A koronavírus-járvány tombolása közepette Kína január 8-ától lazít a több mint két és fél éve érvényben lévő szigorú beutazási szabályokon, újrakezdi saját állampolgárainak az útlevélkiadást turisztikai célú utakra, csakhogy az ázsiai országból való kiutazás éppen megnehezedni látszik. A hiányos kínai adatközlés miatt egyes külföldi döntéshozók és szakemberek egyaránt aggódnak, hogy egy új, az omikronnál veszélyesebb Covid-mutáció alakult vagy alakulhat ki Kínában, amelyet aztán a külföldre utazók szétterjesztenek. Vagyis attól tartanak, hogy megismétlődhet a 2020. januári forgatókönyv, amikor a pekingi rezsim titkolózása vezetett a mostani világjárvány kialakulásához.
Az amerikai kormányzat szerint a nemzetközi közösséget egyre inkább aggodalommal tölti el a kínai járványhullám, továbbá az, hogy az ázsiai ország nem szolgáltat átlátható adatokat a pandémiáról, köztük a vírusgenom-szekvenciákról sem. Dominic Dwyer ausztrál infektológus a brit The Guardiannek rámutatott:
nem tudni, hogy milyen variánsok terjednek jelenleg Kínában, ahogyan azt sem, hogy ezek a vírusváltozatok hogyan reagálnak az oltásokra.
India már szombaton jelentette be, hogy PCR-teszt alá vetik a Kínából (és három másik térségbeli országból) érkezőket, Japán pedig péntektől korlátozza az onnan jövő utasok számát, továbbá negatív teszt felmutatására vagy karanténra kötelezi őket. Az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek is fontolgatja, hogy szigorít a Kínából való beutazás feltételein.
Az Európai Unió egyelőre nem jelentett be hasonló intézkedéseket. A német egészségügyi minisztérium közölte:
figyelemmel kísérik a kínai helyzetet, de nincs arra utaló jel, hogy egy veszélyesebb mutáció alakult volna ki, amely indokolna beutazási korlátozásokat.
Kína néhány hete drasztikusan változtatott a járványhoz való hozzáállásán. A hatóságok 2020. január vége óta gyakorlatilag a zéró-Covid- stratégiát követték. Az országhatárt szinte hermetikusan lezárták, azokat, akik mégis beutaztak, gyakran kellemetlen és megalázó anális mintavétel alá vették és hosszú karanténba küldték. Belföldön ezzel párhuzamosan drákói szigorúságú lezárásokkal és tömeges tesztelésekkel törekedtek a fertőzési gócok felszámolására. Az embertelen és utóbbi időben hatástalannak bizonyuló intézkedések azonban súlyos társadalmi feszültséget szültek, ami idén novemberben példátlan tüntetéshullámban csúcsosodott ki. A pekingi rezsim ezt követően hirtelen eltörölte a karanténintézkedéseket, amely a járvány elszabadulásához vezetett a világ legnépesebb országában.
A beszámolók túlterhelt kórházakról és a halottasházakról szólnak, de lehetetlen pontos képet kapni a pandémia mértékéről. A kínai egészségügyi szolgálat befejezte a tömeges tesztelést, felhagyott a napi fertőzések számának közzétételével, és változtatott a halálozási statisztikák nyilvántartásán. Emiatt a hivatalos adatok szerint decemberben mindössze 12 kínai hunyt el koronavírus-megbetegedésben.
Kínában a 1,4 milliárdos lakosság jelentős része nem rendelkezik megfelelő védettséggel a Coviddal szemben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a kínaiak 13 százaléka egyáltalán nincs beoltva, további 32 százalékuk mindössze két adagot kapott az mRNS-alapú vakcináknál kevésbé hatékony kínai oltóanyagból és mindössze 55 százalékuk három dózist ezekből az oltóanyagokból.
Kína nem közöl többé napi adatokat a koronavírus-járványrólAkár 250 millió Covid-19-fertőzött is lehet KínábanSokkolta Kínát a „zéró Covid” feladása