„Sikerült olyan mentességeket elérni, hogy az Európai Unió Oroszországgal szemben készülő kilencedik szankciós csomagja ne veszélyeztesse Magyarország nemzeti érdekeit, így annak nem képezik részét az energiaszektort érintő újabb intézkedések” – jelentette ki az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli egyeztetését követően tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó jó hírnek nevezte, hogy az újabb szankciós csomagot előkészítő tárgyalások során a kormány „érvényt tudott szerezni a magyar érdekeknek, így nem lesznek újabb, energiaszektort érintő intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtási tilalmat illetően is sikerült kivételként meghatároztatni a nukleáris energiát minden esetben”.
A tárcavezető elmondta, a tervek szerint 141 magánszeméllyel és 47 szervezettel bővítik a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körét.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
a kormány több személy levételét is kérte ebből a jegyzékből, esetükben ugyanis a lépés „súlyos kockázatot jelentene a még nyitott kommunikációs csatornák ellehetetlenülését illetően, márpedig a háború lezárásához tárgyalásra van szükség, annak híján a békének még a reménye is feladásra kerül".
A miniszter ezt követően közölte, a tanács kétmilliárd euróval megnövelte az Európai Békekeret forrásait, a közösség így ennyivel nagyobb értékben finanszírozhatja azt, hogy a tagállamok fegyvereket adjanak Ukrajnának.
Szijjártó szerint ebből a keretből olyan projekteket is finanszírozni kellene, amelyek segítenek a külső partnerek, például a nyugat-balkáni, észak-afrikai és közel-keleti országok stabilitásának és védelmi kapacitásainak megerősítésében, ezáltal pedig az Európát érő bevándorlási nyomás csökkentésében.
Tájékoztatása szerint ezért a tanácsülésen jelezte kollégáinak, hogy Magyarország mostantól a „földrajzi kiegyensúlyozottság” megközelítését fogja alkalmazni. "Nem fogjuk engedni, hogy az illegális migráció megelőzéséhez szükséges programok a jövőben is kiessenek ebből a keretből" – figyelmeztetett.
Szijjártó közölte, a kormány elkülönítette az Európai Unió Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási programjából Magyarországra eső 187 millió eurót, és értesítette az ukrán külügyi tárcát, hogy készen állnak tárgyalni a kétoldalú megállapodásról.
„Az ukrán külügyminisztériumtól olyan választ kaptunk, amely úgy szól, hogy számukra az európai uniós támogatás az elsődleges, így
így annak keretein kívül nem kívánnak tárgyalásokat folytatni, csak annak keretein belül”
– jelentette ki.
„Hogy most ez pontosan mit jelent, azt majd tisztázzuk az ukránokkal. De a lényeg az, hogy mi továbbra is kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy a közös európai hitelfelvétel számunkra nem elfogadható” – tette hozzá.
Azt jelenti, hogy Ukrajna nem kíván tárgyalásokat folytatni az uniós támogatáson kívül.
Végül tudatta, hogy a Keleti Partnerség országainak külügyminiszterei is részt vettek az ülés egy részén, ami fontos, mivel az energiaválság még inkább aláhúzza az együttműködés jelentőségét, már csak az új energiaforrások bevonása szempontjából is, aminek terén leginkább Azerbajdzsán jöhet számításba.
Mint mondta, ehhez növelni kellene a Törökországon keresztüli földgázvezeték kapacitását, illetve meg kellene teremteni Közép-Európa fizikai hozzáférését a déli földgázfolyosóhoz.
"Ezek mind-mind európai feladatok, ezeket mind-mind koordináltan az EU-nak kellene elvégezni. Tehát amikor arról beszélnek itt Brüsszelben, hogy fontos a diverzifikáció, fontos hogy függetlenedjünk az orosz forrásoktól, akkor ez egyelőre sajnos megmaradt a beszéd szintjén" – vélekedett.
Oroszország és Irán elleni újabb szankciókról, Ukrajnának szánt további fegyvervásárlásról tárgyalnak az uniós külügyminiszterekAz Orbán-kormány újra ellenezte a megállapodást, de az EU-ban most már egyszerűen átléptek rajtaÖnhatalmúlag akarja odaadni Ukrajnának az Orbán-kormány a közös uniós hitelfelvételből rá eső 187 millió eurótTeljesítették Orbán Viktor követelését, a háborús uszító Kirill pátriárkát levették az uniós szankciós listáról