Kim Dzsongun észak-koreai vezető - akinek országa tavaly minden korábbinál több kísérletet hajtott végre gyors ütemben fejlesztett ballisztikus rakétáival - január 1-jén nukleáris arzenáljának "exponenciális" növelését ígérte, atomtöltetű rakéták tömeges gyártásával, és Dél-Koreát is lehetséges célpontnak nevezte. Ez utóbbit Christoph Bluth, a Bradfordi Egyetem Korea-szakértője nagyon sokatmondónak nevezte, mivel – ahogy a France 24 idézte szavait – a phenjani rezsim mindig is kerülte ezt a kifejezést, hogy fenntartsa a "két testvéri nép újraegyesítésének" eszméjét.
Jun Szogjol dél-koreai elnök a Csoszun Ilbo című lapban másnap megjelent interjújában azt mondta: az Egyesült Államok "nukleáris ernyője" és a "kiterjesztett elrettentés" doktrínája már nem elegendő a dél-koreaiak megnyugtatására. Egyúttal az amerikai nukleáris fegyverekkel végzendő közös nukleáris gyakorlatokat helyezett kilátásba. A Reuters jelentése szerint a Biden-kormányzat nem volt hajlandó megerősíteni, hogy Szöullal tárgyaltak-e ilyesmiről, a Csoszun Ilbo szerint azonban Washington nyitott a lehetőségre.
"Egy ilyen lépéssel Észak-Korea tudomására lehetne hozni, hogy támadása esetén nukleáris válaszcsapásra számíthat akkor is, ha Dél-Korea maga nem rendelkezik nukleáris fegyverekkel" – magyarázta Bluth. Danilo delle Fave, a veronai ITSS biztonsági kutatócsoport szakértője szerint a szöuli közlés része annak az irányváltásnak, amelyet a 2022 májusában hatalomra került Jun Szogjol elnök konzervatív kormányzata hajtott végre.
"Jun kormánya teljességgel szakított liberális elődje Észak irányában tanúsított diplomáciai nyitottságával, így a feszültségek mostani eszkalálódása részben ennek a sokkal harciasabb álláspontnak az eredménye"
- fogalmazott a szakember.
Phenjan több éve döntött a nukleáris fegyverkezés gyorsítása mellett, amikor a Donald Trump akkori amerikai elnökkel tartott 2018-as csúcstalálkozón Kim Dzsongun elutasította, hogy Észak-Koreának a szankciók bármilyen enyhítése előtt teljesen le kell építenie atomprogramját. Jun tavalyi hivatalba lépése óta pedig az észak-koreai vezető még elszántabban bővíti országa nukleáris arzenálját. A „héja” dél-koreai elnök azonban nem úgy reagál, ahogyan Kim várta, hanem arra ösztönzi amerikai szövetségesét, hogy fokozza jelenlétét a térségben.
Elemzők szerint a feszültség aligha vezet nyílt konfliktushoz, ám a két ország veszélyes játékot játszik.
A Financial Times cikke rámutat, hogy tavaly a phenjani rezsim közelebb került a gyorsabban bevethető, szilárd hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) megépítéséhez, tesztelte a Hwasong-17 rakétát, amely 15 ezer kilométeres hatótávolságával képes lenne elérni amerikai szárazföldet. A szöuli, tokiói és washingtoni politikai döntéshozókat azonban leginkább az aggasztja, hogy Észak-Korea új generációs, kisebb hatóerejű taktikai és harctéri atomfegyvereket fejlesztett ki, amelyek „bevetési küszöbe” sokkal alacsonyabb, s közben állítólag egy újabb nukleáris kísérleti robbantásra készül.
Frank Aum, az amerikai külügyminisztérium egykori vezető Korea-tanácsadója a Foreign Affairs folyóirat decemberi cikkében óva intett attól, hogy Washington és szövetségesei újabb nyomásgyakorlással próbálják rábírni Phenjant nukleáris programjának feladására. Szerinte ez már többször kudarcot vallott. Az Egyesült Államoknak ehelyett el kellene fogadnia Észak-Koreát nukleáris államként, és az erősebb ország pozíciójából egyoldalú gesztusokkal kellene visszacsábítania a tárgyalóasztalhoz. Az észak-koreai atommentesítése lehet, hogy lehetetlen cél, de ha mégis megtörténne, az nem kényszerítéssel fog történni – vélekedett Aum, hozzátéve hogy Washingtonnak van lehetősége arra, hogy olyasmit ajánljon, ami egyszerre merész és saját érdekeit is szolgálja: a béke előmozdítását.
