- Tanuljuk meg elfogadni és szeretni magunkat

A magány és az egyedüllét két külön fogalom a pszichológiában. Mást jelent, ha valaki elszigetelve van másoktól, vagy egyedül érzi magát. „A magány azt jelenti, hogy van egy beteljesületlen érzelmi és szociális életünk, emiatt kialakul bennünk egy üresség. Amikor ünnepi magányról van szó, elsősorban erről beszélünk. Magányos lehet valaki közösségben, családban is, ha nem tudja megosztani az érzéseit, gondolatait másokkal. A magány különösen akkor veszélyes, amikor fizikailag és szociálisan is elszigeteltek vagyunk. Az üresség okozta szorongató, rossz érzések pedig jellemzően egyébként is jelen vannak bizonyos embereknél, a karácsony csupán még inkább felszínre hozza ezeket, ráerősít az ilyen érzésekre" - hívta fel a figyelmet Farkas Vera a Mindset Pszichológia pszichológusa.

Egyedül érkezünk és távozunk

Európában jellemzőbb az individualista társadalomszemlélet, kevésbé gondolkodunk a család, a közösség erejében, értékében. Ha jobban fókuszálnánk a kapcsolatainkra, a családi működésben is ez lenne középpontban, akkor könnyebb lenne később megküzdeni ezekkel az érzésekkel, amikor egyedül maradunk. Vannak olyan társadalmak, ahol a kollektivizmus van előtérben, ilyen például Kína, ahol vannak, akik úgy definiálják magukat, hogy „az apám lánya vagyok”.

„Van egy áthidalhatatlan szakadék, hogy a létezésbe mindannyian egyedül érkezünk, és így is távozunk, és ez nem múlik el az ember életében. Az egzisztencialista filozófia szerint ez a szorongás, amit ez okoz, áthatja az egész életünket. Az emberi természet nem csupán a fiziológiai szükségletek által meghatározott, hanem van egy olyan szükségletünk is, hogy kapcsolódjunk másokhoz, így tudjuk elkerülni azt, hogy magunkra maradjunk. A tartós elszigeteltség, a magány lelki összeomláshoz és fizikai tünetekhez, betegségekhez is vezethet” – tette hozzá Farkas Vera.

Segíthet a naplóvezetés

A magány érzésével megküzdeni nem könnyű feladat. Érdemes önvizsgálatot tartani és átgondolni, hogy mi vezethetett oda, hogy magányosak vagyunk. A szakember szerint sokat segíthet például a naplóírás, ezt nagyon ajánlják felnőtteknek is, mert segít tükröt tartani elénk, segít tudatosítani és felszínre hozni érzéseket és ezáltal jobban megérthetjük például azt is, hogy az emberi kapcsolatainkban hogyan működünk. Érdemes ezt fokozatosan bevezetni az életünkbe, főleg, ha esetleg úgy érezzük, hogy nehéz megfogalmazni az érzelmeinket. Eleinte csak írjuk le, mi minden történt velünk aznap, majd fokozatosan kezdjünk el arra fókuszálni, hogy ezek az események milyen érzelmeket keltettek bennünk. Később vissza lehet olvasni a napi bejegyzéseinket, így el tudunk gondolkodni azon, hogy jó-e ez így, ahogy éljük az életünket. Ráébredhetünk arra, mi vezetett oda, hogy magányosak vagyunk.

Azt javasolja a pszichológus, hogy aki magányosnak érzi magát karácsonykor, ne arra koncentráljon, ami hiányzik az életéből, hanem picit keretezze át az ünnepi időszakot, és arra fókuszáljon, ami körülveszi, amivel rendelkezik, de nem csak anyagi értelemben. Helyet kell adni a pozitív érzéseknek a jelenben, érdemes átgondolni, hogy mi az, ami értékes, fontos számunkra. Ez lehet az otthonunk, azok az apróságok, amiket szeretünk a hétköznapjainkban, de a saját belső értékeinket is érdemes tudatosítani. Mindazt, amikre büszkék tudunk lenni magunkban. Érték tud lenni, ha valaki türelmes, kedves, vicces, de az is, ha van egy jó munkahelye, ahol megállja a helyét, jól teljesít, vagy ha vannak céljai, amik motiválják. Ami még segíthet, ha nyitunk a világra, kimozdulunk, próbálunk programokat keresni. Az is jó stratégia, ha másokon segítünk például önkéntes munkával.

Egy bögre kakaó

Az ünnepek alatt felerősödő magány leküzdésében az önelfogadás is sokat segíthet. „Elfogadom, hogy magányos vagyok, emiatt nem haragszom a világra, és magamat sem ostorozom szüntelenül. Ezt a néhány napot úgy töltöm, hogy befelé figyelek a saját érzéseimre, szükségleteimre, és megpróbálok olyan dolgokat csinálni, amikben örömet találok. Legyen az egy bögre forró kakaó reggel egy mesefilm mellett, amit gyerekkoromban szerettem nézni, vagy egy séta, vagy egy pulykasült, vagy egy fürdő. Mert nemcsak másoktól várhatjuk a szeretetet és a gondoskodást, hanem meg kell tanulni magunkat is szeretni.”