Három kanadai szülő csoportos keresetet adott be a Fornite videójátékot kiadó Epic Games ellen. Azt mondják, a gyerekeik annyira rákattantak a játékra, hogy elfelejtettek enni, aludni és zuhanyozni is. A Fornite-nak világszerte 350 millió felhasználója van, az Epic Games pedig azzal érvel, hogy a videójáték-függőség nem elismert pszichológiai rendellenesség. Holott a WHO betegségek nemzetközi osztályozásának listáján már 2018 óta szerepel a mentális betegségek között a számítógépes játékok okozta függőség. A hivatalos meghatározás szerint a játékfüggőségre az jellemző, hogy az érintett nem képes határt szabni a játéknak, mindig előtérbe helyezi más tevékenységekkel szemben, és akkor sem képes abbahagyni azt, ha az egyértelműen negatív hatással van az életére. A diagnózishoz az is szükséges, hogy a viselkedés legalább 12 hónapon keresztül jelen legyen, és a magánéleti, családi, szociális kapcsolatokra, az iskolai, illetve munkahelyi teljesítményre egyaránt hatással legyen.
Agresszív játékok
Az interneten játszható játékok rendkívül népszerűvé váltak az elmúlt évtizedekben, a becslések szerint az érintettek nagyjából 1 százalékánál válik ez kórossá. Az internetfüggőség és ezen belül az internetesjáték-függőség az úgynevezett anyag nélküli addíciók közé sorolható – mondta lapunknak Duró Zsuzsa gyerekpszichológus. A legveszélyeztetettebb ebből a szempontból a 10-12 éves korosztály, mert ők már elég nagyok ahhoz, hogy egyrészt rendelkezne alaposabb számítógépes ismeretekkel, másrészt a szülők őket már hajlamosak egyedül hagyni a gép előtt. Ebből a szempontból nagyon káros volt az elmúlt két évben elterjedt online oktatás, mivel a gyerekek órákat töltöttek a számítógép előtt, gyakran szülői felügyelet nélkül, így olyan tartalmakhoz is könnyen hozzáférhettek, amelyek nem felelnek meg az életkori sajátosságaiknak.
Az internetes játékok zöme sajnos nagyon agresszív – hívta fel a figyelmet a szakember. Lőnek, robbantanak, gyilkolnak, és ezekből a gyerek azt szűri le, hogy a konfliktusok rendezésének ez az egyetlen módja, ezt a fizikai agressziót viszi tovább a valóságba. A gyerek még nem képes különbséget tenni jó és rossz között, és ha nincs felnőtt kontroll, ez nagyon negatívan hat a személyiségfejlődésére. Veszélyt rejt az is, hogy nem a valóságnak megfelelő jövőképet modelleznek a számítógépes játékok. A valóságban például csak egy életünk van, ügyes játékért nem lehet pluszéleteket gyűjteni. Ugyanakkor az online játékok rendkívül erős versengő szellemet hirdetnek, csak a győzelem elfogadható, és ez szintén növeli az agressziót a gyerekekben. Nem képesek abbahagyni a játékot, folyamatosan újabb és újabb impulzusra van szükségük, ezzel bekerülnek egy ördögi körbe, ahonnan nagyon nehéz kizökkenteni őket.
Figyelmeztető jelek
A szülő akkor kezdhet függőségre gyanakodni, ha gyereke a számítógépes játékok miatt elkezdi hanyagolni az egyéb hobbijait és azokat a barátait, akikkel régebben szívesen volt együtt. Kapcsolatai áttevődnek az online térbe, a játék alatt virtuálisan megismert emberek lesznek a „barátai”- olvasható a Budai Egészségcentrum tájékoztatójában. Figyelmeztető jel lehet a tanulmányi eredmények romlása, de az is, ha a gyerek gyakran tűnik kimerültnek, álmosnak. Ami még megnehezíti a helyzetet, hogy a játékfüggő gyerek a függő felnőttekhez hasonlóan nem érzi úgy, hogy mindez probléma lenne. Csak azt szeretné, ha a szülők végre békén hagynák, hogy elmerülhessen az online világban. Úgy érzi, hogy a szülei nem értik meg őt, meg akarják fosztani attól, ami neki leginkább örömet okoz.
Meghúzni a határokat
A játékok lényege, hogy a játékos mindig olyan feladatokat kap, amelyeket nem könnyen, de azért teljesíteni tud. Így marad folyamatos a kihívás, de a sikerélmény is. Ráadásul a játékban az egyes részcélok elérésért is jutalom jár, így a játékost újra meg újra sikerélmények érik. Ezzel a folyamatos jutalmazással hozza létre a játék a „függő agyat”. A hosszú időn át játszott online játék valóban fizikailag átstrukturálja az agyat, ezek a gyerekek hamarabb reagálnak, gyorsabban tudnak döntéseket hozni. Másfelől azonban az is kiderült, hogy a sok játék hatására egyes agyterületek szürkeállományának a tömege is változik, gyengül a kreativitás, az empátia, az elmélyült gondolkodásra való képesség.
Mit tehet a szülő, ha úgy látja, hogy a gyerekét beszippantotta az online játékok világa? Duró Zsuzsa szerint brutális módon kell beavatkozni, és ez nem lesz könnyű, sem a szülőnek, sem a gyereknek, alighanem ordítozásra is sor kerül. Mégis a gyerek érdekében meg kell húzni a határokat és azokat következetesen be is kell tartatni. Meg lehet határozni egy bizonyos időt, amennyit a gyerek az online játékkal tölthet – de nincs könyörgés, hogy csak még egy kicsit. Emellett nagyon fontos, hogy alternatív kikapcsolódási lehetőségeket kínáljunk a gyereknek, akár közös családi programokat, akár a kortársaival, barátaival töltött minőségi időt: kirándulás, társasjáték, sportolás, kreatív hobbik.
A fiatalok háromnegyede játszik rendszeresen
A 6-18 éves magyar fiatalok 76 százaléka játszik rendszeresen, a fiúk és a 10-16 évesek körében ez az arány még ennél is magasabb. Minden negyedik fiatal naponta egyszer, 12 százalékuk viszont többször is elmerül a gamer világban, átlagosan heti 8 órát fordítanak erre a szórakozási formára - derül ki a Generali a Biztonságért Alapítvány 2021-es kutatásából. Ugyanakkor a válaszadók 7 százaléka heti több mint 20 órát tölt videójátékozással, és ez gyakran megy a tanulás rovására. A gyerekek kétharmada mulasztotta már el valamilyen kötelezettségét.
A legtöbben (74 százalék) az okostelefonjukat használják, a második legnépszerűbb platform a konzol (42 százalék), laptopot, PC-t és tabletet a gyerekek harmada választ. A legnépszerűbbek a versenyzős (például FIFA, Need for Speed), a stratégiai (például Civilization, Stracraft) és az úgynevezett „lövöldözős” játékok (például Call of Duty, Counter Strike). Utóbbi leginkább a fiúk körében népszerű.
