Szerbia minden jel szerint tavaly meghozta döntését azzal kapcsolatban, Oroszországhoz vagy a Nyugathoz közeledjen-e az Ukrajna elleni agresszió után. Aleksandar Vucic ugyanis olyan kormányt nevezett ki, amelyben külügyminiszter az oroszbarátságáról közismert szocialista vezető, Ivica Dacic. A nyugati, illetve amerikai orientáltságáról ismert energetikai minisztert, Zorana Mihajlovicot azonban kitette a kabinetből. Ami azonban ennél is nagyobb feltűnést keltett, hogy a polgári titkosszolgálatok élére azt az Aleksandar Vulint nevezte ki, aki belügyminiszterként értékes információkat osztott meg Moszkvával az orosz ellenzék szerbiai tevékenységéről. Magyarán az oroszok besúgója volt. A gondokat tetézte a szerb-koszovói konfliktus, amelynek kiélezése Moszkva érdekében áll.
Most azonban újabb fordulóponthoz érkezett a szerb-orosz viszony, ami érezhetően Aleksandar Vucic elnöknek is kínos, hiszen az orosz zsoldossereg, a Wagner egyre aktívabb tevékenységet fejt ki Szerbiában.
Nem sokkal azután, hogy Szerbiában megnyitották az Orlovi (Sasok) nevű kulturális és információs barátsági és együttműködési központot, a Wagner vezetése az Európai Unióban betiltott orosz állami televízió, az RT szerbiai ágának segítségével önkénteseket keresett, akiket az ukrajnai harctérre küldenének. Az új „ágyútöltelékek” toborzásával egyidejűleg a szerbiai Wagner-központ információs háborút hirdetett a Putyin-rezsimet Szerbiában „lejárató” orosz külföldiek ellen.
Az ukrajnai háború kezdete óta a NATO-tagállamok hírszerző szolgálatai szorosan figyelemmel kísérik a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasának tartott hírhedt üzletember, Jevgenyij Prigozsin által vezetett Wagner orosz magánhadsereg katonai és egyéb tevékenységét. A milícia, amely többek között elítélt bűnözőket toboroz az ukrajnai háborúhoz, módszerei meglehetősen szokatlannak nevezhetőek. Ráadásul a Kreml az utóbbi időben egyre aktívabban használja a Wagnert arra, hogy a világ más területein is kiterjessze befolyását. Afrikában néhány instabil belpolitikai helyzetű ország áll a Wagner érdeklődésének homlokterében, köztük Burkina Faso. Maliban és a Közép-afrikai Köztársaságban pedig már jelen is van a zsoldoscsoport. Európában pedig az amerikai hírszerzés szerint Prigozsin zsoldosai Belaruszban és Szerbiában, a Putyin Oroszországához leghűségesebb európai országokban a legaktívabbak.
A „Putyin szakácsának” nevezett Prigozsin, aki évekig elutasította, hogy kapcsolatba hozzák ezzel a csoporttal, az ukrajnai háború idején kezdett nyilvánosan megjelenni e szervezet vezetőjeként. A múlt hónap elején a Wagner Belgrádban megnyitotta a Putyin Oroszországával szimpatizáló Orlovi nevű kulturális és információs központot a „barátság és együttműködés” érdekében. Az Orlovi vezetője az az Alekszandr Liszov, akit a koszovói hatóságok öt évvel ezelőtt felvettek a nemkívánatos személyek koszovói listájára.
Hivatalosan azt közölték, hogy a Wagner központ szerbiai küldetése kimerül a diplomáciai tevékenységben, feladata pedig az, hogy hozzájáruljon a Szerbia és Oroszország közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez és erősítéséhez. Konkrétabban ez azt jelenti, hogy a csoport információs háborút folytat a Belgrádot tavaly február óta elözönlő orosz bevándorlók ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy idegen földön oroszellenes tevékenységet folytatnak. A szarajevói székhelyű Patria hírügynökség szerint Wagner fegyvereseit már rajtakapták, amint közvetlenül megfenyegették Moszkva kritikusait.
"A lényeg, hogy bejegyzett hazafiak legyenek, erős szellemiséggel rendelkezzenek, minden mást a wagneristák tanítanak meg nekik" – szerepelt az RT csatorma szerbiai kiadásának honlapján megjelent hirdetésben. A Wagner, amely ellen a Nyugat szankciókat vezetett be a szíriai háborús bűnök és a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elleni merényletkísérlet miatt, nem szabott túl szigorú feltételeket az újoncok számára. 22 és 50 év közöttieknek kell lenniük, nem lehetnek ukrán, európai uniós vagy NATO-tagállamok állampolgárai, nem lehetnek súlyos betegek, drogfüggők, nem ítélték el őket szexuális bűncselekményért, terrorizmusért vagy kábítószer-kereskedelemért. Azt ígérik a leendő harcosoknak, hogy a kéthetes kiképzés után azonnal az ukrajnai harctérre mehetnek, ahol jóval több mint 3000 eurós havi fizetést kapnak. Biztosítják számukra az egyenruhát, a fegyvereket és felszerelés mellett orvosi biztosítást és szabadságot ígértek a katonáknak, valamint 66 000 eurót a családjuknak, ha az új zsoldos nem tér vissza élve a harctérről.
A Wagner jelenlére azonban már Aleksandar Vucic szerb elnöknek is sok volt. Január 16-án a Happy televízióban azt nyilatkozta, Szerbia egy „jó törvénnyel” rendelkezik, amit mellesleg néhány évvel ezelőtt éppen az ő kezdeményezésére fogadtak el. Ez a jogszabály megtiltja, hogy szerb állampolgárok külföldi harctereken vegyenek részt. Vucic arra is reagált, hogy állítólag wagneresek fenyegettek meg ellenzéki oroszokat hazájában. Ezzel kapcsolatban azt mondta, „sem a wagneristák, sem más nem fog senkit sem üldözni Belgrádban, amely Európa egyik legbiztonságosabb városa”.
Az a szerb tehát, aki jelentkezne a Wagnerhez, hogy a harctéren ukrán katonák ellen harcoljon, a szerb törvények ellen vétene. Csakhogy a szerbek körében nemcsak Vlagyimir Putyinnak van nagy nimbusza, hanem a jelek szerint a Wagnernek is. Január 14-én a magánhadsereg tiszteletére készült falfestményt avatták fel Belgrádban. A szerzők a „Narodna patrola” informális szervezet szélsőjobboldali képviselői, akik Telegram csatornájukon osztották meg az erről szóló bejegyzést. A falfestményt egy nappal később azonban átfestették át.
Az efféle falfestményeknek komoly nimbuszuk van Belgrádban, különösen, a háborús bűnösök például kivételes prioritást élveznek, korábban egy falon Ratko Mladic háborús bűnökért elítélt szerb hadseregtábornok hatalmas falfestménye köszönt vissza, de akadt, amikor Vlagyimir Putyin képe jelent meg. Ezeket azonban a hatóságok nemigen akarták eltüntetni, a Wagner éltetését azonban meglehetősen gyorsan átfestették, ami szintén arra utal, hogy a Wagner megjelenésével és nyílt toborzásával Moszkva már egyfajta vörös vonalat lépett át Szerbia szempontjából.
Vucic elnök elítélte a Wagnernak az RT honlapján megjelent hirdetését, amelyen szerbiai önkéntesek jelentkezését várta. (Mellesleg sokatmondóan időközben az RT honlapjáról is eltüntették a felhívást.) „Mit csinálsz Szerbiával, miért hívsz valakit Szerbiából, ha tudod, hogy ez ellenkezik a törvényeinkkel?” – tette fel a költői kérdést a szerb elnök. Azt mondta "orosz barátainak", ez nem igazságos azzal szemben, aki azért szenved, mert nem büntette meg Csajkovszkijt, Dosztojevszkijt és Tolsztojt. Ez meglepő kijelentés volt Vucic részéről, mert fogalmazhatunk úgy is: az oroszoknak egyenesen felhánytorgatta, hogy nem hagyják békén hazáját, miközben a szerb kormány nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, pedig erre több nyugati vezető, köztük Olaf Scholz német kancellár is felszólította. A szerb elnök hozzátette azt is: Szerbia minden embert befogadott Oroszországból, és nem ért egyet a Moszkvával szembeni büntetőintézkedésekkel.
Valószínűleg Moszkva is látta, hogy a Wagner szerbiai megjelenése már a kétoldalú kapcsolatokat is veszélyezteti, ezért Jevgenyij Prigozsin egy rádióinterjúban állítólag cáfolta csoportja szerbiai jelenlétét. Igaz, a hírt egyelőre nem erősítették meg.
Nem az első eset
Hogy harcolnak-e szerbek és hányan a Wagner soraiban Ukrajnában, erre alighanem sosem kapunk választ, de a szerb televíziókban időnként fel- felbukkannak állítólagos szerb zsoldosok Prigozsin magánhadseregében. Egy ízben a RIA Novosztyinak orosz nyelven adtak nyilatkozatot, s azt állították, hogy Szerbiából származnak. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) ennek hatására a zsoldoscsoport betiltását követelte Szerbiában.
Nem ez az első alkalom, hogy a hírhedt orosz zsoldosokat Szerbiával hozzák kapcsolatba. Egy szerb állampolgárt még 2017-ben ítéltek el, amiért a Wagner keretein belül Kelet-Ukrajnában harcolt. Több ízben lehetett arról is hallani, hogy a Wagner tagjai jelen voltak a 2020-as belgrádi tüntetéseken is. Korábban Albin Kurti koszovói miniszterelnök közölte, hogy a szerbek lakta észak-koszovói barikádokon Szerbiából busszal odaszállított emberek álltak őrt, akik között jelen voltak olyan terepruhások, akik az Északi Brigád, a Wagner és az Éjszakai Farkasok (Vlagyimir Putyin orosz elnök kedvenc motorosbandája) jelzéseit viselték. Kurti azt közölte, az ezt bizonyító fotók és videófelvételek már az ügyészségen vannak.
Kétségtelen egyébként, hogy jó pár hétnek el kellett telnie, amíg a szerb politikusok reagáltak az RT-n megjelent hirdetésre. Ivica Dacic külügyminiszter a napokban azt közölte, ő semmit sem tud a Wagner szerbiai tevékenységéről, de hazája megbünteti mindazokat, akik külföldi katonai tevékenységben vesznek részt. A 2015-ös jogszabály értelmében azokkal szemben is eljárásnak kell indulnia, akik külföldi bevetésre való toborzásra biztatnak – nyilvánvalóan emiatt is távolították el az RT hirdetését.
Az Egyesült Államok külügyminisztériumának tanácsadója, Derek Chollet mindenesetre nemrégiben, Belgrádban tett látogatása során aggodalmának adott hangot Wagner szerbiai jelenlétével kapcsolatban és amiatt, hogy szerbiai és más országokbeli katonák toborzására tett kísérletet a zsoldoscsoport. „Együttműködünk Szerbia kormánnyal és más országokkal, hogy véget vessünk ezeknek a tevékenységeknek” – mondta január 12-én az újságírók kérdéseire válaszolva.
