Már csak az oroszok egynegyede támogatja az Ukrajna elleni háború folytatását, a lakosság 55 százaléka béketárgyalásokat szeretne, derült ki egy, a Kreml által kizárólagos belső használatra megrendelt felmérésből. A Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSO) által elvégzett felmérést a litvániai emigrációban működő orosz ellenzéki portál, a Meduza szerezte meg és hozta nyilvánosságra november 30-án.
Az FSO felmérése azt jelzi, hogy megváltozott az oroszok hozzáállása a háborúhoz, júliusban ugyanis még csak a megkérdezettek 30 százaléka támogatta a béketárgyalásokat. Az ellenzéki portál szerint a háború támogatottságát Oroszország Ukrajnában elszenvedett folyamatos katonai vereségei és a mozgósítás társadalmi terhei rengették meg.
A Meduza kiemeli, hogy a Kreml által rendelt felmérés válaszai nem sokban térnek el Oroszország egyetlen nagy független szociológiai intézete, a Levada Központ által készített októberi közvélemény-kutatás eredményeitől.
A Levada-tanulmányban a megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy támogatja vagy valószínűleg támogatná a béketárgyalásokat Ukrajnával, míg a háború folytatását csak 27 százalék támogatta.
Gyenyisz Volkov, a Levada Központ igazgatója szerint azonban, mivel a háború folytatásának támogatottsága a szeptemberi mozgósítási rendelet nyomán kezdett zuhanni, s ezzel egyidőben kezdett rohamosan növekedni a béketárgyalásokat óhajtók aránya, ez azt jelzi, hogy a jelenség nagyrészt puszta vonakodást fed a háborúban való személyes részvételtől.
A Kreml titokban fókuszcsoportok sorozatát rendelte meg, hogy megvizsgálja a közvélemény hozzáállását az ukrajnai háborúhoz, és az eredmények nem biztatóak az orosz elnök számára, tudta meg a Meduza. Két, a Putyin-kormányzathoz közel álló forrás a portálnak elmondta, hogy a Kreml most azt tervezi, korlátozza a VCIOM (Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ) által a nyilvánosság számára közzétehető kutatási adatokat, sőt azok elvégzését is. "Manapság mindenféle eredményt lehet kapni - jobb, ha egyáltalán nem csináljuk" - vélekedett az egyik forrás. Egy a Kremlnek dolgozó politikai tanácsadó azt fejtette ki az orosz ellenzéki portálnak, hogy "jobb, ha nem tárjuk fel" az oroszok háborúhoz való változó hozzáállásának dinamikáját.
Grigorij Jugyin szociológus nem zárta ki a háborúellenes tüntetések lehetőségét az országban.
Mint mondta, Oroszország tiltakozási potenciálja nagyon magas. Ha lehetőségek adódnak, akkor lesznek tiltakozások, és valószínűleg erre nem kell nagyon sokáig várni. A Meduzának nyilatkozó Kreml-közeli források szerint azonban a kormányzatban kevéssé aggódnak az esetleges tömegtüntetések miatt, bár elismerték, hogy "a legjobb nem forrósítjuk fel a helyzetet és nem dühítjük fel az embereket, ha nem szükséges".
A Meduza forrásai szerint az orosz állami média és propagandacsatornák egyébként már kaptak utasítást arra, hogy "ne foglalkozzanak a háborúval", helyette inkább "pozitívabb napirendre" összpontosítsanak. A nyilatkozók azt is elmondták, hogy Putyin elnök továbbra is ragaszkodik ukrajnai terveihez, s állítólag télen folytatják a "részleges" mozgósítást. Hogy a Kreml pontosan hány embert remél még besorozni, az egyelőre nem világos.
A Meduza szerint úgy tűnik, Vlagyimir Putyin nem hajlandó lemondani az elcsatolt ukrán területekről, a Kreml közelmúltbeli utalásai a lehetséges béketárgyalásokra valószínűleg egy olyan terv része, amellyel időt akar nyerni egy új offenzíva előkészítéséhez.
Töretlen Putyin támogatottsága
Vélhetően nem minden felmérés eredményét tartaná titokban a Kreml, mert míg a háború támogatottsága csökken, az elnökbe vetett bizalom nő. Legalábbis ezt mutatták a számok még a múlt héten. A hatalomközeli Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) által november 14-20. között 1600, 18 év feletti válaszadó körében végzett felmérés eredményei szerint - amelyeket a TASZSZ november 25-én ismertetett - az orosz állampolgárok Vlagyimir Putyinba vetett bizalmának aránya 78,7 százalékon áll, ami 0,7 százalékpontos növekedést jelent november első hetéhez képest. Az elnök munkáját a megkérdezettek 75 százaléka ítélte meg pozitívan, 1,3 százalékkal többen, mint egy héttel korábban. A kormány 52,8, Mihail Misusztyin miniszterelnök 49,1 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, ami a kormányzat esetében 0,6, a kormányfő esetében pedig 0,1 százaléknyi növekedést jelent. Misusztyin bizalmi indexe 62 százalék.
A legnépszerűbb párt továbbra is a kormányzó Egységes Oroszország, 38,8 százalékos támogatottsággal.
A felmérést végző VCIOM megbízhatósága ugyan megkérdőjelezhető, de az adatok egybecsengenek a független, a hatalom által külföldi ügynöknek bélyegzett Levada Intézet méréseivel. A Levada havi felmérései is azt mutatják, hogy a részleges mobilizáció szeptemberben megnyirbálta ugyan Putyin népszerűségét, de csupán rövid ideig. Októberben már emelkedni kezdett újra az elnökbe vetett bizalom, novemberre pedig visszaállt a korábbi szintre.
