Amint arról november végén lapunk beszámolt, az Európai Bizottság indítványozta a gazdaság élénkítését szolgáló magyar helyreállítási terv elfogadását, azzal a kikötéssel, hogy az ország csak akkor kapja meg a számára elkülönített 5,8 milliárd euró (2300 milliárd forint) első részletét az Európai Unió járvány idején létrehozott támogatási alapjából, ha végrehajtja az ehhez szükséges reformokat.
A testület ezzel egyidejűleg javasolta a döntéshozó uniós kormányoknak, hogy az előírások teljesítéséig függesszenek fel 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) pénzügyi kötelezettségvállalást a Magyarországnak jutó felzárkóztatási támogatásokból. A tagállamok uniós nagykövetei december 12-én fogadták el az Európai Bizottság javaslatát a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról, emellett 6,3 milliárd euróra csökkentették a kohéziós pénzekből visszatartott összeget.
A kormányzati kommunikáció nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hangsúlyozza a helyreállítási terv eredményességét, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a november 30-ai döntés vonatkozásában kijelentette, hogy „a magyar nemzeti terv a Bizottság értékelése szerint a legkiválóbbak között van”. Orbán Viktor december 2-ai rádióinterjújában szintén arról beszélt, hogy a magyar terv „a kiválóak közé tartozik Európában”, s ugyanehhez a kommunikációs sémához igazodott például Varga Judit igazsásgügyi miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter is.
A Lakmusz szerint a kormányzati állítások bár formailag igazak, tartalmilag félrevezetőek, ugyanis
az Európai Bizottság tökugyanolyan értékelést adott a 27 tagállaméból 24-ére, köztük Magyarországéra is.
Ennek értelmében - hívja fel a figyelmet a lap - formailag az az állítás is ugyanannyira lenne igaz, hogy a magyar helyreállítási tervnél csak három kapott rosszabb értékelést.
Szintén igazat mondott Navracsics Tibor, amikor azt közölte, hogy a magyar helyreállítási terv „egyetlen kategória kivételével a legmagasabb osztályzatot kapta”, csakhogy ez nem számít kiemelkedő értékelésnek. A 27 tagállamból 24 még a részleteket illetően is pontosan ugyanazt a minősítést kapta: a 11 szempontból 10-re A, a költségek indoklására pedig B-t. Ezt a szintet csak Belgium, Észtország és Csehország nem érte el, előbbi kettő a költségek indoklása mellett a koherenciára is B-t kapott, Csehország tervét pedig e két szemponton kívül a mérföldkövek és célok vonatkozásában is B-re értékelték.
Itt a bejelentés, az Európai Bizottság javasolja, hogy függesszenek fel 3000 milliárd forintnyi támogatást Magyarországnak, amíg az Orbán-kormány nem teljesít