Kétszer annyiból jön ki a zsíroskenyér Magyarországon, mint egy éve

A KSH adatai szerint a leggyorsabb, egyaránt 80 százalék feletti ütemben a sajt, a tojás és a kenyér drágult egy év alatt, de hajszál híján 80 százalékkal többe került a vaj és a vajkrém, illetve az egyéb tejtermék is. Tíz darab tojásért például 2021 decemberében 491 forintot kértek el átlagosan, 2022 novemberében viszont már kétszerannyit, 984 forintot. November 9-én azonban jött az újabb éjszakai árstoprendelet, és egyik napról a másikra a szeptember 30-i szintre kellett visszavinni a tojás árát. Tavaly decemberben így a KSH szerint 904 forintba került egy doboz tojás. A krumpli árát is ekkor maximálták: a 2021 decemberében kilónként 266 forintért kínált kései burgonya ára így egy év leforgása alatt 391 forintra kúszott fel.

A tavaly február óta hatósági áras, 2,8 százalékos UHT tej árát a tavalyi évben már visszafogta az árstop: 2021 decemberében literenként 300 forintot kértek érte, egy év múlva csak 294 forintot. A KSH a 1,5 százalékos UHT tej árát nem közli a táblázataiban, a pasztőrözött ESL tejek árán viszont látható, hogy bár a KSH átlagolása szerint a tej 52 százalékkal lett drágább egy év alatt, a szabadáras tej valójában 81-87 százalékkal kerül többe. A 1,5 százalékos ESL tej ára ugyanis a 2021 decemberi 274 forintról tavaly decemberre 512 forintra, a 2,8 százalékosé pedig 294 forintról 532 forintra ugrott.

Az árstopos napraforgó étolaj literenkénti ára 2021 decemberében 735, tavaly decemberben 744 forint volt, az áruhiány esetén helyettesítő termékként felfogható sertészsír viszont több mint a duplájára drágult ez alatt: a 400-500 grammos kiszerelés ára 483 forintról 1040 forintra ugrott. A szintén lassan egy éve hatósági áras csirkemellfilé kilója tavaly decemberben 1730 forint volt, egy év alatt csak 110 forinttal drágult. A 2021 decemberében 1930 forintos pulykamellfilé átlagára ugyanakkor tavaly év végére már 3140 forintra nőtt. A csirkecomb átlagára pedig az év eleji 807 forintról 1300 forintra ugrott. Vagyis a hatósági ár miatt egyre ritkábban kapható csirkemell helyettesítő termékei 59, illetve 61 százalékkal drágultak. Egy ilyen mértékű drágulással számolva ma már a csirkemell kilója is 2800 forint körül járna, és jó eséllyel a 2,8 százalékos UHT-tejért, illetve az étolajért is duplaannyit kérnének, mint most.

Megosztja a szakértőket, hogy e termékkörben a gyorsütemű drágulásnak van-e köze az árstopokhoz. A kereskedők ugyanis egyrészről a hatósági árakon elszenvedett veszteségeiket más árucikkek erőteljesebb drágításával igyekeznek visszahozni. Másrészről viszont nem érdekük éppen a hatósági áras élelmiszereket helyettesíteni tudó termékeik árát túlságosan megemelni, hiszen akkor az emberek még inkább az árstoposokat keresnék, még nagyobb veszteséget okozva a boltosoknak. Valószínűleg ezért inkább a hatósági áras termékkörtől különböző árucikkeken igyekeznek behozni a veszteségeket. Ennek is határt szab ugyanakkor még a nagyobb üzletekben is, hogy a száguldó infláció miatt egyre kevesebb élelmiszert vásárolnak az emberek, a szűkebb termékpalettával dolgozó kisboltoknak pedig még kisebb a mozgástere. Az viszont elég valószínű, hogy a hatósági áras termékek ára az árstopok kivezetésekor fölzárkózik majd a szabadáras élelmiszerek árának szintjére.