Peter Paul Rubens Genovában kiállított festményét - A feltámadt Krisztus megjelenik anyjának - valóban lefoglalták az olasz hatóságok, ám több magyarországi hírportálon is megjelent információval ellentétben nem képhamisítás, hanem pénzmosás gyanúja miatt, ugyanis a képet évekkel ezelőtt illegálisan szerzett dokumentumokkal csempészték ki Olaszországból. A világsajtóban megjelent hírt vélhetően rosszul fordították, mind az olasz források, mind pedig a Reuters egyértelműen fogalmazott a valóban botrányos ügy kapcsán: ,,Semmi olyan információ nem merült fel, amely megkérdőjelezné a kép eredetiségét." A kiállítás rendezői is vétlenek, az ügyészek célkeresztjébe került viszont ismételten egy 2019-ben bezárt bezárt intézmény, amely hajdan kiadta az exportengedélyeket a műtárgy számára.
A nyilvánosságra került részletek szerint a dózsepalota Rubens Genovában címmel rendezett kiállításának egyik legizgalmasabbjaként beharangozott, A feltámadt Krisztus megjelenik anyjának című képét lefoglalta a kulturális örökség védelmére létrehozott olasz rendőrségi kommandó a hosszabb ideje vizsgálódó genovai ügyészség utasítására. A vád illegális export, és pénzmosás, a vádlottak kilétét azonban még nem tudni. A festmény a Cambiaso család tulajdona volt, amelyet Genova, UNESCO védettséget élvező negyedében álló palotájukban őriztek. Többször is megkísérelték eladni - a vizsgálatok szerint tudták, hogy a vászon Rubens ecsetjét dicséri - 2012-ben azután sikerrel jártak. Az ár 350 ezer euró volt, ám nyilvánvaló hátsó szándékkal, az illetékes hivatal elé egy 25 ezer euróról szóló számla került, és a képhez mindössze annyi megjegyzést fűztek, hogy „névtelen flamand festő alkotása.” A hivatal nem sokat kérdezősködött, kiadta az exportengedélyt, amint azóta kiderült, nem csak ebben az egyedi esetben voltak nagyvonalúak az ott működő szakértők.
A történetben két kereskedőt említenek, akik 2014-ben restauráltatták a képet, amelynek eredetiségét több szakértő is hitelesítette. (Ekkor került elő egy második nőalak.) Miután az új tulajdonosok Prágában megszerezték az eredetiséget bizonyító okiratot, 3 millió euróért értékesítették újra a festményt. A mostani tulajdonosa - egy meg nem nevezett magánszemély - először adta kölcsön olasz kiállításra a vásznat, amelyet a tárlat egyik legnagyobb újdonságaként harangoztak be, hangsúlyozva, hogy a mű szerepel régi leltárakban, eltűntnek hitték, és csak néhány évvel ezelőtt került ismét látótérbe. A mű egyébként külföldön többször is gazdát cserélt, a tulajdonosok tisztában voltak az értékével, ezt erősítendő, kiállításokra több alkalommal is kikölcsönözték.
Lehet, hogy hiba volt a Rubens lefoglalása ľ nyilatkozta a napokban Vittorio Sgarbi művészettörténész, helyettes kulturális államtitkár, aki végül is nem foglalt állást a kép eredetiségét is megkérdőjelezők vitájában. A helyettes ügyész, Paolo D'Ovidio egyértelműen fogalmazott egy olasz csatornának: egy eredeti Rubens soha nem kaphatott volna kiviteli engedélyt a hatóságoktól. A hírek szerint a mostani kiállításszervezők gondosan jártak el, az általuk felkért szakértő intézmény, az Antwerpenben működő Rubenianum művészettörténészei szerint a mű javát Rubens festette, de, az akkori gyakorlat szerint, műhelyének más tagjai is bedolgoztak. A képet nem lett volna szabad elvinni a kiállításról, miután eredetiségét senki nem vitatja. Elég lett volna feltüntetni mellette, hogy jogellenesen vitték ki az országból, azzal a megjegyzéssel, hogy jelen állás szerint ,,korlátozott idejű kölcsönben" van olasz földön – vélekednek kulturális személyiségek, de a genovai államügyész, Eugenia Menichetti is hasonlóan nyilatkozott.
Amúgy a 2014-es restauráláskor használt röntgensugarak nem csak a másik, rekonstruált nőalak jelenlétét mutatták meg, hanem azt is, hogy a vásznat kétszer használta alapul a mester, az alsó rétegen jól kivehetők, egy másik Madonna körvonalai. Ezt már a kiállítás előtt megerősítették az antwerpeni intézmény művészettörténészei, Anna Orlando és Nils Büttner. A szakértők további vizsgálatokat ígérnek, a rendezők pedig meghosszabbították két héttel, február 5-ig a kiállítás időtartamát. Olasz sajtóértesülések szerint a botrányban érintett, amúgy 4 millió euróra biztosított, 1612 és 1616 között keletkezett Rubens visszakerült a falra.
Festmények a fonák oldalon
Vincent van Gogh életművére is árnyékot vetnek a hamisítványok. Tavaly nyáron a Skót Nemzeti Galéria restaurátoraival nézett szembe egy szúrós tekintet, amikor röntgensugárral átvilágították Parsztasszonyfej című alkotását. A sugarak nyomán egy szellemkép körvonalazódott: egy széles karimájú kalapot, nyakkendőt, vagy sálat viselő fej, amelynek jobb arcát árnyék borítja, és bár a kép homályos, de szinte bizonyosan van Gogh-ot ábrázolja. Sokkoló volt, maga a művész nézett ránk, azzal az összecserélhetetlen, egzaltált tekintettel, amely ismerős volt más önarcképekről - beszélt az első döbbenetről Lesley Stevenson. A muzeológus szerint a vastag ragasztóanyag és papír mögött rejtőző portrét biztosan Vincent festette, aki - a szegény festők akkori gyakorlata szerint - gyakran használta fel a festővászon mindkét oldalát. A röntgensugár nemrég Modigliani egy aktja mögött is megvilágított egyszerre három vázlatot. A Haifa-i Hecht Museumban az Akt kalappal című képet törvényszéki eredetiségvizsgálat keretében röntgenezték meg a szakértők, és meglepetésükre három befejezetlen vázlatra bukkantak. Nem ez az első eset, hogy az olasz festő vásznán „társbérlőt” találtak. Utoljára 2018-ban a londoni Tate Gallery restaurátorai fedeztek fel egy portrét. Modigliani is kedvenc célpontja a hamisítóknak. A genovai Palazzo Ducale kurátorainak 2017-ben sem volt szerencséje, akkor rendőrök vetettek egy Modigliani kiállításnak. Az intézménybe kiszállt különítmény 21 festményt, a kollekció több, mint harmadát leakasztotta a falról, miután kiderült, hogy hamisítványok.
