Barátai, pályatársai és családtagjai rótták le kegyeletüket a december 24-én elhunyt alkotó előtt. A megemlékezésen Bak Imre két utolsó festmény-sorozatának, a Csend változatai és a Helyzet ciklusnak a darabjait is kiállították, amelyeket a közönség az alkotó műtermén kívül utoljára láthatott tőle.
– Mi itt az acb Galériában végtelen hálával tartozunk minden közös munkával telt napért, percért, pillanatért, amit Bak Imre társaságában tölthettünk el az utóbbi években – mondta Fenyvesi Áron. Az acb Galéria főkurátora méltatta a művész őszinte, érdeklődő és kíváncsi természetét, valamint nyitottságát, amellyel minduntalan a fiatalabb kollégái felé fordult, és ami egész festői karrierje során frissen tartotta őt.
Az alkotóról ezután Hajdu István művészettörténész, Bak Imre monográfusa beszélt, aki felidézte a vele készített utolsó interjúját. Ebben Bak ezt nyilatkozta: „Hamvas Bélát olvasva annak idején rájöttem, hogy minden szakmát és tulajdonképpen az életet is a művészet szintjén kellene megélni, művelni, és hogy nincsen lényegi különbség az egyes szakmák és a művészet, a kulturális tevékenység és a racionálisabbnak vagy egyszerűbbnek tartott tevékenységi formák között”. Hajdu emellett elmondta, hogy Bak tisztelete és hite a művészetben töretlen maradt, utolsó képein megjelenő fehér síkkal pedig kiürítette a teret, mintha a vakító fénnyel igyekezett volna a misztérium, a megváltás esélyét megragadni vagy annak lehetetlenségét beismerni.
