A vágtató infláció, - decemberben az előző év végéhez viszonyítva csaknem 25 százalékkal nőttek az árak - elbizonytalanította a közbeszédet is. A helyzet súlyosságát tükröző szavak devalválódtak. Ebben az MNB járt elől, a kommunikációját „színesítő” átárazás kifejezés hangoztatásával, amely manapság már a pénzpiaci szakértőknél is a széles körű drágulás szinonimája lett.
Egyedül az ingatlanosok beszélnek másként az átárazásról. Náluk - a meghosszabbodott értékesítési idő miatt - ebbe a fogalomba az eladó türelmetlenségéből adódó mérséklődő árak is beleférnek. Nem így tesznek a taxis cégek. Miközben a budapesti fuvarozó vállalkozók száma szép lassan fogyogat, addig a tavaly májusi 33 százalékos tarifaemelést követően ezúttal, szavaik szerint, „moderáltabb”, 19 százalékos viteldíjnövekedésben reménykednek. A hazai gazdasági hírek élvonalába került Vodafone részleges deprivatizációt követően a hírközlési szolgáltató új tulajdonosai is felbátorodtak, s bejelentették, hogy 9,39 százalékos „automatikus, infláció követő díjkorrekciót alkalmaznak” minden ügyfélcsoportjuknál, amit a jelenlegi, határokat nem ismerő, drágulási hullám mellett, akár még visszafogottnak is lehetne tekinteni.
Ám mivel ezt inflációkövető korrekciónak, s nem áremelésnek tekintik, így nem szükséges erre előzetesen figyelmeztetni az ügyfeleiket, akik ráérnek elszörnyedni majd akkor, amikor a számlájukat kézhez kapják. Mivel nálunk, a tisztességes piaci verseny hazájában, az árkartell az egyes társaságok közötti előzetes megegyezés közismerten kizárt, így csak merő véletlen lehet, hogy a versenytársak ugyanezt a szisztémát kívánják alkalmazni a jövőben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez a szektor eddig feltűnően visszafogott magatartást tanúsított, az árcunami közepette. Azt azonban kötve hisszük el, amit egyes szektorbeli szakértők közöltek, hogy az inflációkövető díjkorrekció sem fedezi a költségek növekedését, „de legalább megvalósul egyfajta tehermegosztás a cégek és ügyfeleik között”. A multik ugyanis szívfájdalom nélkül áthárítanak.
Ugyanakkor szép számmal akadnak, olyan a kormánypropaganda által „megnyugtatott" nyugdíjasok, akiket a napokban kifizetett, a decemberinél 15 százalékkal magasabb összegű járadék, szinte elkápráztatott. Azután pillanatok alatt szembesülniük kellett a valósággal, a KSH szerint az időskorúak inflációs mutatója elérte a 26,5 százalékot, megcáfolván Orbán Viktor miniszterelnök korábbi melldöngető szavait: ,,2010-ben megállapodtam a nyugdíjasokkal arról, hogy amíg polgári, nemzeti kormány van hatalmon Magyarországon, megőrizzük a nyugdíjak értékét." Az igazság ezzel szemben az, hogy - akárcsak az elmúlt években mindig - a polgári, nemzeti kormány annyira megőrzi a nyugdíjak értékét, hogy akár hosszú hónapokig is az elvárható összeget oda sem adja. Januárban még biztosan tovább gyorsul a fogyasztói árindex növekedése. S ez mindaddig így is marad, amíg törvényszerűen bele nem ütközik a látványosan visszaeső fogyasztói kereslet falába.