Eredetileg 2018-ra ígérték, el is költöttek rá milliárdokat, de továbbra sincs kész az államkincstár új ügyfélbarát családtámogatási és nyugdíjbiztosítási informatikai rendszere. Újabb fél évvel kitolták a „21. század családtámogatása és nyugdíja” kiemelt projekt záródátumát, így a gyorsabb és hatékonyabb társadalombiztosítási ügyintézést segítő informatikai rendszer legkorábban jövő tavaszra készül el. A fejlesztést eredetileg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) indította el 2016-ban. A projekt költségét akkor valamivel több mint 10 milliárd forintra becsülték, amely teljes egészében az Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A befejezés akkori dátuma 2018 vége volt. A Magyar Közlönyben 2015-ben hirdették ki a kiemelt projektről szóló kormányhatározatot.
A projekt célja egy új, korszerű, az ügyfelek igényeit kiszolgáló, az ügyintézők feladatellátását támogató integrált családtámogatási és nyugdíjbiztosítási szakigazgatási rendszer létrehozása volt, amely könnyen kezelhető és a jövőbeli feladatoknak megfelelően folyamatosan bővíthető.
A hatékony működés biztosítása mellett a folyamatosan változó jogszabályi környezetre való rugalmas és gyors reagálás és a társadalmi elvárásoknak való megfelelés állt a fejlesztés középpontjában. De az ügyfélbarátság érdekben csökkenteni akarták az adminisztratív terheket a nyugdíjbiztosítás és a családtámogatás területén is.
A projektet akkor három részre bontották: a szociális adatvagyont kezelő új nyilvántartásra – az Egységes Ellátási Rendszerre (EER) –, az ellátások megállapításához, az igények elbírálásához kapcsolódó funkciókra, és az egységesített ellátás-folyósítási, könyvelési és követeléskezelési részre.
Az új rendszer kidolgozására az akkori indoklás szerint többek között azért volt szükség, mert a közigazgatás szervezeti átalakítása folytán 2017 elején nagyságrendileg 35 ezer folyamatban levő követeléskezelési ügy, és 5 milliárd forint kintlévőség kezelése került az ONYF feladatkörébe, miközben hiányoztak hozzá az egységes nyilvántartási és ügyviteli rendszerek.
A projekt megvalósítására létrehozott konzorciumban az ONYF mellett a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) kapott helyet. A támogatási szerződés 2017. január 25-én lépett hatályba. A nyugdíjbiztosító 2017. októberi megszűnéséig a hivatalos elszámolás szerint 935,2 millió forintot költöttek el rá. Mészáros József, a nyugdíjbiztosító feladatait átvevő Magyar Államkincstár (MÁK) akkori elnöke 2018-ban egy rendezvényen bejelentette: 30 milliárd forintból három nagy projektben, három év alatt fejlesztik informatikai rendszerüket, amelynek eredményeként az ügyfelek nagyságrendekkel jobb szolgáltatásban részesülnek majd. A fejlesztés az állampolgárok széles körét érinti majd – hangsúlyozta az elnök, aki a családtámogatásokat és a nyugdíjrendszert érintő korszerűsítés pénzügyi keretét akkor már 12 milliárd forintra tette.
A projektzárás határideje 2018-ban már 2022 vége volt.
Ehhez képest elég vontatottan haladt a dolog, a fellelhető szerződések a „folyamatok feltárására”, „a jogszabályok algoritmizálhatóságának elemzésére”, közbeszerzési tanácsadásra, az iratok digitalizálására és a követeléskezelő platform kialakítására vonatkoznak együttesen több százmillió forint értékben.
Képbe került a Mészáros Lőrinc köreiből induló, kurzusbarát 4iG is, amelyről az idén derült ki, hogy az állammal közösen, 715 milliárd forintért megvásárolja a Vodafone-t. A cég az uniós forrásból megvalósuló állami informatikai projektek állandó szereplője. A MÁK üvegzsebéből kiolvasható adatok szerint 2019-ben nettó 3,47 milliárdért vállalták a „21. század családtámogatása és nyugdíja" című projekt keretében a számlavezető rendszerfejlesztését. Ez az idei szerződési listában már 3,6 milliárddal szerepel. De van egy ehhez kapcsolódó alkalmazásfejlesztési kontraktusuk is 245 millió forintért.
A projektszerződések között találhatunk még biztonsági szolgáltatásra, minőségbiztosításra, Front-End felület kialakításra, bankszakmai, jogi és IT tanácsadásra, statisztikai tájékoztatásra vonatkozót is. De jutott a projekt-tortából az alvállalkozóként becsatlakozó NAS Kft-nek is. A cég, ahogy azt a Népszava korábban megírta a NAV-elnök mostohatestvér-üzlettársának vállalkozása. A NAV-elnök pedig egyúttal az állami informatikai területeket is felügyelő kormánybiztos is.
A belső pletykák már tavaly arról szóltak, hogy elakadt az informatikai projekt. Állítólag részben ennek rendbetételére küldték a MÁK élére Bugár Csabát, akinek kinevezéséhez módosítani kellett az erre vonatkozó kormányrendeletet. (Az elnöki pozíció betöltéséhez eredetileg ötéves közigazgatási gyakorlatot írtak elő, amit Bugár érkezése előtt módosítottak, így már elég volt a pénzügyi gyakorlat.) Ezt támasztja alá, hogy Bugár Csaba a Világgazdaságnak hivatalba lépése után azt mondta: „ A kincstárral szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy a 21. századnak megfelelő informatikai biztonságot nyújtson.”
Csakhogy az uniós forrásból és az időből is sok fogyott addigra. A megoldást egyesek abban láthatják, hogy új külsőt, felhasználói felületet „Front End-et” készítenek, ám a régi rendszer motorjaihoz (Back End) nem igazán nyúlnak. Így olcsóbb és gyorsabb lesz a fejlesztés, de a rendszer valójában nem változik.
Kívülről mindebből csupán annyit látszik, hogy az ugyanazon azonosítószámon futó projekt ma már „a kincstári rendszerek felhasználói felületeinek fejlesztése” nevet viseli, a projekt támogatási keretösszegét 14,7 milliárd forintra emelték, az új projektzárási időpont 2023. június vége. A MÁK tavaly nyáron bejelentette az új számlavezető rendszer első fázisának lezárását. De arról nincs hír, hogy hol tart a hatékonyabb működéséhez, az ügyfélbarátabb szolgáltatáshoz szükséges többi fejlesztés. A MÁK lassan egy hónapja nem válaszol egyetlen kérdésünkre sem.
