Nemzetközi és osztrák bírálatok sora is éri Ausztriát, amely múlt csütörtökön megvétózta, hogy Románia és Bulgária 2023 januárjától az unión belüli akadálytalan határátlépést biztosító schengeni övezet tagja legyen. Horvátország belépését azonban támogatta Bécs is. Bukarest, amely 11 éve vár a felvételre, s minden szakértői vizsgálaton megfelelt a feltételeknek, Bécsből hazahívta nagykövetét is. Ausztria mellett Hollandia is ellenezte a bolgár felvételt, Románia esetében azonban az alpesi ország egyedül tett keresztbe. Mivel indokolja az osztrák kormányzat ezt a döntést?
Az uniós tanácskozáson az osztrák belügyminiszter, Gerhard Karner Ausztriát nevezte az Európát célzó újkeletű menekültáradat legfőbb érintettjének, közlése szerint az idén 100 ezer ember lépte át az osztrák határt illegálisan, közülük 75 ezren olyanok, akiket már az unió külső határainál, Görögországban, Bulgáriában, Magyarországon meg kellett volna állítani, s személyüket regisztrálni. Az osztrák kancellár támogatását élvezve, Karner kijelentette, hogy Ausztria a schengeni övezetben belső ország, csupa tagországok veszik körül. Mégis az a helyzet, hogy százezren folyamodtak menekültstátuszért az idén, miközben a „külsős“ Magyarországon csak ötvenen. A miniszter szerint a külső uniós határokra vonatkozó, 1990 óta létező Dublini Egyezmény, amely alapján az első ország, ahová a menekült személy belépett, továbbhaladás után is köteles visszavenni, nem működik. Értelmetlen egy olyan rendszert bővíteni, amely nem tudja betölteni a feladatát.
Nem Románián keresztül árad a bevándorlók tömege Ausztriába, hanem Szerbián, Magyarországon át - hangoztatja Bukarest, sérelmezve, hogy Bécs még novemberben is felvételi támogatásáról biztosította. De helyteleníti a vétót az osztrák gazdaság is, amely a második legnagyobb invesztor Romániában, ahol 3900 osztrák vállalat működik. Az osztrák idős ellátásban kulcsszerepet töltenek be a román és a bolgár ápolók, akik most továbbra is hosszan várakozhatnak ausztriai ki- és beutazásukkor. Megszólalt a Romániában meghatározó szerepet betöltő Erste Bankcsoport vezetője, Willibald Cernko, kijelentve, hogy nincs másodosztályú uniós ország. Helytelenítette a vétót az európai parlament osztrák alelnöke, Othmar Karas is, aki szerint a menekültáradat és a schengeni felvétel között nincs összefüggés. Sajnálkozva szólt az osztrák álláspontról Ausztria köztársasági elnöke, Alexander Van der Bellen is, és nem támogatta azt a néppárttal koalícióban kormányzó zöld párt sem.
Magyarország a leggyengébb láncszem a migrációs láncbanHazarendelte a bécsi nagykövetét Románia, miután Ausztria megvétózta a schengeni csatlakozásukatHorvátország megkapta a zöld jelzést, Romániát és Bulgáriát most sem engedték be a schengeni övezetbeA bécsi Kurier által szervezett közvéleménykutatás szerint az osztrákok 66 százaléka helyesli, hogy a kormány leszavazta Romániát, Bulgáriát. Az országban fokozódik az ellenszenv az erősödő bevándorlás miatt, ennek tulajdonítható, hogy a legelszántabban idegenellenes szélsőjobboldali néppárt a népszerűségi lista első helyére került, ha most rendeznének választásokat, ő nyerné meg. Választások a legnagyobb osztrák tartományban, Alsó-Ausztriában lesznek január 29-én, az onnan származó belügyminiszter nem véletlenül mondott nemet.
Politikailag érthetetlennek nevezte Tirol tartomány helyettes miniszterelnöke, Georg Dornauer szociáldemokrata politikus, aki szerint az osztrák menekülthajó megtelt, hogy az osztrák kancellár nemrégiben leállt a magyar miniszterelnökkel és a szerb elnökkel a menekültválságról tárgyalni, rendőri segítséget ígért a magyar-szerb határra, ahelyett, hogy számon kérte volna, miért tartóztatnak fel naponta 500 embert a burgenlandi határon. A legnagyobb menekültcsoportot, a menekült kérelmet tevők 23 százalékát az afgánok alkotják, akiknek 78 százaléka Bulgáriánál lépi át az uniós határt.
Gerald Knaus, a migárciós kérdés osztrák szakértője, aki évekkel ezelőtt kidolgozta a Németország és Törökország között létrejött megállapodást, (amelynek révén Ankara főleg szírek millióit fogadta be uniós milliárdok fejében), az osztrák köztévében botrányosnak mondta, hogy Magyarország - az európai bíróság 2020-as megállapítása szerint is - gyakorlatilag megszüntette az azilum jogát. Akit a határon elkap, azt a személyt azonnal visszaküldi Szerbiába. Ezért van az, hogy aki eléri Magyarországot, Ausztriába menekül, ott menekültstátuszt kérelmez, nehogy visszatoloncolják őket magyar területre.A százezres menekülti kérelem ellenére az Ausztriába érkezettek kétharmada nem járja végig a legalizáció útját, a bejelentkezést követően vagy lemerül vagy egyéni megoldással távozik az országból.
Az osztrák belügyminiszter a román tiltakozást követően elismerte, hogy a vétó nem is Bukarestnek szólt, az unió figyelmét akarta az Ausztria számára egyre elviselhetetlenebb emberáradat problémájára felhívni. Célzott rá, hogy 2023-ban már nem fogja akadályozni a két ország felvételét.
Nehammer nem enged
A schengeni térség addig nem bővülhet, amíg a külső határokat nem biztosítják hatékonyan, szögezte le szombaton is Karl Nehammer. A nemzetközi bírálatok kereszttüzébe került vezető politikus kifejtette, hogy Románia és Bulgária elutasítása "biztonsági kérdés" országa számára. Nehammer szerint "fenyegetésekkel és polémikus érvekkel" próbálnak nyomást gyakorolni Ausztriára, miközben az "elhibázott uniós menekültpolitika" a felelős a kialakult helyzetért.
