Az időjárás-változásra való érzékenység igazából mindig is jelen volt, csak napjainkban ez jóval gyakoribbá vált, és sokaknál egyre komolyabb tüneteket okoz. Az érintettek túl érzékenyen reagálnak az időjárási jelenségekre, például a hőmérséklet-változásra, az instabil légnedvességre, a frontokra, a szelekre és általában a légnyomás-ingadozásra, és sok-sok egyéb, kevésbé ismert humánmeteorológiai paraméterre. ,,Az időjárás-érzékenység egy igen összetett dolog, és mindenki esetében az egyéni adottságaitól függő formában jelentkezik, amiben fontos szerepe van a meglévő krónikus betegségeknek is. Emiatt a panaszok frontokhoz kötése ma már meghaladott, bár bizonyos halmozódások megfigyelhetők. Például hidegfront-átvonulások esetén több a kopásos ízületi panasz, melegfrontnál a migrén, de erre személyes diagnózist nem lehet felállítani" – tájékoztatta lapunkat Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója.
A kutatásaik alapján Magyarországon minden harmadik embert érinthet ez a probléma, fiatalokat és időseket, nőket és férfiakat egyaránt. Ebben több tényező is szerepet játszik. Az egyik, hogy egyre stresszesebb környezetben élünk, sok pszichés terhelés éri a szervezetünket – elég csak az elmúlt évek covidjárványára, majd a háborús helyzetre, valamint az ezekből eredő nehézségekre gondolni. A szervezetünk egyre nehezebben birkózik meg ezekkel a helyzetekkel. A folyamatos stressz rossz hatással van a szervezet önszabályozó mechanizmusára, így érzékenyebbé válunk a külső behatásokra, betegségekre. A társadalom idősödése is szerepet játszik abban, hogy nő az érintettek száma, hiszen minél korosabb az ember, a szervezete annál nehezebben alkalmazkodik a változásokhoz. Az idősebbek körében gyakoribbak a krónikus betegségek is, ezek pedig szintén fokozzák az időjárás-változásra való érzékenységet. A posztcovid tünetek között is megjelent ez a panasz. Emellett természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy az utóbbi években egyre szélsőségesebbé vált az időjárás, és ez a jelenség szintén negatív hatást gyakorol a szervezetünkre.
Az időjárás-változásra való érzékenységet azért is nehéz felderíteni, mert a tünetei elég általánosak, gyakoriak, nem specifikusak. Fejfájás, vérnyomás-ingadozás, feszültség, idegesség, rossz közérzet, rosszullétek, alvásproblémák, fáradtság, pánikszerű érzetek, figyelmetlenség, ingadozó munkateljesítmény, táplálkozási zavarok – mindezek sokféle betegségre utalhatnak, és mindaddig, amíg csak időnként fordulnak elő és olyan mértékben, ami a mindennapi életet nem különösebben befolyásolja, hajlamosak vagyunk legyinteni a problémára. A köznyelvben gyakran csak frontérzékenységként emlegetett meteoropátiára mindenképpen érdemes gyanakodnunk, ha a panaszok vissza-visszatérően jelentkeznek, váratlanul, érthető ok nélkül jelennek meg, és az orvosi vizsgálatokon nem találtak valódi okot, szervi problémákat.
A Meteo Klinikán lehetőség van kideríteni, hogy a panaszokat valóban az időjárás-változásra való érzékenység okozza-e, és amennyiben igen, az általuk kidolgozott természetgyógyászati módszerrel ma már jelentős életminőség-javulást lehet elérni. A klinika emellett ingyenes frontértesítőt küld az érdeklődőknek, amelynek segítségével megfigyelhetik, hogy a tüneteik összefüggésben állnak-e az időjárás változásával. Ebben segít a naponta küldött tünetnapló vezetése is. Pintér Ferenc kiemelte: sokan még mindig abban a tévhitben élnek, hogy ez a tünetegyüttes nem kezelhető, el kell viselni, azonban ez már szerencsére nem így van. Az időjárás-változásra való érzékenységnek még nincs orvosi betegségkódja (BNO), és nem is lehet „meggyógyítani” tabletták szedésével, azonban szakszerű kivizsgálás után személyre szabott kezeléssel nagy mértékben tudják csökkenteni a panaszokat.
Rekordok Európa-szerte
Az elmúlt napokban Európa-szerte aggasztó ütemben dőltek meg az időjárási rekordok, legalább nyolc országban tapasztaltak a januárhoz képest különösen magas hőmérsékletet. A lengyelországi Korbielówban a hőmérő higanyszála elérte a 19 Celsius-fokot - ez a hőmérséklet inkább a májusra jellemző. A csehországi Javorníkban 19,6 Celsius-fokot mértek, szemben a januári 3 fokos átlaggal. A fehéroroszországi Vysokaje városában a hőmérséklet általában nulla fok körül mozog az év ezen időszakában, január elsején azonban elérte a 16,4 Celsius-fokot, ami 4,5 fokkal meghaladta az ország korábbi januári melegrekordját.
A kontinens más részein több ezer egyedi mérőállomáson dőltek meg a helyi rekordok, csak Németországban csaknem 950 helyszínen született rekord december 31. és január 2. között. Észak-Spanyolországban és Dél-Franciaországban tengerparti időjárás köszöntött be: Bilbaóban 24,9 fok volt, ami a valaha mért legmelegebb januári nap.
Magyarországon január 2-án a második napi melegrekord is megdőlt: Fülöpháza Hattyús-széken 18,2 Celsius-fokig emelkedett hétfő délután a hőmérséklet. 1992-ben ezen a napon Szentgotthárd Farkasfán mért 16,4 foknál több mint 20 állomáson volt most hétfőn melegebb.
Az okokat nehéz megállapítani, de a La Niña és a tengerfelszínek nem megszokott felmelegedése szerepet játszhatott, ugyanis a légkör és az óceánok felmelegedése megkönnyíti a rekordok megdöntését.
