oktatás;pedagógus;felmondás;Belügyminisztérium;Vörösmarty Mihály Gimnázium;

- Felmondott a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium matematika-történelem szakos tanára

Ahogy tömeget oszlatni nem lehet kooperatív csoportmódszerekkel (ami az oktatásban igen hatékony), úgy az oktatást sem lehet tömegoszlatási módszerekkel rendbetenni - fogalmaz Kosztra Gábor.

A mai napon lemondtam közalkalmazotti jogviszonyomról a Budapest VIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban - közölte nyilvános bejegyzésében Kosztra Gábor matematika-történelem szakos középiskolai tanár, szúrta ki a 444.

A pedagógus bejegyzésében hosszan részletezte felmondásának okait, s elöljáróban leszögezte, ennek nem az alacsony bérezés az oka, nem a nagy munkaterhelés és nem is a sztrájktörvény kiüresítése. A kormányalakításkor elmondása szerint rossz érzéseket keltett benne, hogy a Belügyminisztérium alá szervezték be az egész ágazatot, ennek ellenére tiszta lappal igyekezett hozzáállni.

Kosztra Gábor kifejezte ellenérzéseit a polgári elégedetlenkedőkkel szembeni erődemonstráció miatt. Mint fogalmazott:

„A polgári engedetlenség egy olyan eszköz, melyhez egy adott közösség végső kilátástalanságában nyúl. Ha nem is azonosulunk azzal, meg kell értenünk, hogy a cselekedet mögött sokszor nem a törvények nem tisztelete és az emberre bízott feladat szabotálása áll. Épp ellenkezőleg, azért nyúl ehhez az eszközhöz, mert azt érzi, hogy a feladatát nem tudja megfelelő színvonalon ellátni, a rábízott értékeket nem tudja megfelelő módon képviselni.”

Azoknak, akik esetleg nem értenék ennek lélektanát, felelevenítette Orbán Viktor és a Fidesz akcióját, amikor 2007. február 2-án a törvényeket megszegve, polgári engedetlenség keretében bontották le a Kossuth teret körülvevő kordonokat.

„Ahogy akkor az Orbán Viktor által vezetett képviselők aggódtak hazánk demokráciájáért, úgy aggódnak most kollégáim közös hazánk oktatásáért” 

- fogalmazott.

A Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak utcára tételének módja a tanév elején elfogadhatatlan volt számára - közölte, hozzátéve, a lépést méltánytalannak és aránytalannak érezte, s logikus, hogy ezt tiltakozási hullám követte. „Az állami döntés azt is magával vonta, hogy részben a pártpolitika területére tévedt az ügy, és a kormánybuktatás szándékának egyfajta eszköze is lett tiltakozni a kormány oktatáspolitikája ellen, miközben ez legkevésbé sem segíti az oktatás problémáinak megoldását. Ráadásul a minisztérium döntése a diákokat is belerántotta a tiltakozásba, azaz ők is belekerültek egy aktuálpolitikai ügybe, holott meggyőződésem, a közoktatásban nincs helye pártpolitikának” - érvelt.

A kölcseys tanárok kirúgása után még abban bízott, hogy egyszeri hibáról van szó, november 30-án azonban újabb tanárokat bocsátottak el, köztük egy vörösmartys kollégáját, érdemi előzmények nélkül.

„Az intézményvezetőm jelezte, hogy az ő véleményét nem kérték ki ezzel kapcsolatban. Tudomásom szerint az MTI hamarabb tudott a tanárok eltávolításáról, mint a tankerületi alkalmazottak, így nem vagyok arról sem meggyőződve, hogy az államtitkárságon tudtak erről a döntésről. Mindezen körülmények azt mutatják, hogy az oktatásirányítás a kereszténydemokrácia alapjait képező szubszidiaritás elvét sutba dobva kívánja az oktatás problémáit megoldani”

- fogalmazott.

Kosztra Gábor teljesen érthetetlennek nevezte, hogy miért pont azt a kollégáját bocsátották el, amikor az iskolájukban huszadmagával vett részt a tiltakozásokban. Sem következetességet, sem fokozatosságot nem lát a döntésben, ezért méltánytalannak és elfogadhatatlannak minősítette.

A felmondását benyújtó pedagógus azt is közölte, arra hivatkozva rúgták ki a tanárokat, hogy cselekedetükkel korlátozták a tanulók tankötelezettségének teljesítését, a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását. Csakhogy a döntés nyomán kirobbant tiltakozások következtében szerinte nagyságrendekkel több óra maradt el, mint az elbocsátott nyolc pedagógus miatt együttvéve, ezért a döntéshozók sokkal nagyobb mértékben korlátozták a tanulók tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását. „Ha következetesen járnak el, akkor ezek után azoknak is fel kell mondaniuk, akik a kollégáim eltávolításával kapcsolatos döntést meghozták” - szögezte le, hozzátéve, a Belügyminisztérium tettével azt üzente, hogy a problémákat erőből és következetlenséggel kell kezelni, nem pedig példamutatással.

„Pedagógiai hitvallássommal, és keresztény hitemből fakadó értékrendemmel ez a hozzáállás teljesen összeegyezhetetlen. Lemondásom fő oka tehát szakmai”

- írta Kosztra Gábor.

A pedagógus leszögezte, jogkövető állampolgárként a felmondási idejét kitölti, ezzel diákjainak félévét még lezárja. Ezt követően viszont határozatlan ideig nem kíván a magyar oktatás Belügyminisztérium által fenntartott részébe visszatérni. „Ahogy tömeget oszlatni nem lehet kooperatív csoportmódszerekkel (ami az oktatásban igen hatékony), úgy az oktatást sem lehet tömegoszlatási módszerekkel rendbetenni” - zárta bejegyzését.

Kövér László újrázott a tagok jelölésénél.