Nem tagadta meg magát Orbán Viktor miniszterelnök az év utolsó, rendhagyónak szánt kormányinfóján. Ami annyiban valóban rendkívüli volt, hogy az egyébként kizárólag a Fidesz pártsajtónak nyilatkozó kormányfőnek ilyenkor legalább néhány kérdést feltehetnek a valódi médiumok. Ám ezúttal is több olyan sajtótermék volt, amelyeket bár regisztráltak az eseményre, indoklás nélkül nem engedtek be - így járt a volt Magyar Nemzetesekből megalakult Magyar Hang és a Média1 szakportál is. Akik bejutottak, azok közül sem mindenki kérdezhetett, köztük volt lapunk újságírója, vagy épp a hvg.hu tudósítója. Emellett a miniszterelnök az expozéjában kizárólag saját kormányát dicsérte és magától egy szót sem ejtett a közelmúlt legfontosabb fejleményeiről, így például a tanártüntetésekről, Magyarország uniós megbüntetéséről, a forint gyengélkedéséről, a toronymagas inflációról, vagy éppen az ország minden eddiginél nagyobb nemzetközi elszigeteltségéről.
– A rendszerváltás óta ez volt Magyarország legnehezebb éve – hangzott el az amúgy csúsztatásokkal teli beköszönő beszédben, ahogy az is, hogy ennek ellenére a kormányfő szerint Magyarország rendkívüli teljesítményt nyújtott. Ilyen rendkívüli teljesítmény, hogy Magyarország a migrációval szemben továbbra is állta a sarat. Csak épp azt nem tette hozzá, hogy az osztrák kormány épp az ősszel közölte, hogy 60 ezer, Burgenlandba érkezett menekültből legalább 46 ezer Magyarországon át jutott oda. (Később a Frankfurter Allgemeine Zeitung kérdésére annyit elismert a miniszterelnök, hogy a magyar határkerítés nem működik tökéletesen.) De szintén „rendkívüli teljesítmény” volt, hogy képesek voltak finanszírozni „a megugró energiaárakat”, ami megint csak érdekes megállapítás, mivel nőtt a rezsi, ráadásul sok esetben a lakosság pont a rögzített gázár miatt fizetett többet azokhoz képest, akik szabadpiaci árakon vásároltak.
Orbán Viktor a hatalmas teljesítmények között említette, hogy Magyarország kimaradt a háborúból. Szerinte ugyanis aki fegyvert szállít Ukrajnának, az térdig benne van a háborúban, ha kiképez ukrán katonákat, az kötésig, aki pedig teljes egészében finanszírozza Ukrajnát – úgy, mint az Európai Unió jövőre 18 milliárd euróval – az már „szügyig”. Ám elhallgatta az a tényt, hogy Magyarország is részese lesz az említett segítségnyújtásnak, miután ő is megszavazta az Ukrajnának szánt közös hitelt.
– Magyarország „meg tudta őrizni a munkaalapú gazdaságot és 30 éves csúcson van a foglalkoztatottság” – szólt az érvelés, ám az kimaradt, hogy közben rengetegen távoztak külföldre. Az unióval kötött alku ünnepléséből pedig az hiányzott, hogy közben Brüsszel több ezer milliárd forintnyi uniós forrást fagyasztott be a korrupció és a jogállam hiánya miatt. Orbán beszédében többször is utalt rá, hogy a brüsszeli kritikák „hungarofóbiából” fakadnak.
Az Orbán-kormány mindenben engedett, hogy hozzájusson az uniós pénzekhez, de így is felfüggesztenek 6,3 milliárd euró támogatástNagy nehezen, de megszületett a végső megállapodás az uniós pénzekrőlMivel kérdezték, a kormányfő kénytelen volt beszélni a tanártüntetésekről is. Az elbocsátott pedagógusokról szólva megismételte, hogy legitim tiltakozásnak a tüntetéseket és a sztrájkot tartja, és neki a törvények betartása a fontos. Arról viszont megint csak nem tett említést, hogy a sztrájkjogot végletesen leszűkítő szabályokat a fideszes kétharmad hozta. Többen is utaltak arra, hogy Orbán Viktor is a polgári engedetlenséget választotta 2007-ben, amikor kordont bontott a Parlament előtt. Orbán azzal lavírozott, hogy ők akkor nem a fizetésükért harcoltak, hanem a gyülekezési jogot korlátozta az akkori hatalom.
A tanárok elvitték Pintér Sándornak javaslatcsomagjukat, ám azt csak egy főosztályvezető vette át„A központosítás becsődölt”
– Kormányzati bizonytalanságra utal a sajtótájékoztató időzítése – fogalmazott lapunknak Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. Mint mondta, az ilyen nemzetközi sajtótájékoztatókat eddig az év elején tartották. Az, hogy Orbán mostanra, és meglehetősen hirtelen hívta össze az újságírókat azt célozta, hogy a sajtó ne nagyon tudjon felkészülni az eseményre, illetve akkor essenek túl rajta, amikor a kormányfő még formában, lendületben van.
Bár az ilyen típusú tájékoztató, ahol a kérdezőnek legfeljebb két-három kérdésre van lehetősége, alapvetően az előadónak kedvez, azért Orbánéknak így sem sikerült rendesen felkészülnie – fogalmazott Szentpéteri Nagy Richard. Az elemző szerint a legnagyobb hibája az volt, amikor az inflációról beszélt és megpendítette, hogy a jegybank elnökével szemben ő nem érti, hogy az ársapka hogyan lehet inflációgerjesztő hatású. Ennek ellenére kijelentette, hogy a jövő év végére egy számjegyű lesz az infláció. – Azaz olyasmire tett ígéretet, amit nem befolyásolhat és saját bevallása szerint sem ért.
Az elemző úgy látja: az alapvető probléma, hogy a kabinet valójában nem kormányoz jó ideje. Paradox mód egyedül a tanárokkal hadakozó Pintér Sándor folytat valami kormányzásként értelmezhető tevékenységet. Összességében a kabinetnek azzal kell szembenéznie, hogy a nagy alrendszerek – például az oktatás, az egészségügy – területén mindaz, amit az eltelt 12 évben csináltak, illetve az erőltetett központosítás mára becsődölt, és most innen kellene valahogy visszafordulni – tette hozzá.
Orbán nem vállalja a felelősséget
Nem futotta egyetlen érdemi gazdasági bejelentésre sem Orbán Viktor miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján. Továbbra sem tudni, hogy a kormány mit tervez 2023-ra, a folyamatban lévő rendeleti költségvetésről egy szót sem szólt, így nem tudni, milyen további intézkedéseket akar a kormány. Annyit a miniszterelnök bejelentett, hogy a december végén kifutó babaváró hiteleket meghosszabbítják – de határidőt nem mondott.
A legmeglepőbb bejelentés szerint a kormány kiterjesztené az szja adómentességet azokra a 25-30 éves nőkre, akik gyereket szülnek – ennek részleteiről azonban szintén nem derült ki semmi, így nem tudni, hogy ha lesz ilyen szabály, az mikortól lép életbe, rendeleti úton hirdetik ki, vagy a parlament dönt róla. A kormány sajtósai is ezt a bejelentés posztolták elsőként a Facebookon, mint legfőbb kormányzati üzenetet. A kommentszekció nem volt túl hálás, rámutattak, hogy a szülés után a nők általában két év gyed-re mennek, ezt követően egy-két évig tart az adómentesség, miközben a gyerekeket 18-20 évig nevelni kell. Többen reklamálták a 2008 óta változatlan családi pótlékot, a megfelelő bölcsődei, egészségügyi, iskolai ellátást hiányát.
Rengeteg kérdést kapott a sajtótájékoztatón Orbán Viktor az EU legmagasabb inflációjával kapcsolatban. A miniszterelnök minden személyes és kormányzati felelősséget hárított az ügyben. Szerinte nem az ársapkák, nem a különadók árakba való beépítése, és nem is a választás előtti kétezer milliárd forintos kormányzati osztogatás okozta a többletinflációt, ezeket az okokat meg sem említette. Szerinte az, hogy az élelmiszerársapkák többletinflációt okoznak, az a „bankárok” véleménye – utalt Matolcsy Györgyre, aki szerint ezek 3-4 százalékkal emelték az idei inflációt, igaz Matolcsyt megelőzően ezt már több tucat közgazdász, kereskedelmi szakember hónapokkal ezelőtt elmondta. Orbán úgy látja, azért Magyarországon a legmagasabb (novemberben 22,5 százalék, decemberben várhatóan 26-27 százalék) az infláció, mert gyenge a forint, alacsony a gazdaság termelékenysége és magas az államadósság – igaz, ezek a kormány felelősségébe is tartoznak – mondta. (A magas államadósság és a magas infláció közötti összefüggés kifejtésével adós maradt a miniszterelnök.)
A kormányfő újfent és sokadjára kizárta, hogy Magyarország az eurózónához közelítsen, pláne bevezesse az eurót, annak ellenére, hogy ezt a társadalom többsége támogatná. PAPP ZSOLT
Ellentmondásokkal teli világkép
Az Oroszországgal szembeni szankciókat ellenzi, mégis jóváhagyja azokat. Hazánk érdeke egy szuverén Ukrajna, ám annak sorsáról nagyhatalmi tárgyalásoknak kell dönteni. Az Európai Parlament (EP) korrupcióval vádolt és menesztett alelnökének, Eva Kailinak az ügye azt mutatja, hogy a “le kell csapolni a mocsarat”, a hivatali vesztegetéssel vádolt Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt viszont úgy tűnik, megilleti az ártatlanság vélelme. Ilyen, egymásnak felettébb ellentmondó állításokat fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök külpolitikai ügyekkel összefüggésben az év utolsó kormányinfóján.
“Mi minden szankciót ellenzünk, a szankciós politikát is ellenezzük” - jelentette ki a miniszterelnök például a jóváhagyásával bevezetett, Oroszország elleni uniós büntetőintézkedésekkel kapcsolatban. Orbán Viktor ezzel korábbi önmagának mondott ellent, hiszen február 26-án a második szankciós csomag elfogadását követően még azt mondta, hogy Magyarország minden Oroszország elleni EU korlátozást támogatni fog.
Szerdán viszont Orbán Viktor újfent kárhoztatta a belegyezésével elfogadott büntetőintézkedéseket, amelyek szerinte a magyar infláció nagyjából feléért felelősek. Azzal magyarázta, hogy miért bólintott rá mégis az általa ellenzett és hazánk számára károsnak tartott lépésekre, hogy “vétózni nem lehet minden pillanatban, mert szétverjük az unió közösségét.”
A miniszterelnök az Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatban is meglehetősen paradox nézeteknek adott hangot. Magyar nemzeti érdeknek nevezte, hogy a megtámadott ország “független és szuverén” maradjon, de megismételte azon álláspontját, hogy a békéről nem az ukránoknak, hanem az Egyesült Államoknak kellene tárgyalni Oroszországgal. ROSTOVÁNYI ANDRÁS
