Több szempontból is nagyon tanulságos az az eset, amelyet pénteken tett közzé a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A történet szerint az ellenzéki összefogás holdudvara legyártott több százezer guriga vécépapírt, ami a nyakukon maradt. Így aztán a viccpárt osztogatta el. Amennyiben ez igaz, akkor lényegében nem lehet komolyan venni azt a kormányzati narratívát, miszerint hazánk szuverenitására tört a baloldal, amiért külföldről fogadott el kampánypénzeket. Ugyanis, ha a mestertervben hangsúlyosan szerepet kaptak a budipapírok, akkor az maximum arra alkalmas csak, hogy röhögjünk egy jót.
Mivel volt titkosszolgálati vizsgálat, így felteszem, a Fidesznél tudtak arról, mire mennek el az úgynevezett „mikroadományok”. Csak ezt szemérmesen elhallgatták. Helyette inkább felfújták az egészet szép nagyra, hogy megint azt lássuk, mekkora veszedelmet győztek le. Persze tisztában voltak vele, mennyire esélytelen az ellenzék, hogy csak egy kicsit is veszélyeztesse hatalmukat, ám mégis igyekeznek úgy tenni, mint ha igazi kihívókkal álltak volna szemben.
Egy pillanatra fogadjuk el a Fidesz narratíváját, miszerint ezt a pénzt Amerika adta a kormánybuktatásra. Ha a NER megdöntésének legjobb módszerét több százezer vécépapírban látták a tengerentúlon, akkor az összes washingtoni szervezet lehúzhatja... a rolót és minden tagjuk kereshet magának más szakmát. Noha az udvari propagandafelületek mind a Nyugat hanyatlásáról beszélnek, de ez az eshetőség akkor sem életszerű. Másfelől nem igazán kellene félniük az Egyesült Államoktól – de valamiért még is tartanak tőlük. A raktárban senyvedő gurigák esete pedig csak egy látlelet arról, milyen állapotban van a hazai ellenzék. Nem csak jó ötletnek tartottak egy ilyen altesti pótcselekvést, de még a szétosztást sem tudták megoldani.
Ebből a példából, sajnos, az látszik, hogy még hosszú ideig marad az ország nyakán a NER.