"A háború vagy akkor ér véget, amikor Ukrajna győz, vagy amikor az Orosz Föderáció akarja. Lehet, hogy Oroszország csak akkor akarja majd, amikor rájön, hogy gyenge, elszigetelt és nincsenek partnerei. Remélhetőleg a következő néhány hónapban véget ér", nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a New York Times-nak adott interjújában. Az ukrán Pravda által szemlézett interjúban Zelenszkij ugyanakkor megismételte korábbi intelmét is, miszerint ha Ukrajna enged, a háború "átterjed" más szomszédos területekre is. Szerda esti, szokásos napi tájékoztatójában az ukrán elnök azt is jelezte, - országa az eddigieknél is határozottabb katonai választ készít elő az orosz agresszióra. Ebben vélhetően nagy segítségére lesz Kijevnek az a washingtoni döntés, miszerint a Pentagon 1,2 milliárd dolláros szerződést köt a Raytheon Technologies amerikai céggel hat, Ukrajnának szállítandó fejlett légvédelmi rendszerre (National Advanced Surface-to-Air Missile Systems, NASAMS), illetve az, hogy a bukaresti NATO-csúcson a tagországok újabb hozzájárulásokat jelentettek be az észak-atlanti szövetség Ukrajnának szánt segítségnyújtási csomagjához.
A bukaresti NATO-csúcs viszont különösen irritálhatja a Kremlt, mert az orosz diplomácia vezetője csütörtökön szabályos vádáradatot zúdított a katonai szövetségre, az Egyesült Államokra és általában a Nyugatra. Szergej Lavrov szavai azt jelzik, a háború eszkalációjának veszélye reális veszély. A TASZSZ híradása szerint az orosz diplomácia vezetője az európai biztonsági kérdésekről tartott tegnapi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az Egyesült Államok és a NATO közvetlenül részt vesz az ukrajnai konfliktusban. Lavrov az Associated Press újságírójának kérdésére válaszolva vádolta meg a teljes Nyugatot: "Mi hatástalanítjuk azokat az energetikai létesítményeket Ukrajnában, amelyek lehetővé teszik, hogy önök (a Nyugat) halálos fegyverekkel pumpálják Ukrajnát, hogy azokkal oroszokat öljenek, ezért ne mondják, hogy az Egyesült Államok és a NATO nem vesz részt ebben a háborúban. Közvetlenül részt vesznek, nemcsak a fegyverek szállításával, hanem a katonai személyzet kiképzésével is". Az orosz külügyminiszter szerint az ukránok katonai kiképzését az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és „más országok” területén végzik, de ezen túlmenően „nyugati kiképzők százai dolgoznak közvetlenül a helyszínen, és mutatják meg az ukránoknak, hogyan kell lőni a szállított fegyverekből". Az orosz diplomáciai vezető szerint a nyugati támogatás magában foglalja azt is, hogy rengeteg zsoldost küldenek Ukrajnába, valamint hírszerzési információkat az ukrán hadsereg célpontjainak meghatározására.
Lavrov – aki aligha közvetít más a külvilág felé, mint a Kreml és Vlagyimir Putyin elnök álláspontját – kijelentette: nem állíthatók helyre Oroszország és a Nyugat korábbi kapcsolatai a biztonság kérdéseiben és azt hangsúlyozta, hogy a nukleáris hatalmak közötti háború, még ha konvencionális fegyverekkel is vívják, magában hordozza egy atomháború veszélyét.
Többek között azt állította: az Egyesült Államok Ukrajnából egzisztenciális fenyegetést kreált Oroszország számára.
Bekapcsolódott a vádaskodásba Putyin leghűségesebb szövetségese, Aleksandr Lukasenko is, aki azt állította, hogy Ukrajna „bármi áron megpróbálja belerángatni egy Oroszország elleni háborúba a NATO-t”, ,
