Kisebb köztartozások miatt az állam elkezdte visszakérni a 2,5 milliós nagycsaládos autóvásárlási támogatásokat – erről számolt be kedden a Telex olvasók elmondása alapján.
Elsőként említik Péter esetét, akit a Magyar Államkincstár (MÁK) egy októberi levélben felszólított arra, hogy 15 napon belül fizesse vissza a nagycsaládos autóvásárlási támogatás összegét és kamatait, azaz több mint 2,5 millió forintot. Az indoklás szerint egy ellenőrzésen megállapították, hogy a férfinak köztartozása volt a támogatási kérelem benyújtásakor. A portál olvasója ezzel szemben határozottan állítja, a levél kézhezvételéig semmiféle tartozásról nem tudott.
Péter emiatt levelet küldött a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) azzal a kéréssel, hogy ellenőrizzék visszamenőleg az adószámláját. Kiderült, hogy a nyilatkozat benyújtásakor a férfinek volt egy 52 ezer forintos személyijövedelemadó-tartozása, amelyet 2019 májusában kellett volna befizetnie, de Péter ezt 2022. november 7-én (vélhetően a NAV értesítése után) tette meg, amikor is a 11 ezer forint késedelmi kamatot is rendezte. A NAV összefoglalójából kiderül továbbá, hogy Péter 2021 augusztusában rendezte 50 ezer forintos kisadózó vállalkozói tartozását, amelyet 2021. június 14-ig meg kellett volna tennie.
Azzal kapcsolatban, hogy miért nem ellenőrizte eleve a Magyar Államkincstár a kérelmezők tartozásmentességét, a NAV azt válaszolta Péternek, hogy a 45/2019. kormányrendelet fontos paragrafusa szerint az államkincstár ellenőrzi a nagycsaládos autóvásárlók adótartozásait, mielőtt nekik ítéli a pénzt. Szükség esetén felszólítja őket, hogy rendezzék köztartozásukat 14 napon belül, mert csak így válnak jogosulttá az állami autóvásárlási segítségre.
A gond csak az, hogy
az ellenőrzésre vonatkozó kormányrendelet-módosítás 2021. szeptember 29-én lépett hatályba. Ez azt jelenti, hogy most azok a három- vagy többgyerekes autóvásárlók kerülhetnek bajba, akik Péterhez hasonlóan a szabályváltozás előtt, vagyis a támogatási rendszer két és fél éves működésének első felében nyújtották be a kérelmüket, és nem akkor, amikor a jogalkotó észbe kapott, és kiadta a feladatot az államkincstárnak, hogy maga ellenőrizze a köztartozásokat.
A MÁK egy másik levélben azt írja, hogy az autóra költött 2,5 millió forint visszafizetésére vonatkozó felszólítást nem tudják visszavonni, de Péter keresetet nyújthat be a döntéssel szemben, illetve 36 havi részletfizetést vagy egyéves fizetési halasztást kérhet.
Mint arra a portál felhívja a figyelmet, az autóvásárlási támogatások visszaköveteléséről szóló határozat apró, de „kegyetlen” logikai bukfence, hogy bár ezeken az autókon a vásárlástól számított három évig elidegenítési záradék van – nem adhatja el őket a tulajdonos –, a záradék feloldására csak akkor ad engedélyt az államkincstár, ha előzőleg visszafizette a teljes összeget, aki jogalap nélkül kapta meg.
Utóbbi lehetőséget választotta egy másik olvasójuk, Edina, aki saját ügyéről azt írta, hogy 2016-ban és 2017-ben 15 500 forint egészségügyi hozzájárulási hátralékot halmozott fel, amelyet az Ügyfélkapujára érkezett felszólítás után 2020-ban rendezett. Ennek ellenére most tőle is visszakövetel az államkincstár valamivel több mint 2,5 millió forintot arra hivatkozva, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor, 2019 októberében még volt tartozása az államnak. Edina szintén azt állítja, hogy a kérelem leadásakor nem tudott a tartozásról, és esze ágában sem volt kijátszani a szabályokat.
A portál a múlt szerdán kérdéseket küldött a MÁK-nak azzal kapcsolatban, miért és mikor döntöttek úgy, hogy visszakövetelik a támogatást azoktól, akikről utólag kiderült, hogy volt köztartozásuk, amikor autóvásárlási támogatást kértek. Hozzáteszik, fontos volna tudni azt is, hány érintettről derült ki eddig, hogy a tartozás miatt nem volt jogosult a támogatásra. Arra is szerettek volna választ kapni, hogy létezik-e olyan megoldás a problémára, amelyben mégsem kell visszafizetni az összegeket. Tudomásuk szerint az államkincstár csak akkor léphetne vissza a követeléseitől, ha a NAV utólag úgy nyilatkozna, hogy tévesen tájékoztatta a tartozásról, ami szinte esélytelen.
A MÁK kedden kora délután közleményben reagált.
A Magyar Államkincstár minden esetben a jogszabályoknak megfelelően jár el
A Nagycsaládosok Autóvásárlási Támogatásáról ma megjelent sajtócikkekkel ellentétben a Magyar Államkincstár a jogszabályoknak megfelelően és méltányosan jár el a támogatással kapcsolatos ügyekben - írja közleményében a MÁK.
A tájékoztatás szerint a 2021. szeptember 28-ig hatályos rendelkezés alapján akkor jogosult támogatásra a nagycsaládos, ha az adóhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása. Ez alapján nem a támogatás megítélésekor kellett fennállnia a köztartozás mentességnek, hanem már az igénybenyújtás napján. A köztartozás mentességről az ügyfélnek a kérelem benyújtásakor kellett nyilatkoznia, és arról is, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Amennyiben ebben valaki bizonytalan, akkor erről a NAV-nál lehet minden esetben tájékozódni - teszik hozzá.
Amennyiben valaki úgy kap támogatást, hogy a nyilatkozata nem felelt meg a valóságnak, az államháztartásról szóló törvény szerinti késedelmi kamattal növelten kell majd azt visszafizetni. Fontos azonban, hogy erre kizárólag akkor kerül sor, ha valaki a tartozását a felszólítás után sem rendezi. Erre a Kincstár a felhívás kézhezvételétől számított 14 napos határidőt biztosít
A program keretében több mint 28 ezer család autóvásárlását támogatta a kormány, ebből mindösszesen 65 esetben (0,002%-ban) volt szükség a támogatás visszafizetésére szabálytalanságok vagy köztartozások miatt. Amennyiben a szabálytalanságot igazolhatóan könyvelési hiba vagy önellenőrzéssel orvosolható probléma okozta, a Kincstár felülvizsgálja a visszafizetési kötelezettséget - zárul a közlés.
A portálnak Gombolai Éva vezető jogtanácsos, a D.A.S. Jogvédelmi biztosító munkatársa a támogatást igénylő és köztartozás-mentességükről nyilatkozó nagycsaládosok, valamint az államkincstár felelősségét egyaránt hangsúlyozta. Mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy mivel az autóvásárlási támogatásra való jogosultság elbírálása időközben megváltozott, amikor 2021 szeptemberében bevezették a kérelmező köztartozás-mentességének hatósági ellenőrzését, erre hivatkozva célszerű jogi útra terelni a fentiekhez hasonló ügyeket. Hozzátette, hogy erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a fizetési felszólítások még nem emelkedtek jogerőre.
A szakértő egyúttal felhívta a figyelmet a Kúria korábbi döntésére, miszerint
amikor egy hatóság nemcsak regisztrál, hanem érdemben dönt egy ügyben, akkor vizsgálnia kell azt is, hogy a kérelemhez csatolt nyilatkozatok tartalma megfelel-e a valóságnak. Ezt a jog a hatóság tényállástisztázási kötelezettségének nevezi, ráadásul éppen egy díjtartozással kapcsolatos nyilatkozat vizsgálata után mondta ki a fentieket a Kúria.
