Nem hagyott érdemi nyomot a kormány december 30-ai rendeletein, hogy a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az orvos kamarával még egy karácsony előtti rendkívüli fórumon próbálta tisztázni a korrekcióra szoruló részleteket. A tavalyi év utolsó előtti napján lényegében változatlanul jelentek meg a Magyar Közlönyben az egészségügy jelentős szegmensének működését átíró részlet szabályok.
A kamara szerint súlyos ellátásbiztonsági és hozzáférési kockázatot rejt a megyei egészségügyi ellátást meghatározó kórházak definíciója.
Az egészségügy átalakítását célzó törvények részletszabályai egyebek mellett átrajzolják az alapellátási körzeteket. Januártól mérni szándékoznak a háziorvosok munkájának minőségét, ám a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint az új indikátor-rendszer követhetetlen, bonyolult. A MOK szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő lényegében annyit fizet majd, amennyit jónak lát az eddig fix területi díjként megkapott havi 250 ezer forint helyett.
Eszerint ugyanis a jövőben az is működhet (vár)megyei kórházként, amely a 21 ellátási szakterületből csak ötöt üzemeltet. Ez a köztestület szerint azzal fenyeget, hogy lehet olyan megyei alapkórház, amelyekből alap szakmák is hiányoznak.
A rendeletcsomag része az is, hogy az Országos Mentőszolgálat veszi át és a városi kórházzal közösen alakítják ki a szolgáltatást. Aggályosnak és számos pontjában pontatlanak ítélte a köztestület az ügyeleti rendszer átszervezését. Ennek kapcsán a köztestület hiányolta a jogszabályból, hogy ki, miből fizeti az ügyeletet ellátó orvost, szakdolgozót? Ki biztosítja a fogyó anyagokat, a gépkocsit és a gépkocsi vezetőt, ha házhoz kell menni a beteghez? Erről Takács Péter a nyilvános fórumon szóban elmondta, hogy a fizetését mindenkinek az Országos Mentőszolgálat biztosítja. Kalkulációja szerint a háziorvosok óradíja bruttó 9800 forint és az ügyeletbe csak a saját munkaerejét kell vinnie magával. Az asszisztencia bruttó három és négyezer forint közé jön ki – mondta. Hozzátette azt is, hogy az ügyleti ellátásra az OMSZ-szal szerződnie kell a praxisnak, vagy orvosnak. Van lehetőség arra is, hogy az orvos és az asszisztens bére is praxis kasszájába kerüljön, de van lehetőség az egyedi kifizetésre is. Ez sincs benne a megjelent jogszabályban.
De ez a hiány nem teljesen meglepő, mert az államtitkár már ezen a fórumon is jelezte, hogy a rendeletek szövegét már le is adták a közlöny szerkesztőségének. Hozzátette: miután alacsonyabb szintű szabályozásról van szó, így akár januárban, de legkésőbb az első negyedévben korrigálhatják a rendeleteket.
A végül kiadott rendeletszövegből egyetlen passzus maradt ki az amely a magánszektorban dolgozó orvosok húsz órás kötelező állami munkavégzéséről szólt.
Ezzel kapcsolatban már az orvoskamarai fórumon kiderült, hogy itt különösen silányra sikerült a kormányzati szándék megfogalmazása.
Ugyanis a leírt szöveggel szemben már ott arról beszélt az államtitkár, hogy a leírt húsz óra tulajdonképpen csak 16, sőt ügyelettel csupán 8. Az is új információként hangzott el az ottani szövegmagyarázatban, hogy a kötelező továbbképzés e formáját tulajdonképpen nem is akarják kiterjeszteni a fogorvosokra, a háziorvosokra, a foglalkozás-egészségügyi orvosokra, illetve a gyógyszerészekre. Az is a bizonyítvány magyarázat részeként hangzott el, hogy ezt az új szabályt csak fokozatosan öt év alatt gondolták bevezetni. Ám mindezek az orvosi kamarát nem nyugtatták meg, a februárra összehívott a küldöttgyűlésükön készülnek meghatározni válaszlépésüket.
A rendelet kurtított kiadására Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is kiért az ATV-nak adott szilveszteri interjújában. Szerinte „számtalan jogos kritika és kétség merült fel a magánegészségügyi ellátásban dolgozó orvosok kötelező állami szerepvállalásával kapcsolatosan. Ezért a kormány ennek az elhagyásáról döntött azzal, hogy a kérdésre a lehetséges alternatív javaslatokat is megvizsgálva a januári kormányülésen térünk majd vissza.” Az orvosi kamara egyéb korrekciós javaslataira ugyanakkor nem tért ki.
