- Svédország sokallja törökök követeléseit

Pekka Haavisto finn külügyminiszter november végén azt közölte, Magyarország februárra ígérte a ratifikálást, bár ezzel kapcsolatban már több dátum is elhangzott. Törökország viszont még csak ígéretet sem tett erre, Ankara kevesli Svédország eddigi fellépését a kurd „szélsőségesekkel” szemben.

Minden jel szerint patthelyzet kezd kialakulni Svédország és Törökország között. Stockholm ugyanis jelezte, továbbra is bízik ugyan abban, hogy Ankara jóváhagyja csatlakozási kérelmét, de nem hajlandó teljesíteni az összes feltételt, amelyet Recep Tayyip Erdogan rezsimje támasztott a támogatás fejében – közölte Ulf Kristersson tavaly hivatalba lépett miniszterelnök. Törökország egyrészt megerősíti, hogy teljesítettük mindazt, amit ígértünk, de azt is mondja, hogy olyan dolgokat akar, amelyeket mi nem tudunk vagy nem akarunk megadni nekik – hangoztatta Ulf Kristersson egy svédországi védelmi intézet konferenciáján.

Stockholm és Helsinki tavaly májusban kérte a felvételét a védelmi szövetséghez, válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára, de Törökország azzal vádolta ezen államokat, s elsődlegesen Svédországot, hogy menedéket nyújtott a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak. Finnország és Svédország csatlakozásához mind a 30 NATO-tagállam, köztük Törökország jóváhagyása szükséges. Júniusban aztán Svédország és Finnország Ankarával megállapodott abban, hogy számos lépést tesznek Törökország ellenvetéseinek leküzdése érdekében, és háromoldalú megállapodást írtak alá. Stockholm szeptemberben feloldotta azt az intézkedést, amely megtiltotta a fegyvereladást Ankarának.

Törökország egyik követelése az volt, hogy Svédország és Finnország adja ki a Törökország által terrorizmussal kapcsolatos vádak miatt keresett gyanúsítottakat, bár a két északi ország közölte, hogy nem egyeztek bele konkrét személyek kiadatásába, és hogy minden kérést a hazai és a nemzetközi jognak megfelelően kezelnek.

Ulf Kristersson ezzel kapcsolatban azt mondta, azok a követelések, amelyeket Svédország nem tudott vagy nem akart teljesíteni, kívül esnek a háromoldalú memorandum hatályán. Törökország időről időre megnevezi azokat a személyeket, akik kiadatását elvárnák Svédországtól. Erre azt közöltem: ezeket a kérdéseket a svéd jogon belül kezeljük  – jelentette ki.

Ankara csalódottságát fejezte ki a svéd legfelsőbb bíróság tavaly év végi döntése miatt, amellyel leállította Bülent Kenes kiadatásának folyamatát. Az újságíró a Today's Zaman főszerkesztője volt, és állítólag kapcsolatban állt Fetullah Gülen iszlám tudóssal, akit Törökország a 2016-os puccskísérlet kirobbantásával vádol.

A svéd külügyminisztérium közölte, a kiadatást a legfelsőbb bíróság döntése alapján nem lehet végrehajtani. Törökország azonban kevesli a svédek lépéseit. Így teljes patthelyzet állt elő a két skandináv ország NATO-csatlakozását illetően.