;

Lakitelek;

- Míg a fővárosi közművelődés alig képes állami forrásokat szerezni, van, ahová ömlik a pénz: a Lakiteleki Népfőiskolán például szó sincs nélkülözésről

Wellness, csuhé, milliárdok.

„A közművelődésben már lebontottuk a trianoni határokat. A határon túli magyar közösségek számos módon kaphatnak támogatást, a hazai művelődési házak között már megy a válogatás. Volt olyan szakmai online konferencia, ahol az elszakított nemzettest képviselői arról beszéltek, hogy bármire nyújtottak be pályázatot, mindenre maximális támogatást kaptak. A lakiteleki Nemzeti Művelődési Intézet még a csuhét is Erdélyből rendeli meg a hazai csuhéfonó szakkörhöz. Mi is pályáztunk, többször is, de többnyire azt a választ kaptuk, hogy a vidéket kell támogatni. Programokra fellépő művészeket csak az ajánlottak közül választhattunk” – sorolja a művelődési házak, helyi közösségek működését segíteni hivatott állami közművelődési támogatási programokról szerzett tapasztalatait egy retorzióktól tartó, éppen ezért neve elhallgatását kérő fővárosi közművelődési szakember. Nagy problémának tartja, hogy a pályázati kiírások 90 százaléka nem volt elérhető a nagyvárosok számára. A vidéki „ jó gyakorlatokat” megismerő, TAO-támogatásokból szervezett buszos túrák közül is csak egyre sikerült elmenniük, a többi valahogy mindig betelt, mire jelentkeztek volna. Így azután a híres neves lakiteleki központot se láthatták élőben. Holott nagyon kíváncsiak lettek volna rá.

A Lakiteleki Népfőiskola 26 hektáros területén 30 milliárd forintos költséggel épült meg a népnemzeti wellnessközpont.

A Hungarikum Ligetben negyven létesítményt húztak fel. Van itt turul alakú lovarda, kunhalommal fedett borkatedrális, footgolf pálya, csodaszarvas alakú úthálózat, hungarikumok háza planetáriummal, rendezvény és szépészeti központ és még sok minden más. A 79 szobás Hungarikum Hotel szeptemberi átadóján Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke felidézte, hogy 1998-ban, amikor egy papírlapra felvázolta Orbán Viktornak a liget terveit, a későbbi kormányfő így reagált: – „Ez olyan szép, hogy meg kell csinálnunk.” Így is lett. A beruházás kiemelt kormányprojektként 2013-ban kapta meg az első állami támogatást, de a központ költségvetés csapja azóta se zárult el, holott a komplexum 2020-ban az alapítók korábbi kifizetetlen adósságának fejében a Szeged-Csanádi Egyházmegye birtokába került. A komplexum és a stáb azóta is bővül. A tavalyi évről szóló közhasznúsági beszámoló szerint 164 fő dolgozott a Ligetben.

A 10 milliárdos, Mészáros Lőrinc cége által kivitelezett superior szálloda megnyitóján Lezsák Sándor már 300 fős csapatról beszélt.

A Hungarikum Liget afféle családi vállalkozás. A Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor. A népfőiskola igazgatója a felesége, a Magyar Érdemrend tiszti keresztjével kitüntetett Lezsák Sándorné Sütő Gabriella. Egyik lányuk, Lezsák Anna az igazgató-helyettes. Férje Molnár Arnold a Hungarikum Hotel igazgatója és egyben a Nimród Footgolf Sportegyesület elnöke. Ez az egyesület üzemelteti a ligetben épült footgolf pályát is. (Lezsák másik veje Moys Zoltán a szélsőjobbos rendezvényként emlegetett Kitörés-emléktúra egyik szervezője.) Az alapítvány egyik meghatározó intézménye a vidéki közművelődésben mind nagyobb teret nyerő Nemzeti Művelődési Intézet (NMI).

De jut azért másnak is. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által korábban közzétett – 2020. márciusa és 2021 vége közötti időszakot felölelő – számlaösszesítő szerint havi 500 ezer forintot fizetett az alapítvány jogi szolgáltatásért, ugyanennyit üzletviteli tanácsadásért, 463 ezret PR feladatok elvégzéséért, 300 ezret kapott a kuratóriumi referens és Lezsáknénak is jutott még a fizetésén felül havi 50 ezer projektvezetésért.

Van miből osztani. 

A múlt évről szóló, idén májusban benyújtott közhasznúsági jelentés szerint az alapítvány csak 2021-ben több, mint 10 milliárd forint támogatást kapott a központi költségvetésből. A hagyományos közösségi kulturális értékek gondozására 2,5 milliárdot, működésre 1,029 milliárdot, Petőfi mellszobor készítésére 6 milliót, egy másik, Szent István családját ábrázoló szoborcsoportra 17,5 milliót, népfőiskolai programokra 29 milliót, a lakiteleki filmszemlére 2,5 milliót. (Erre a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaworks is adakozott.) A Kárpátia Rendezvényházra csaknem egymilliárdot, egyéb épületek kivitelezésére 6 milliárdot kaptak (a támogatás teljes keretösszege 18 milliárd forint, de több évre elosztva utalják). A közhasznúságot azzal támasztották alá, hogy az alapítvány „minden tevékenysége arra irányul, hogy elősegítse a felnövekvő magyar nemzedék erkölcsi, szellemi és testi gyarapodását”. A Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) egyébként a Népszava kérdéseire küldött válaszában a fentiektől eltérő számot közölt. Mint írták: szakmai módszertani feladatokra 2020-ban 1,198 milliárd állami támogatást kaptak, 2021. és 2022-ben évi 1,498 milliárdot.

Saját vállalkozásaik, a ligetben működő lovarda, étterem, szálloda, uszoda, strand, gyógyászat és a Nimród Szabadidő park 2021-ben együtt 367 millió forint bevételt termelt.

A Mongóliából hozatott hét eredeti jurtában kialakított dobogókon saját hálózsákban éjszakázók például tavasztól őszig éjszakánként és fejenként 3720-4030 forint ellenében próbálhatják ki a „vándorló nomád magyarok lakhelyéhez hasonló hajlékokat”. 

A Nemzeti Művelődési Intézet több mint négyezer négyzetméter alapterületű klasszicista jegyeket hordozó székháza – homlokzatán szalagszerű frízeken a teremtésmítosz és magyar őstörténet legfontosabb pillanataival – működtetése a korszerű hőszivattyús fűtésnek köszönhetően mindössze havi 9,5 millió forintba kerül az intézet közlése szerint. De az energiakrízis miatt csökkentették az irodák fűtését és a világítást is.

De jutott az elmúlt években uniós forrás is az alapítványnak. Az NMI a Szabadtéri Néprajzi Múzeummal és az Országos Széchényi Könyvtárral alkotott konzorciumban nyert 3 milliárd forint uniós támogatást a „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” című EFOP pályázaton. Az NMI – írták meg a Népszavának – konzorciumi tagként 630 milliót fordíthatott a „közösségi szerepvállalás erősítésére, az együttműködés kultúrájának magasabb szintre emelésére”. Egy másik uniós program (TIOP) keretében 15 település kulturális központját újították meg és megalakult az Agora műhely, amely egy informális szakmai fórum. A projekt költségeiről csak azt írták, hogy az Agora nem kerül pénzbe, mivel online működik.

Az NMI ténykedésének leglátványosabb eleme a népi mesterségeket felidéző szakkörök indítása. A 2022/23-as évadban 15 szakág közül választhatnak az érdeklődők a makramétől a nemezelésen, a papírfonáson át a gyertyaöntésig. Az idei év kedvezőtlen időjárása miatt a csuhé (kukoricahéj) fonó szakköröket nem tudták elindítani – közölte az NMI –, mivel egyelőre Marosvásárhelyről sem biztosítható a szükséges alapanyag. A jelenléti mellett online formában is működő szakkörök munkájába az NMI adatai szerint 7000-en kapcsolódtak be közvetlenül, de a szakköri kiállítások révén 500-600 ezer embert értek el szerintük. Az idén kisfilmsorozatot is készítettek a régi mesterségekről. Závogyán Magdolna intézetvezető válaszában azt írta: a szakkörök „javítják az általános települési közérzetet és párbeszédet, segítik a régi értékek, hagyományok hasznosulását és újrafelfedezését”.

Az „elszakított nemzettestek” támogatása különösen fontos az alapítványnak.

„Az NMI a Kárpát-medencei magyarság közművelődési életének szakmai-módszertani összefogó háttérintézménye” – magyarázta Závogyán a Népszavának küldött levelében. A határon túli programokhoz azonban csak szakmai segítséget adnak, forrást nem. A kinti szervezetek a támogatási kérelmeket többek között a Csoóri Sándor Programhoz, a Nemzeti Kulturális Alaphoz vagy a Magyar Művészeti Akadémiához nyújtják be. A Csoóri Sándor Program 2023-ban 2,5 milliárdos állami támogatást kap, és a Nemzeti Kulturális Alap valamint a Magyar Művészeti Akadémia működésére is milliárdokat biztosít a kormány.

Kiközvetített művészek

Az NMI jelenleg is működő programjai közül érdemes kiemelni a Pajtaszínházat, amely a kistelepülések helyi színjátszó hagyományait hivatott feleleveníteni, az idén már 138 falu kapcsolódott be, több tucatnyian vannak a Bűvös Bábosok is. Az NMI feladata a közművelődési szakemberek biztosítása is. (A lakiteleki képzésekről a Népszavának név nélkül beszélő szakember szerint kiválóan alkalmasak a kormányhoz lojális vidéki káderek kinevelésére.) Závogyán Magdolna tagadja, hogy a művelődési házak csak az NMI által meghatározott körből választhatnak fellépő művészeket, ilyen megkötés csak a Petőfi Klubok hálózatánál érvényesül. A támogatott programelemeket az abban résztvevő kultúrstratégiai intézmények saját kínálatukból és költségvetésükből biztosítják. Így például a Nemzeti Filmintézet magyar filmeket, a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványokat, az NMI szakköri alapanyagokat és ismeretterjesztő előadásokat biztosít. Az NMI 2013-ban indította el a Kulturális Közfoglalkoztatási Programot, amelynek keretében 2018-ig 2200 településen csaknem 26 ezer kulturális szakembert foglalkoztattak a helyi művelődési házakban. (Budapesten 921 főt.) A már szintén lezárult Kapunyitogató Program révén 2019-ig 397 közösségi színtér nyitott újra, a pandémia után ezernél is több művelődési ház kezdte újra a működését. (Ezek többsége vélhetőleg csak a járvány miatt és alatt zárt be.)

Zalaegerszegen például a Videoton venné át a gyáregység üzemeltetését.