Mintegy félmilliárd forinttal költött többet tavaly a tervezettnél a Magyarságkutató Intézet, az MFor a tavaly zárszámadás alapján azt írta, az intézmény 2021-re előirányzott költségvetési kiadásai év közben 1,315 milliárd forintról 3,017 milliárdra nőttek, végül 1,808 milliárdot költöttek el.
A lap felidézi, 2019-es megalakulása óta a Magyarságkutató Intézet tíz kutatóközpontot létesített, tavaly pedig hat fontos projektet irányoztak elő, kiadtak 29 kiadványt, valamint megrendeztek három kiállítást és 16 tudományos konferenciát.
2021-ben a személyi juttatások is jócskán megugrottak, 523,8 millió forintból 847,9 millió lett az év végére, ebből 780,7 millió forint ment a munkatársak személyi juttatásaira, ami nem meglepő, mivel a 2019. évi 55 főről 2021-re már 93 fősre nőtt az intézmény.
November 7-én a Magyarságkutató Intézet Kásler Miklós volt emberi erőforrás minisztert tiszteletbeli elnökévé nevezte ki, tárcavezetőként ő maga hozta létre az intézményt. Az intézmény megítélése, teljesítménye és kutatói állománya azóta is igen vegyes, 2022 elején például abból lett botrány, hogy Kásler Miklós indoklás nélkül felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, márciusban megnyíló kiállítás kurátorait és a Magyarságkutató Intézetnek adta át a teljes szakmai irányítást. A projekt élére Makoldi Miklós került, aki a történelemhamisításokkal megfűszerezett A pozsonyi csata című filmben volt szakértőként feltüntetve, s komplett témák és irányvonalak kerültek ki a már kész tárlatból, valószínűsíthetően azért, hogy Kásler Miklós koncepcióinak jobban megfeleljenek.
