Októberben az ipari termelés volumene 5,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, de szeptemberhez képest 3,5 százalékkal csökkent – közölte a KSH. Az ipar ilyen erőteljes lassulása meglepte az elemzőket, ugyanis idén épp ez a szektor volt ami stabilan teljesített. A magyar gazdaság teljesítménye már a III. negyedévben - tehát már október előtt – a második negyedhez képest 0,4 százalékkal csökkent. A III. negyedben a KSH adatai szerint az ipar termelés 9,6 százalékkal nőtt, így ellensúlyozta a többi szektor visszaesését. Ebből a szempontból is rossz hír, hogy októberben a húzóágazat hirtelen visszaesett.
A KSH előzetes becslése szerint a visszaesés komoly negatív meglepetés, habár még mindig magasabb volt a termelés volumene 2022 októberében, mint egy évvel korábban, havi alapon már igen komoly visszaesés mutatkozott. A KSH előzetes becslése sok részletet nem árul el, ám az adatközlésben a hivatal kiemelte, hogy a termelés (éves bázisú) bővüléséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legfontosabb szerepet betöltő ágazatokban is jelentős volt a növekedés, így az autóiparban és az elektronikai iparban is. Ugyanakkor az élelmiszeripar esetében az éves bázisú termelés csökkenése vélhetően azt jelenti, hogy havi alapon igen jelentős fékeződést mutatott a szektor. Mindez nem meglepő, hiszen az agrárium rendkívül gyenge teljesítményt mutatott idén - mutatott rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint az ipar egészének visszaesése komoly negatív meglepetés. Mindemellett a rendkívül erősen csökkenő energiafelhasználás már vélhetően az energiaszektor kibocsátását is érintette, hiszen októberben az ország gázfelhasználása csupán kétharmada volt az előző négy év átlagának - tette hozzá az elemző.
Az októberi visszaesés ellenére az elemzők továbbra is bizakodók az ipar hosszabb távú kilátása tekintetében.
Az előző havi részletes adatok alapján az ipari rendelésállomány 21 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Amennyiben ellátási sokkok nem érik az ágazatot, úgy 2023-ban ez lehet a gazdasági növekedés motorja, pontosabban vélhetően egyedüli érdemi pozitív hozzájárulója. A téli hónapokban azonban a visszafogottabb energiafelhasználás, az agrárium és élelmiszeripari gondok még okozhatnak negatív meglepetéseket. A beszerzési menedzser index ugyanakkor felpattanást jelez a következő hónapra, ami ismételten arra utal, hogy az októberben látott visszaesés nem feltétlenül jelent trendfordulót – vélekedett az ING elemzője.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding elemzője a váratlan fékeződést egyértelműen a magas energiaárak hatásaival magyarázza, szerinte a visszaesést a nagy energiaigényű cégek termelésének visszafogása okozta. Az elszálló energiaárak több ágazatot is a termelés visszafogására kényszeríthetnek következő hónapokban. A külső keresletet ronthatja az infláció élelmiszer-, és energiaárak vezérelte emelkedése a vásárlóerő csökkenésén keresztül. Ugyanakkor továbbra is élénkítheti az ipart a nagyon magas rendelésállomány – árnyalta a képet Suppan Gergely. Az energiaválság által okozott várható átmeneti megingásokat követően a jövő év közepétől fokozatos élénkülésre számítunk az ipari termelésben, amit új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat. Idén bázishatások és új kapacitások üzembe helyezése miatt, de jelentős bizonytalanságok mellett továbbra is 6 százalék körüli, jövőre pedig 4 százalékos növekedésre számítunk, a tavalyi 9,6 százalék után – mondta az elemző.
Jön a 25 százalék feletti infláció
Az üzemanyagok hatósági árának eltörlése 2-2,5 százalékponttal növelheti az inflációt, így 25 százalék fölé kerülhet a mutató. Emellett a kiskereskedelmi forgalom is bekerül a negatív tartományba, a vásárlóerő pedig még visszafogottabbá válhat – mondta Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. A kormány döntése átírja az eddigi inflációs előrejelzéseket: a lépés felfelé húzza az inflációt, a decemberi mutatót várhatóan 2 százalékponttal, a januárit pedig 2,5-2,6 százalékponttal. Az eltérés részben abból adódik, hogy december első napjaiban még a hatósági ár volt érvényben. A jelenlegi kilátások szerint decemberben az infláció 25, januárban pedig 25,5 százalék körül lehet a jelenlegi kilátások alapján. Az ársapka eltűnése miatt idén az éves átlagos infláció 14,5, a jövő évi 18 százalék környékén lehet - értékelte a lépést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
