Energetikai felújításokkal jelentősen, bizonyos ingatlanok esetén csaknem 90 százalékkal is csökkenteni lehetne a rezsit – derül ki a Takarék Jelzálogbank elemzéséből. Szakértőik a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában szereplő ingatlancsoportok szerint vizsgálták, milyen mértékű megtakarítást jelenthetnek a korszerűsítések. Eredményeik alapján egy 1946 és 1980 között épült, 100 négyzetméteres családi ház esetében például a megspórolt összeg meghaladhatja az évi egymillió forintot is, ha az ingatlan energetikai besorolása a felújítást követően DD vagyis a korszerűt megközelítő lesz. Ez pedig 89 százalékos csökkenést jelenthet.
A legnagyobb megtakarítást a JJ, az II és a HH, vagyis a kiemelkedően rossz, a rossz és a gyenge kategóriába tartozó ingatlanoknál lehetne elérni. A legalább a DD besorolást biztosító munkálatok révén ezeknél az energiaköltség a korábbi töredékére, 7-12 százalékára csökkenhetne, de a reális felújítási szint elérésével is 16-35 százalékára mérséklődhetne. Egy kiemelkedően rossz, azaz JJ besorolású, 74 négyzetméteres, 1950-ben épült ingatlan energiaköltsége – fűtés és melegvízkészítés díja a jelenlegi rezsielszámolási rendszerben - 1,2 millióról 100 ezer forintra, egy rossz, vagyis II energiaosztályú, 82 négyzetméteres, 1973-ban átadott ház 1,87 milliós rezsije 134 ezer forintra csökkenhetne, ha a felújítások után az épület energetikai besorolása elérné a DD, vagyis a korszerűt megközelítő szintet. Egy reálisabban elérhető HH, azaz gyenge, illetve egy FF, azaz átlagos energetikai kategória is jelentős majdnem évi 800 ezer, illetve 1,5 millió forintos megtakarítást eredményezne a számlákban.
Az újabb építésű ingatlanoknál a megtakarítási arány szerényebb. A korszerűbb ingatlanok fogyasztása ugyanis eleve kisebb, ráadásul jelenleg csak bizonyos fogyasztási szint felett kell emelt árat fizetniük a háztartásoknak. A háztartások szintjén ezért ezen ingatlanok esetében rosszabb megtérülés mutatható ki, ám nemzetgazdasági szinten a megtakarítás a valós, magas energiaárak miatt jóval nagyobb lenne – hívták fel a figyelmet a Takarék Index elemzői. Számításaik szerint több mint harmadával csökkenhetne a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan közzétett átlagos primer energiafelhasználás az ingatlanok korszerűsítését – legalább a DD vagy a korszerűt jelentő CC osztály elérését – követően. Ez éves szinten mintegy 1500 milliárd forint megtakarítást jelenthetne nemzetgazdasági szinten.
Az elemzők összevetették a felújítás várható költségét is a megspórolható energiamennyiséggel, illetve összegekkel. Ez alapján a vizsgált HH-JJ besorolású ingatlanok esetében a DD szint elérésénél a felújítás 6,4-10,2 év alatt térülhet meg saját forrásból, míg a reális felújítási szintek esetén 5,3-8,8 év közötti idő kell ehhez. Egy 1978-ban épült, 117 négyzetméteres, HH, azaz gyenge energiaosztályú családi ház éves energiaköltsége például 1,5 millió forintról 183 ezer forintra esne vissza egy DD kategóriára történő felújítás esetén. Ez a beruházás azonban 13,5 millió forintba kerülne. Egy ennél alacsonyabb, átlagosnál jobbat jelentő EE szint elérése 234 ezres rezsit eredményezne, ám ennek a beruházásnak is 11,1 millió forint lenne a költsége.
Kérdés, minderre honnan lenne pénzük a lakástulajdonosoknak, hiszen a hitelek drágulnak, az otthonfelújítási támogatás pedig megszűnt. A Publicus Research lapunk számára készített tavaly decemberi felmérése szerint csak a háztartások ötöde valósított meg a rezsiárak emelkedése miatt fogyasztáscsökkentő beruházást, 62 százalékuk viszont nem foglalkozott ilyesmivel, és nem is tervez vele. Pedig tavaly még létezett a vissza nem térítendő, lényegében bármilyen felújítási munkára elkölthető otthonfelújítási támogatás, amit ugyan meg kellett előlegezni, de 3 millió forint erejéig az állam állta a költségek felét. A 2021-ben elindított program azonban az év végén lejárt, és a kormány épp az energiaválság közepén látta jónak berekeszteni a lakások korszerűsítésének célzott támogatását. Holott a magyarországi lakásállomány java része energetikai szempontból elavult, korszerűbb új lakás csak kevés épül, az energiahatékonyság javulását így leginkább a meglévő ingatlanok korszerűsítésével lehetne elérni. A szakértők számításai szerint a hazai lakásállomány költségoptimum szintű energetikai felújítása csaknem 20 ezer milliárd forintba kerülne, ez az éves bruttó hazai termék mintegy harmadát tenné ki.
Más országokban az energiahatékonyság javítását támogatják
Európa számos országában léteznek programok az energiahatékonyság javítására – hívta fel a figyelmet a Takarékbank elemzése. Bulgáriában például 100 százalékos támogatást is lehet kapni a munkálatok finanszírozásához, több országban a költségek 60 százalékát állja az állam, Észtországban és Németországban ennél alacsonyabb a támogatási arány. Szlovéniában négyzetméterenként 190-220 euróval támogatják a korszerűsítést. Több országban, így Németországban, Romániában és Nagy-Britanniában jelentős szerepet játszik a támogatási arányban a felújítás révén elért energiahatékonyság, vagyis elvárják, hogy javuljon vagy elérjen egy bizonyos szintet az ingatlan energetikai besorolása.
Befagyott hitelkamatok, csökkenő négyzetméterárak
Megállt a lakások drágulása tavaly év végén, sőt, az utolsó negyedévben Budapesten már 3,5 százalékkal kedvezőbben is lehetett téglalakást venni, a panelok ára pedig 2,5 százalékkal esett vissza a harmadik negyedévhez képest – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. A tavalyi év egészét vizsgálva minden lakástípusnál és régióban nőttek az árak 2021-hez képest: az új építésű- és téglalakások, valamint a használt házak árai egyaránt 25 százalékkal emelkedtek 2022-ben, a panellakások 31 százalékkal drágultak. A trend azonban az év második felére megállt, az áremelkedés üteme lassult, a negyedik negyedévben pedig országos átlagban a használt lakásoknál 4, a házaknál 5 százalékos csökkenést tapasztalt az Otthon Centrum.
A budapesti téglalakások átlagos négyzetméterára így is 963 ezer forint volt a tavalyi év utolsó három hónapjában. A legdrágább továbbra is az V. kerület 1,2 millió forintos átlagos négyzetméterárral, de 1 millió feletti árat kérnek a II., a III. , a XI., a XII. és a XIII. kerületben. Az I. kerület az egyetlen, ahol az előző negyedévben még milliós átlagos négyzetméterár az utolsó negyedévben 968 ezer forintra csökkent. A panellakások átlagos négyzetméterára 743 ezer forint volt az év utolsó negyedévében, a legdrágább kerület a XIII., 928 ezer forintos négyzetméterárral.
A családi házak négyzetméterára viszont 739 ezer forintra emelkedett tavaly év végére, ami az előző negyedévhez képest 23 százalékos emelkedést jelent, miközben csökkent a kereslet a használt házak iránt. Elsősorban a jó állapotban lévő házak tarthatnak nagyobb érdeklődésre számot, ezért emelkedhettek a négyzetméterárak. A legdrágább a II. és a XII. kerületben átlagosan egy millió forintra nőtt a négyzetméterár, a külső pesti kerületekben 585 ezer forintot kérnek négyzetméterenként.
A lakásáremelkedés megtorpanásának hátterében a visszaeső kereslet áll, ami pedig a magas, 10 százalék körül járó lakáshitelkamatoknak köszönhető. A Bank360.hu elemzése szerint januárban már elindultak lefelé a jelzálogkölcsönök árazását leginkább befolyásoló referenciakamatok, ez azonban a lakáshitelek árán még nem látszik. Igaz, a korábbi havi legalább egyszeri, de inkább kétszeri drágítás sem jellemző már - mostanra a nagybankoknál szinte megmeredtek a kamatok. Az ingatlanszerzés tehát továbbra sem lett olcsóbb a kölcsönből vásárlóknak. Ha azonban tartósan alacsonyak maradnak a referenciakamatok, az a lakáshitelek árazására is ki fog hatni – vélik a szakértők.
