;

Németország;Oroszország;Ukrajna;háború;diplomácia;fegyverszállítás;

- Putyin az Ukrajnával kapcsolatos nyugati törekvések megváltoztatását követeli

A német kancellár szóvivője szerint Olaf Scholz béketárgyalásokat szorgalmazott, amikor a napokban az orosz elnökkel beszélt.

A német kancellár az ukrajnai konfliktus mielőbbi diplomáciai megoldására sürgette Vlagyimir Putyint, "beleértve az orosz csapatok kivonását is". A Reuters hírügynökség szerint Scholz szóvivője azt mondta: a kancellár elítélte az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni orosz légicsapásokat, és hangsúlyozta Németország eltökélt szándékát, hogy támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni védelmi képességének biztosításában.

A Kreml szerint Putyin azt válaszolta, hogy a német és a nyugati irányvonal Ukrajnával kapcsolatban "romboló", különösen, hogy fegyverekkel pumpálják a kijevi rezsimet és kiképzik az ukrán hadsereget, egyúttal sürgette Berlint, hogy gondolja át a hozzáállását.

A telefonbeszélgetés ismertetése arra szolgált - írta a Reuters, hogy rávilágítson az Oroszország és a nyugati kormányok közötti szakadékra Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy Moszkva és Washington az elmúlt 24 órában egyaránt azt mondta, hogy elvileg nyitottak a tárgyalásokra.

A Kreml jelezte, hogy diplomáciai megoldást akar, de azt mondta, hogy a kompromisszumot akadályozza, hogy Washington nem hajlandó elismerni az Oroszországhoz csatolt "új területeket".

Joe Biden amerikai és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön egységes álláspontot képviselt Ukrajnával kapcsolatban, Biden kijelentette, hogy tárgyalni fog az orosz elnökkel, ha az hajlandó a háború befejezésére, de csak a NATO-szövetségesekkel konzultálva. A Fehér Házban tartott közös sajtótájékoztatón ígéretet tettek arra, hogy Oroszországot felelősségre vonják az Ukrajnában elkövetett "széles körben dokumentált atrocitásokért és háborús bűnökért".

Mihail Podoljak kijevi elnöki tanácsadó pénteken közölte, hogy az orosz invázió februári kezdete óta mintegy 13 ezer ukrán katona vesztette életét. A háború bizonyos szakaszaiban Ukrajna azt mondta, hogy naponta 100-200 katona halt meg a harctéren, így Podoljak becslése óvatosnak tűnik - írta a brit Guardian. Az ukrán 24 Kanalnak nyilatkozva Podoljak azt mondta, hogy ezek az ukrán vezérkar hivatalos adatai. Hozzátette, hogy a teljes számot Volodimir Zelenszkij elnök akkor fogja nyilvánosságra hozni, "amikor eljön a megfelelő pillanat".

A dél-ukrajnai Herszoni régió kormányzójának pénteki közlése szerint három ember meghalt és hét megsebesült a régiót az előző 24 órában ért orosz ágyúzásban. Jaroszlav Janusevics a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az orosz csapatok egy nap alatt 42 alkalommal bombázták az ukrán hadsereg által néhány hete felszabadított Herszon városát és a régió más részeit.

A finn miniszterelnök, Sanna Marin arra szólította fel Európát, hogy építse ki saját védelmi képességeit, mondván, hogy amerikai segítség nélkül a kontinens ellenállóképessége nem elegendő. "Biztosítanunk kell, hogy erősebbek legyünk" - mondta Marin pénteken Sydneyben. "És brutálisan őszinte leszek önökkel, Európa nem elég erős. Az Egyesült Államok nélkül bajban lennénk" - mondta.

Véres csomagokat kapnak az ukrán nagykövetségek Európa-szerte

Oleh Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Facebookon azt írta, az állatszemeket tartalmazó "véres csomagokat" a magyarországi, hollandiai, lengyelországi, horvátországi, ausztriai és olaszországi nagykövetségeik, valamint a nápolyi, a krakkói és a brünni konzulátusaik kapták. Előzőleg szerdán a madridi ukrán nagykövetségre küldtek levélbombát, amely könnyebben megsebesített egy alkalmazottat. Spanyolországban azóta további hat levélbombát küldtek az ukrajnai háborúval összefüggésbe hozható intézményekbe, köztük az Egyesült Államok nagykövetségére, Pedro Sánchez miniszterelnök és a védelmi miniszter hivatalába, egy fegyvergyártó céghez, egy légibázisra és egy európai műholdközpontba.

Már a közvélemény-kutatásokat is korlátozza a Kreml.