A vasárnapi brazíliai események jelzik, hogy Donald Trump elnöksége milyen pusztító erejű csapást jelentett világszerte a demokráciára. Miközben az Egyesült Államok két évtizeddel ezelőtt még éppen a demokráciát próbálta meg exportálni Irakba és Afganisztánba meglehetősen csekély sikerrel, ezúttal a trumpistáknak az illiberalizmus eszmeiségét sikerült eljuttatniuk külföldre. Két évvel és két nappal ugyanis azután, hogy Trump emberei megrohamozták az amerikai kongresszust arra hivatkozva, hogy – ahogy ikonjukhoz hasonlóan mindenfajta bizonyíték nélkül azt állították, „meghamisították” az amerikai elnökválasztás eredményét –, ezúttal az októberi elnökválasztáson megbukott Jair Bolsonaro hívei másolták le az amerikai szélsőjobb akcióját. Igaz, ők nem csak a parlament, a Nemzeti Kongresszus épületében törtek-zúztak, hanem a Legfelsőbb Bíróság és a kormány székhelyén, a Planalto palotában is. A rendőrség közlése szerint legalább 300 embert tartóztattak le, több rendőr súlyosan megsérült.
Az október végi brazil elnökválasztás győztese, Luiz Inácio Lula da Silva, aki nem tartózkodott a helyszínen, mert Sao Paulóba látogatott, egyértelműen elődjét vádolta felbujtással. A baloldali elnök fasisztáknak, terroristáknak nevezte a csőcseléket, a „lázadók” a brazil válogatott mezében randalíroztak.
Bolsonaro hívei rendre kisajátították a nemzeti jelképeket, így a nemzeti tizenegy mezét is, ezzel utalva arra, hogy ők az igazi brazilok.
A cél ezzel is a társadalom megosztása volt. Bolsonaro politikája eleve a társadalom egy részének kirekesztésére épült, stratégiájának „sikerét” mutatta az elnökválasztás is, amely szomorú látképe volt a teljesen megosztottá vált államnak.
"Amit ma tettek, arra még nem volt példa az ország történetében" – hangoztatta Lula államfő. "Ez barbárság volt a fasiszták részéről. Meg kell találni és meg kell büntetni őket" – hangoztatta első megszólalásában. A baloldali politikus korábban 2003 és 2010 között irányította Brazíliát, és alig egy héttel beiktatása után szervezett vele szemben lázadást a szélsőjobb.
Bolsonaro több ezer támogatója rohamozta meg a kormányzati negyedet. A három említett épület egymáshoz közel, a főváros, Brasília szívében, a Három Hatalom tere körül helyezkedik el. Az illegális „forradalom” azonban egy sor kérdést vet fel. Minden jel szerint ugyanis a rendőrséget váratlanul érte a lázadás, miközben már régóta tudni lehet, hogy valamire készülnek a volt elnök hívei. Napok óta Bolsonaro számos támogatója táborozott le a fegyveres erők főhadiszállása előtt. Amikor szombaton és vasárnap az exelnök további mintegy 4000 híve buszokkal a fővárosba érkezett, és a kormányzati negyedbe vonultak, még rendőrök is kísérték őket. A belbiztonságiak szelfiket készítettek a tüntetőkkel, és videókat vettek fel mobiltelefonjukkal, mintha kifejezetten szórakoztatta volna őket mindaz, amit látnak.
Minden baljós előjel ellenére csak kevés rendőrt vezényeltek ki a középületek védelmére. Az új igazságügyi miniszter, Flávio Dino elrendelte ugyan a "Força Nacional" nemzeti intervenciós erő katonáinak bevetését az épületek védelmére január 7-én, 8-án és 9-én, ám médiajelentések szerint mindössze 100 lézengett a helyszínen. Bolsonaro híveinek nem okozott gondot az útakadályok eltávolítása.
Politikai megfigyelők már szinte Lula megválasztása óta attól tartottak, hogy megismétlődik mindaz, ami 2020 januárjában Washingtonban, ezzel maga a mintegy két hete Floridában tartózkodó Bolsonaro is burkoltan fenyegetőzött.
(Médiajelentések szerint Bolsonaro ügyvédei tanácsolták, hogy menjen az Egyesült Államokba és hagyja el Brazíliát. Így ugyanis nem lehet hazájában felelősségre vonni támogatóinak zavargásai miatt.)
Jellemző a belbiztonságiak felkészületlenségre, hogy amikor a tüntetők megrohamozták a kongresszust, csak néhány rendőr állt ellen. Könnygázt és paprikasprayt vetettek be a támadókkal szemben. Szemtanúk szerint azonban néhány rendfenntartó még csak közbe sem avatkozott, hanem mobiltelefonjával filmezte az államcsíny kísérletét. Így azonban a támadók szinte zavartalanul léphettek be a kongresszus épületébe. A tömeg ezt követően indított attakot a Kongresszussal szemben lévő elnöki palota ellen, miközben egy másik csoport a Legfelsőbb Bíróság épületébe hatolt be.
Az államcsíny kísérlete kezdettől fogva kudarcra volt ítélve, hiába fenyegetőzött Bolsonaro még elnökként esetleges pucskísérlettel, a hadsereg hitet tett a demokratikus alapelvek mellett.
A szélsőségesek azonban nyilvánvalóan azt remélték, hogy a rendőrség segítségével megbuktathatják Lulát. Ez nem sikerült ugyan, de a történések rámutatnak egy veszélyes tényre: a brazil biztonsági apparátus tagjainak egy része Bolsonaro leghűségesebb támogatói közé tartozik. A populista politikus már kongresszusi képviselőként is a belbiztonságiak védelmezőjeként lépett fel, jobb munkakörülményeket és magasabb fizetéseket követelt számukra. Már Bolsonaro október végi veresége után is voltak aggasztó jelek. Akkor az autópálya-rendőrség tagjai nem voltak hajlandók feloszlatni Lula győzelme ellen tiltakozókat, nem akadályozták meg őket abban, hogy útakadályokat emeljenek a főbb autópályákon. Sőt, néhány tiszt nyíltan kiállt az új kormány elleni illegális tüntetések mellett. Az úgynevezett nemzeti intervenciós erőket szintén egy Bolsonaróhoz személyesen közel álló katona vezeti.
Komoly szerepe volt a történésekben annak is, hogy a fővárosi kerület kormányzója, Ibaneis Rocha, Bolsonaro politikai szövetségese. A rendőrök e körzet alá tartoznak, s nyilvánvaló, hogy Rocha semmit sem tett a szélsőjobboldali akció megfékezésére. A Lula-kormány tagjai is Rocha kormányzót okolják a zavargásokért. A bírálatokra válaszul a kormányzó elbocsátotta a kerület biztonsági főnökét, a Bolsonaróhoz hasonlóan szintén Floridában tartózkodó Anderson Torrest. Utóbbi a szélsőjobboldali politikus elnöksége alatt igazságügyi és közbiztonsági miniszterként szolgált. Torres egyébként úgy tett, mintha semmi köze sem lenne a lázadáshoz, kijelentette, "a bűnözők nem ússzák meg büntetlenül".
Ibaneis Rocha késlekedésének súlyos politikai következményei lettek. Alexandre de Moraes, a Legfelsőbb Bíróság bírája elrendelte Ibanez felfüggesztését 90 napra.
Azután, hogy a rendőrök láthatóan nem léptek közbe, Lula elrendelte, hogy a rendőrség felett január 31-ig a központi kormány gyakorolja a hatalmat. Ezután viszonylag gyorsan le is verték a lázadást.
Bolsonaro kitoloncolása lenne a legegyszerűbb
Első reakciójában Bolsonaro elhatárolódott a történtektől, bár csak azután, hogy már látszott, a rendőrség leveri az akciót: "A békés tüntetések a demokrácia részei. A fosztogatások és a középületek elleni támadások, mint amilyenek ma történtek, azonban nem tartoznak ide" - írta a volt államfő a Twitteren. "Hivatali időm alatt mindig betartottam az Alkotmányt, tiszteletben tartottam és megvédtem a törvényeket, a demokráciát, az átláthatóságot és a szent szabadságunkat” – hangoztatta. Visszautasította a vádakat, amelyek szerint ő bujtotta fel a csőcseléket. Bolsonaro pártja is elítélte a támadásokat.
A kormányzó Munkáspárt (PT) vezetője, Gleisi Hoffmann súlyos vádakat fogalmazott meg a fővárosi kerületi adminisztrációval szemben. "A helyi vezetés felelőtlenül lépett fel" - írta Hoffmann a Twitteren. "Ez bejelentett bűncselekmény volt a demokrácia ellen, szembement a választók akaratával. A kormányzó és biztonsági minisztere, aki Bolsonaro támogatója, felelős mindazért, ami történik" - folytatta Hoffmann.
A világ egy sor állam- és kormányfője ítélte el a demokrácia elleni támadást. Joe Biden amerikai elnök vasárnap Texas államban tett látogatása során "felháborítónak" nevezte a történteket. "Brazília demokratikus intézményei iránti támogatásunk töretlen" - mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a lehető leghatározottabban ítélte el a brazil "demokratikus intézmények elleni akciót". "Teljes támogatásáról" biztosította Lulát. Josep Borrell, az EU külügyi képviselője megdöbbenésének adott hangot az "erőszakos szélsőségesek" fellépése miatt. Gyorsan reagáltak és egyöntetűen álltak ki a jelenlegi brazil adminisztráció mellett a latin-amerikai vezetők, köztük az argentin, a perui, az uruguayi és a mexikói elnök. Szintén támogatásáról biztosította Lulát Pedro Sánchez spanyol kormányfő.
Alexandria Ocasio-Cortez és Joaquin Castro, az amerikai Demokrata Párt képviselői Twitter bejegyzésükben Bolsonarónak az Egyesült Államokból való kiutasítását követelték. Gustavo Ferraz de Campos Monaco, az USP Law School nemzetközi magánjogi professzora szerint két út vezethet az amerikai politikus kötelező távozásához: kitoloncolhatják vagy kiadhatják Brazíliának. Monaco szerint a kiadatást ezt először a brazil igazságszolgáltatásnak kell kérnie, ezt a kérelmet pedig a szövetségi kormánynak kell továbbítania az Egyesült Államoknak. Washington ezt vagy elfogadja, vagy nem. Mindez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a két érintett ország között különmegállapodás születik az ügyben. A kiadatás végrehajtásának összetettségére példa Alejandro Toledo volt perui elnök (2001-2006) esete. A korrupcióval vádolt kiadatást még az amerikai igazságszolgáltatás is jóváhagyta, de továbbra is az országban maradhatott. A kitoloncolás egyszerűbb jogi mechanizmus, mert ez kizárólag az Egyesült Államoktól függ, nem kell megelőznie semmilyen jogi procedúrának.
