Kevés sportvezető szerepelt annyit a rivaldafényben az elmúlt időszakban, mint Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke, az élete ugyanakkor kevéssé ismert.
Az 52 éves sportvezető olasz szülők gyermeke, azonban Svájcban látta meg a napvilágot. Gyermekkorában focizott, de a család azt szorgalmazta, hogy inkább a tanulmányaira fektesse a hangsúlyt, már csak azért is, mert nem tűnt kiemelkedő tehetségnek. Így hát elkezdte keresni az útját annak, miképp tud komoly játékosmúlt nélkül is érvényesülni a sportéletben. Úgy döntött, hogy beiratkozik a fribourgi egyetemre, ahol jogot tanult. Végzettségének köszönhetően lehetősége nyílt arra, hogy jogtanácsosként dolgozzon labdarúgó szervezeteknél.
Infantino nem kevesebb, mint hat nyelven beszél: angolul, olaszul, franciául, portugálul, spanyolul, valamint németül. 2000-ban csatlakozott az európai szövetség (UEFA) apparátusához, először jogi, kereskedelmi és professzionális futballal kapcsolatos tárgykörben tevékenykedett, majd 2004-ben az UEFA Jogi és Klublicenc Osztályának igazgatója lett. A 2000-es évek elején ismerkedett meg feleségével, Lebanese Leena Al Ashqarral, miközben a libanoni szövetségnél végezte feladatait. A párnak azóta négy lánygyermeke született.
Infantino aztán Lars-Christer Olsson lemondása után, 2007. február 1-jétől ideiglenesen két hónapig, David Taylor kinevezéséig az UEFA főigazgatója volt, majd Taylor helyettese lett. 2009 októberében Taylor a szervezeten belül új feladatot kapott, ekkor az UEFA főtitkárának posztján Infantino követte őt. Ottléte alatt UEFA többek között bevezette a Financial Fair Play-t, s központi szereplője volt a Manchester Cityvel és a Paris Saint-Germainnel való kiegyezésének, amikor a csapatok nem feleltek meg a pénzügyi szabályoknak.
2015-ben a FIFA kongresszusát közvetlenül megelőzően Zürichben letartóztatták a FIFA kilenc vezető tisztségviselőjét, köztük két alelnököt. Michel Platini, az UEFA akkori elnöke lemondásra szólította fel Joseph Blattert, akit májusban a kongresszus újabb négy évre újraválasztott. A svájci sportvezető azonban egy korrupciós botrány miatt végül mégis bejelentette lemondását, később pedig Infantinót választották utódjául. Ígéretei között szerepelt többek között az is, hogy 40 csapatosra bővíti a vb mezőnyét, azóta „emelte a tétet”, 2026-ban már 48 csapat vesz majd részt a tornán.
Már Infantino felügyelete mellett emelték 24 csapatosra 2016-ban az Európa-bajnokságot, s szerepet játszott a Nemzetek Ligája elindításában is. A 2018-as oroszországi vb után Barátság Érdemrendet kapott Vlagyimir Putyintól. Érdekesség, hogy korábban többször felszólalt az iráni nők jogai mellett, a közelmúltban véget ért világbajnokság előtt viszont leszögezte, politikamentes labdarúgást szorgalmaz, s álszentnek nevezte a Katart kritizálókat.
A minél nagyobb bevétel reményében Infantino időről-időre újabb tervekkel rukkol elő: mint ismert, 2024-től megszűnik a csoportkör a Bajnokok Ligájában, a jelenlegi 32 helyett 36 csapat szerepel majd a kontinens legrangosabb klubsorozatának főtábláján, a négycsapatos csoportokat egy nagy tabella váltja fel. Hogy ki kivel játszik, az a sakkból ismeretes „svájci rendszer” alapján dől majd el.
A közelmúltban bejelentette, hogy 2025-től a jelenleg mindössze hétcsapatos klub-vb-t 32 csapatosra duzzasztaná. Infantino korábbi terve volt a nagy ellenkezést kiváltó kétévenkénti világbajnokság is, a napokban egy három évenkénti rendezésről lehetett olvasni - a köztes időben pedig klubvilágbajnokságokat és Eb-ket szeretne.
A FIFA 2010-ben ítélte oda az idei vb-t Katarnak, utóbb kiderült, többek kenőpénzt fogadtak el szavazatukért cserébe. Infantino időközben Dohába költözött, a katari rendezésről és magáról a tornáról is szuperlatívuszokban beszélt, szerinte ez volt minden idők legjobb vb-je – ezek pedig mind bizalmatlanságot szülnek a tisztaságát illetően.
A FIFA márciusi tisztújításán Infantino az egyetlen jelölt az elnöki pozícióra, a sportvezető ennek kapcsán azt közölte, a következő nem a harmadik, csupán a második ciklusa lesz vezetőként, mivel Blatter megbízatása 2019-ig szólt. A FIFA előírja, hogy egy elnök maximum három ciklusban irányíthatja a testületet, ennek értelmében Infantinót akár 2027-ben is újraválaszthatják, és 2031-ig lehet elnök.
Nagy kérdés, Infantino addig jelenlegi posztján maradhat-e, ugyanis időről-időre a kritikák kereszttüzébe kerül. Már 2016-os megválasztása után vizsgálat indult ellene, mert a vád szerint a szövetség vezetősége Blatter eltávolítását követően sem tisztult meg a korrupciótól. 2020-ban Stefan Keller svájci különleges ügyész indított büntetőeljárást Infantino ellen, mert állítólag titkos találkozókon vett részt Michael Lauber svájci államügyésszel, aki 2015 és 2019 között irányította a FIFA korrupciós ügyeivel kapcsolatos nyomozásokat. Laubner az ügy kirobbanása után lemondott, Infantinóra viszont törvénytelenséget azóta sem tudtak rábizonyítani.
A Német Labdarúgó-szövetség (DFB) elnöke, Bernd Neuendorf novemberben kijelentette, nem támogatja Infantino újraválasztását, amiért arról beszélt, nem szabad az emberi jogokra összpontosítani Katarban, miközben minimum megkérdőjelezhető az emberi jogi helyzet, valamint az építkezéseken elhunyt több ezer vendégmunkás.
A futballon belüli diszkrimináció és egyenlőtlenség minden fajtája ellen küzdő Kick It Out elnevezésű nonprofit szervezet online petíciót indított, hogy kikényszerítse Infantino, s vele együtt a szervezet teljes vezetőségének lemondását. A petíciót már több mint 115 ezren írták alá, a FIFA azonban nem kommentálta a társadalmi összefogást.
