó, fiatalabb munkaerő korszaka mostanra lezárult.
Derűlátóbb Yue Su, az Economist Intelligence Unit vezető közgazdásza, aki úgy véli, Kínában rövid távon újra emelkedhet a lakosság száma, miután a világjárvány hatása enyhül. Ez persze nem történik meg egyik napról a másikra, hiszen százmilliók fertőződhettek meg a vírussal a tavaly év végén elrendelt nyitás után.
