Hamza Dag, az AKP alelnöke újévi nyilatkozatában azt mondta, két lehetőség áll előttük. Az egyik, hogy az 550 fővel működő törvényhozás 360 szavazattal dönt a korábbi időpontról. Ehhez ellenzéki voksok is kellenének. „A másik, hogy az elnök feloszlatja a parlamentet és előrehozott választásokat ír ki." Murat Yetkin török újságíró szerint ez „annak a beismerése lenne, hogy félnek, Erdogan nem lesz képes győzni a választás első fordulójában”, s ezért lépéselőnyre akar szert tenni.
Ez egybecseng Lisel Hintznek, a Johns Hopkins Egyetem szakértőjének várakozásával, miszerint a kormánypárt mindent bevet majd, hogy megtartsa hatalmát. „Beleértve az elmúlt húsz évben kiépített intézményi erőforrások felhasználását az ellenzék gyengítésére és megosztására” – írta Hintz a Turkey recap független hírportálnak. Nem lenne meglepve – tette hozzá –, ha a választásokat valamilyen ürüggyel szükségállapotban tartanák meg, ahogy 2018-ban is történt.
Özer Sencar, a MetroPoll török közvélemény-kutató igazgatója szerint azonban a választás kimenetelét leginkább az ellenzéki elnökjelölt személye határozza majd meg.
„Ha nem lesz valaki, aki komoly sikertörténettel és erős vezetői kvalitásokkal veheti fel a harcot Erdogannal, nem születhet meglepetés. Ekrem Imamoglu isztambuli polgármester ilyen személy, de egyelőre nem tudni, lehetősége lesz-e elnökjelöltként színre lépni”
– írta.
A legnagyobb görög újság, a Kathimerini online változata a múlt héten sorra vette a török ellenzék lehetséges elnökjelöltjeit. A hatpárti szövetség fő erejét, a Köztársasági Néppártot (CHP) vezető Kemal Kilicdarogluról azt írták, természetes lenne, hogy ő álljon ki Erdogannal szemben. Ő hozta össze az ellenzék „6-os asztalát”, s a 2018-as önkormányzati választásokon nagy sikert aratott a fővárosiak megnyerésével. Pártja szavazóbázisát azonban nem tudta érdemben növelni, s nem felel meg a karizmatikus vezető típusának, ami egyre nyilvánvalóbb követelmény a török politikában.
Mansur Yavas ankarai főpolgármester a felmérések szerint képes lehet legyőzni Erdogant. A közvélemény megbízható jelöltnek tartja, aki átlátható módon intézte a főváros ügyeit. Viszont nem tudni, mit gondol Törökország egészéről, mit tenne nemzetközi színtéren és képes lenne-e irányítani egy elnökválasztási kampányt. Végül az a tény, hogy az önkormányzatban máig az AKP-val szövetséges Nacionalista Mozgalom Párt (MHP) korábbi kádereit alkalmazza, arra késztetheti a kurd politikai mozgalmat, hogy távolságot tartson tőle.
Imamoglu sikerében ellenben sokan bíznak, mivel kétszer már győzött Erdogannal szemben. Fiatalságán és népszerűségén túl mellette szól, hogy képes voksokat szerezni a kurd, szunnita, alevi, török és más választói csoportoktól. Ráadásul az ellene hozott december 14-i ítélet hőst csinált belőle, párhuzamot húzva Erdogan egykori politikai történetével. Ha a jogerős döntés megakadályozná indulását az idei választásokon, Imamoglu a jövő Törökországának egyik főszereplőjeként fog feltűnni – írták az eKathimerini által felkért elemzők.
Szerintük a leglogikusabb lépés, ha "a 6-os asztal" a lehető leghamarabb bejelenti az adott körülmények fényében racionálisan kiválasztott jelöltjét.
Nem tudni, a török elnök mire képes még a hatalomért, a júniusi elnökválasztás 2023 legfontosabb megméretése lehet