- Észvesztő kalamajka

„Tápióraplód. Kicsiny falu a Tápióságon Nagykátától valamerre, a Tápió vad vizei mentén. A Makk Hetes kocsma és Feledi Gáspár bíró szom­szédos portájának hátsó udvara. A falu a bíró nevelt lányának eljegyzése miatt és amúgy is iszik.” Ezzel a szerzői leírással és instrukcióval indul a Miskolci Nemzeti Színház A falu rossza előadásának első felvonása. Eléggé beszédes, sok mindent elmond magáról a közel kétszáz perces darabról is, amit a színlap szerint „Tóth Ede után és helyett” Kovács Márton (zeneszerző) és a Mohácsi testvérek jegyeznek. Mohácsi János rendezőnek nem ez az első kalandja a művel, 2010-ben Kaposváron és 2016-ban Szombathelyen már megrendezte. A mostani verzió kifejezetten a miskolci társulatra formálódott. Khell Zsolt díszlettervező mind a három részt látványos, szintén sokat mondó térbe helyezte, határozott utalásokkal. Az első a kocsma és a bíró kúriája között, a második az utca felől, a harmadik pedig a Tápió partján játszódik. Míg az első kettő nagyon is realisztikus, a harmadik inkább költői atmoszférát áraszt. És akkor jöjjön gyorsan a zene, Kovács Márton (hegedű) és zenésztársai Móser Ádám (harmonika), Lukács Ferenc (cimbalom), Szépi Imre (bőgő) tényleg valódi szerző és színpadi játszótársakként vannak jelen a történetben.

A zene az egyik hajtó és gyújtó eleme a sokszor felpörgetett sok szereplőt mozgató előadásnak. Amikor már kevés a szó, akkor jönnek a dalok, amelyek népdalok ihlette zenei miliőt teremtenek. A zenei betétek annyira természetesen, már csak nem improvizációként épülnek be a jelenetekbe, hogy az egész olyan, mintha akkor ott születnének. Remete Kriszta jelmezei a figurák rendkívül pontos jellemrajzaiként hatnak. Mohácsi János és Mohácsi István pedig a szöveget illetően amin lehet csavar néhányat. Nem egyet, többet. Amennyit csak lehet. Felvonul itt a falu teljes népsége, a már említett bírótól, a bakteren át a kántorig és még sorolhatnánk. Sajátos szociológiai görbe tükör, amit kapunk, az ábrándok, a vágyak, és a valóság a realitás furcsa összeütközése. Mindenkinek megvan a mániája, a rögeszméje, azt hatja minden áron, csakhogy nem számol azzal, mik is a valódi lehetőségek.

Az előadás a paródia, sőt a kabaré határán egyensúlyoz, miközben a hősök kisszerűsége, a hétköznapi sodródásai, sőt a túlkapásai nem is állnak annyira messze a mai mindennapok abszurditásaitól. Fő célpont a köz és magánerkölcs. Ebben a tekintetben a szerzőknek igencsak elszaladt a játékkedvük. Öngyilkossági, gyilkossági kíséreltek sorjáznak, az egész annyira filmszerű, olyan mintha egy jelentet egy nézőpontból leforgatnának, aztán snitt és újravennék az egészet. A szinte mérték nélküli fokozás az egyik legfontosabb rendezői gesztusa a produkciónak. A mégis vonzó arányokat a miskolci társulat tagjai állítják be.

A címszereplő Rózsa Krisztiánról tényleg elképzelhető hogy ő a falu rossza. Fokosát igencsak aktivizálja, mindenbe belevágja amibe lehet, ez persze szimbolikus jelentőséggel is bír, utal a birtoklás vágyra, az ösztönélet mindenhatóságára. A falu rossza persze nem egy egyszemélyes szerep, vannak elődök és utódok, ez is kiderül a darabból, több mulatságos megjegyzésből. A bírót Gáspár Tibor játssza szintén nagy energiával. Olykor összecsap a falu rosszával, igyekszik uralni az igencsak nyakatekert helyzeteket. A végén azonban megadja magát, elfogadja sőt felvállalja a sorsát. A rosszlány Finum Rózsiról Czakó Julianna megformálásában kiderül nem is annyira rossz, sőt annyira őszinte és empatikus, hogy már csaknem jó, a gereblyével csak sikerül sok mindent elegyengetnie. Még akkor, amikor felteszi a kérdést: milyen ország ez? Mészöly Anna Boriskája bár nem kapja meg könnyen mégis szeretetre született, Bodoky Márk Lajosa a szerencsétlenkedésével tűnik ki. Görög László Gonosz Pistája csínyes humorával egészen lehengerlő. Edvi Henrietta Bátki Tercsije igencsak talpraesett, él a felkínálkozó lehetőségekkel. Az egész társulat elemében van, élvezik a sokszor fék nélküli komédiázást. Mohácsiák a végén még az Urat is megjelenítik, aki együtt iszik a falubeliekkel. Ő se maradhat ki ebből az észvesztő kalamajkából.