felsőoktatás;Európai Bizottság;ELTE;magyar egyetemek;Erasmus+ program;

- Az ELTE docense szerint atombombával ér fel az alapítványi egyetemek kizárása az Erasmusból

20-30 évvel veti vissza a magyar felsőoktatást a helyzet Fazekas János, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének docense szerint.

Amint arról a Népszava elsőként értesült, az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek a fideszes pártfunkcionáriusok által irányított, közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. A tiltás a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik.

A hír érthető módon felzaklatta az egyetemi és politikai közvéleményt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) alapítványi elnöke, Böszörményi Gergely abban reménykedik, hogy csal félreértésről lehet szó. Körlevelében azt írta, kapcsolatban vannak a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériummal, reményei szerint néhány napon belül többet fognak tudni, addig is a hallgatók türelmét kérik. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter ugyancsak azt reméli, hogy valami félreértés történhetett, és az Európai Bizottság nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának a költségét”. Ígérete szerint megkeresik az uniós testületet és tárgyalni fognak az ügyben. A Kulturális és Innovációs Minisztérium mindenesetre megerősítette a döntés tényét, de hangsúlyozták, hogy az a jelenleg futó csereprogramokat nem érinti. A kormány a márciusi határidőig folyamatosan egyeztet a felsőoktatást érintő források további zavartalan biztosításáról – tették hozzá.

A Qubit egyetemi oktatóknál érdeklődött arról, mit jelentene a gyakorlatban, ha az Orbán-kormány nem tenne eleget az EU-s elvárásnak és továbbra is fideszes potentátok dominálnának az alapítványokba kiszervezett egyetemeken. Fazekas János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közigazgatási Jogi Tanszékének docense kijelentette:

„Ez olyan, mintha atombombát dobtak volna a hazai felsőoktatásra. Ha megvalósul, a továbbiakban nem sok értelme lesz alapítványi egyetemen tanulni, tanítani vagy kutatni, mert a hazai felsőoktatást 20-30 évvel ezelőtti állapotba veti vissza.”

Egyébként az ELTE abban a szerencsés helyzetben van, hogy azon kevés kivételek közé tartozik, amelyek megúszták a kormányzati átalakítást. 21 magyar felsőoktatási intézményről - többek között a Budapesti Corvinus Egyetemről, a Budapesti Gazdasági Egyetemről, a Semmelweis Egyetemről, vagy vidéken mások mellett például a Pécsi Tudományegyetemről és a Szegedi Tudományegyetemről - azonban ez nem mondható el.

A Qubitnak nyilatkozó oktatók közül volt, aki úgy vélte, nem szép húzás az Európai Uniótól, ha az Orbán-kormány hibáiért a rendszernek amúgy is kiszolgáltatott diákokat és a tanárokat büntetné. Egy másik oktató közölte, a döntéssel az alapítványokba kiszervezett egyetemek lényegében kiiratkoznának az európai körforgásból, s hangsúlyozta, a diákok mellett többnyire fiatal, a pályájuk elején járó oktatók százait is büntetik vele.

A HTNS Kft. engedélyt kapott arra, hogy 4000 tonna akkumulátor-gyártáshoz szükséges veszélyes anyagot tároljon a HelloParks Fót nevű ipari park egyik csarnokában, a lakott részek közelében.