– Kell lennie egy második körnek és abban a fővárosi önkormányzat is benne lesz – válaszolta meglepően töretlen optimizmussal Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes a Népszavának, miután a kormány 44 milliárd forintos önkormányzati energiakompenzációs csomagjából egyetlen fillér se jutott Budapestnek.
„Természetesen minden önkormányzatnak, így a kerületeknek és a vidéki városoknak is szükségük van állami támogatásra az elszálló energiaárak miatt megugró önkormányzati kiadások fedezetéhez.
De a kompenzációból a három legnagyobb energiafaló közszolgáltatást, a közösségi közlekedést, a közvilágítást és az ivóvíz szolgáltatást működtető Budapest egyszerűen nem hagyható ki”
– vélekedett Kiss Ambrus. Már csak azért sem, mert szerinte akik tárgyaltak a kormány képviselőivel - Balla György miniszteri biztossal vagy Láng Zsolt kormánybiztossal -, azok mind ígéretet kaptak a támogatásra, ha teljesítik az önkormányzatoktól elvárt takarékoskodást. Márpedig a fővárosi önkormányzat már akkor ennek szükségességéről beszélt, amikor az Orbán-kormány prominensei még viccelődtek ezen.
Az elsők között készítették el a mindenki által olvasható energiamegtakarítási tervüket, amelyből az első intézkedéscsomag végrehajtását már meg is kezdték. Így a főváros minden kormány által szabott feltételt teljesített.
A Miniszterelnökségtől egyébként sem a rendelet kihirdetése előtt, sem azóta nem kapott a városvezetés semmiféle üzenetet, tájékoztatást.
Mint arról beszámoltunk: a kormány 44 milliárd forintot osztott szét az elszálló energiaárak állami kompenzációjaként a 10 ezer lakos feletti települések közül 138 városi és 17 kerületi önkormányzatnak. A hétfő esti kormányrendelet indoklása szerint a támogatási összegek odaítélésénél az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét és az energiatakarékossági tervüket is figyelembe vették. A Miniszterelnökség szerint mindenkivel tárgyaltak, aki elfogadta a meghívásukat. Mindez azonban nem ad teljes körű magyarázatot arra, hogy Budapesten a közel azonos lakosságszámmal – 25 ezer fő - és elég hasonló adóerő-képességgel rendelkező két fővárosi kerület közül Budavár önkormányzata miért kapott 88,5 milliót, míg Belváros-Lipótváros félmilliárd forintot, miközben a 37 ezres Terézvárosnak 76,7 millióval kell beérnie. Egyébként is nagy a szórás. A fővárosi skála másik végén lévő 72 ezer fős Csepel a VI. kerületi összeg tízszeresét kapta. Ez azért is meglepő, mert a fideszes polgármestert egyre hevesebben támadja az állami rezsibiztos Németh Szilárd.
Még ennél is nehezebben indokolható, hogy miért maradt ki a pénzosztásból a legnépesebb kerületek közé számító III., IV., IX., XI., XV. és XVIII. kerület. A legtöbb lakost számláló hat fővárosi kerületből így csak a szocialista vezetésű Angyalföldnek és Zuglónak jutott az állami támogatásból.
A fővárosi önkormányzat egy fillért sem kapott az Orbán-kormány 44 milliárdos rezsitámogatásából„Budapest lakosságának egyharmadától, összesen 620 ezer embertől tagadta meg az Orbán-kormány a budapestiek adóiból is fizetett rezsitámogatást pusztán azért, mert ellenzéki vezetésű önkormányzatokat választottak” – háborogtak a hoppon maradt DK-s kerületek vezetői. Egyetlen fillér segítséget sem kapott ugyanis a fővárosnak szánt 8 milliárd forintos rezsikompenzációból az öt DK-s polgármester által vezetett kerület – a III., a IV., a XI., a XV. és a XVIII. kerület –, valamint a független Baranyi Krisztina irányította Ferencváros sem. (A IX. kerület vezetőjét nem sikerült elérnünk.) A Demokratikus Koalíció fővárosi frakciójába az MSZP-ből ült át nem sokkal a 2019-es önkormányzati választások után Szaniszló Sándor XVIII. kerületi és Kiss László III. kerületi polgármester, míg Déri Tibor tavaly októberben lépett ki a Momentumból és ült át a DK fővárosi frakciójába.
A Demokratikus Koalíció polgármesterei bejelentették: pert indítanak az Orbán-kormány ellen. Mint kiderült a DK-s kerületvezetők közösen tárgyaltak volna a rezsikompenzációról, mert nem akartak egyénileg alkudozni Láng Zsolt kormánybiztossal, de erre nem kaptak lehetőséget. A polgármesterek szerint „az ország nem épülhet a kormánnyal kötött egyéni alkuk sorozatára”.
Pert indít az önkormányzatok szelektív rezsitámogatása miatt a DK„Az újpesti emberek ellen döntött a kormány, amikor kihagyta a kerületet az energiakompenzációból” – válaszolta a Népszava kérdésére Déri Tibor IV. kerületi polgármester, aki szerint minden elvárásnak megfeleltek. Újpest elkészítette és a kért határidőre el is küldte az energiamenedzsment tervét, amely a különféle takarékossági intézkedések mellett energiahatékonyságot növelő beruházások indítását is tartalmazta. Mint mondta: az egyeztetésen is részt vettek volna, csupán annyi kérésük volt, hogy ezt együtt tehessék meg. Másrészt tudni szerették volna, hogy a kormány mi alapján dönt a támogatás összegéről, mennyi szerepet játszik ebben a lakosságszám, valamint az energiafogyasztás és költségadatok.
Az év utolsó három hónapjában csupán a távhőszámla 500 millióval nőtt a kerületben, míg az energiaköltség 1,2-1,4 milliárd forinttal emelkedett a tervezethez képest. Ennek akkor is legfeljebb a harmadára nyújtana fedezetet az állami kompenzáció, ha megkapnák
– összegzett Déri a Népszavának.
Nem igazán döbbent meg a mellőzésen Kiss László, Óbuda polgármestere, mivel ez a rendelet szerinte egyenesen következik az elmúlt évek kormányzati gyakorlatából. A Népszavának is megküldött levelében jelezte: az, hogy vannak ellenzéki kerületek, amelyek kaptak támogatást egyszerűen arról szól, hogy megossza a budapesti polgármestereket. Az viszont erősen meglepte, hogy szép számmal vannak közöttük olyanok, akik „megcsókolják a morzsákat dobáló kezet”.
Vásárhelynek egy fillér sem jutott
– Hódmezővásárhely az egyetlen megyei jogú város az országban, amely nem kap a rezsitámogatásból, ez egyértelműen politikai döntés – jelentette ki lapunknak Márki-Zay Péter. Az ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltje, vásárhelyi polgármester leszögezte: bár Lázár János építési és közlekedési miniszter maga is a város polgára, az ő lobbitevékenysége áll az elutasítás hátterében. Azért jutott erre a következtetésre, mert ősszel, amikor a településvezetők a kormányzati segítségnyújtásról tárgyaltak Balla György miniszteri biztossal, még nem látta jelét annak, hogy a támogatással gond lenne, de Lázár már korábban is azt lebegtette, hogy Vásárhely nem kap majd pénzt. Vásárhely idén 3 milliárd forint többletteherrel számol, a takarékossági terv szerint 300, legfeljebb 500 milliót tudnak spórolni.
Lázár Jánost lapzártánkig nem értük el. Cseri Tamás vásárhelyi fideszes frakcióvezető ugyanakkor a Népszavának visszautasította, hogy politikai alapon ment volna a rezsitámogatás. „Csongrád-Csanád vármegyében például a négy településből csak Makó fideszes vezetésű, ráadásul ez kapta a legkisebb, 150 milliós támogatást. Szentes 280, Csongrád 300 millió forintot, míg a baloldali Szeged 1,3 milliárddal a legnagyobbat” - érvelt. Cseri szerint Márki-Zay az elmúlt hónapokban folyamatosan arról beszélt: Vásárhely számláján milliárdok vannak. „Vagy akkor hazudott, vagy most teszi.”
Bár Szeged több mint egymilliárd forintot kapott, Kovács Tamás, a város gazdasági alpolgármestere szerint a valós költségeikhez képest elenyésző a megítélt összeg. Kovács lapunknak azt mondta, idén mintegy 15 milliárdos kiadás-növekedésre számítanak.
Bács-Kiskun székhelye, Kecskemét elégedett a kapott 1,1 milliárddal – tudtuk meg a városházától. A tavaly megyei jogú város címet kapott Baján, ha a kötelező feladatokon túl szinte mindent elhagynak, a költségvetését nagyjából nullásra ki lehet hozni kormány által most megítélt 284 millióval – jelentette ki a Népszavának Nyirati Klára polgármester.
– Eger városa közel egymilliárd forintot kap, ez ugyan csak a teljes megemelkedett várható összkiadásuk mintegy harmadát fedezi, de mégis segítséget jelent az önkormányzatnak – mondta lapunknak Mirkóczki Ádám független (volt jobbikos) polgármester. Szavai szerint, ha a lakosságszámot nézzük, akkor Eger kapta az egyik legmagasabb összeget. A 2023-as esztendőt csak úgy tudják „túlélni”, ha idén az önként vállalt feladatokra nem, vagy minimálisan költenek.
Debrecen 3,2 milliárd forinthoz jut a központi költségvetésből. Gondola Zsolt ellenzéki önkormányzati képviselő lapunknak azt mondta: egyik szeme sír, a másik nevet. Nem szabad elfelejteni, érvelt, hogy a tavalyi 3 és félmilliárd forinthoz képest idén hatmilliárd forintnál is több iparűzési adóbevételt vonnak el tőlük, átirányítva azt a pénzt a szolidaritási alapba.
Szolnok városa 737 milliós kompenzációt kap, egyelőre nem tudják, hogy az összeg a megnövekedett energiaköltségek hány százalékának fedezésére elegendő. Pókász Endre a városháza szóvivője azt mondta: az energiaköltségek nem nőttek minden területen olyan drasztikusan, mint ahogyan korábban gondolták, s a kormány intézkedéseinek köszönhetően a távhő ára is csökkenni fog az önkormányzati intézményeknél.
A város és a Miskolc Holding 2023-as költségvetéséből az elszabadult energiaárak miatt 17 milliárd forint hiányzik. A miniszterelnökség hétfői bejelentése szerint Miskolcnak 1,2 milliárd forint jutott a 44 milliárdos keretből. Veres Pál polgármester folytatja a tárgyalásokat, hiszen további kormányzati szerepvállalásra van szükség, ahhoz, hogy a 2023-as évet teljesíteni tudja az önkormányzat – adta hírül a miskolci városháza. - KRÁLIK EMESE, DOROS JUDIT
