Tammy Baldwin wisconsini szenátor könnyes szemmel ölelte meg párttársát, Chuck Schumer demokrata szenátusi frakcióvezetőt, miközben tartott a voksolás az azonos neműek és a különböző rasszúak házasságát védő törvényjavaslatról. Mindketten láthatóan izgatottan várták a végeredményt, a tervezet ugyanis személyes jelentőséggel bír számukra. Baldwin, a kongresszus első nyíltan meleg tagja, politikai karrierje alatt következetesen harcolt a szexuális kisebbségek jogaiért. Schumer pedig lányán keresztül érintett, aki 2018-ban kötötte össze életét egy másik nővel. A demokrata frakcióvezető meg is jegyezte: a szavazásra azt a nyakkendőt vette fel, amit azon az esküvőn viselt.
A házasodási jogok törvénybe foglalása azután vált sürgetővé, hogy a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság eltörölte azt a 1973-as precedenst, amely alkotmányos védelmet biztosított a nők önrendelkezési jogának, lehetővé téve ezzel, hogy egyes államok betiltsák az abortuszt. Számos jogvédő aggodalmát fejezte ki, hogy a testület más, az alkotmányból levezetett, de a szövetségi törvények által nem garantált jogokat is megvonhat. A különböző rasszúak házasságkötését 1967-as ítéletével tette legálissá a legfelsőbb bíróság az egész Egyesült Államokban, az azonos neműek közötti frigyeket pedig egy 2015-ös döntésével.
Baldwin és Schumer végül örülhetett, az azonos nemű, illetve a rasszközi házasságban élő amerikaiak millióival együtt: a szenátus 61:36 arányban elfogadta a “tiszteletet a házasságnak” nevű törvényjavaslatot. Schumer szerint ezzel előrelépés történt a nagyobb egyenlőség felé tartó “nehéz, de feltartóztathatatlan” menetelésben.
A kétpárti beadványra az ellenzéki Republikánus Párt 12 szenátora is igennel szavazott.
Köztük volt Cynthia Lummis, a szenátus egyik legkonzervatívabb tagja is, aki saját bevallása szerint “meglehetősen brutális” önvizsgálat után döntött így. Az evangélikus politikus kifejtette: ő maga egyháza nézeteit osztja, miszerint a házasság férfi és nő között jöhet létre, ám az Egyesült Államokat az állam és egyház szétválasztásának elve mentén alapították, ezért foglalt állást a tervezet mellett.
A jobboldali szavazatok elnyerése érdekében ugyanakkor a jogszabály csak minimális védelmet irányoz elő a házaspároknak: kötelezné a szövetségi kormányt frigyük elismerésére, ám nem gátolná meg az egyes államokat abban, hogy korlátozzák a házasodási jogokat, ha a legfelsőbb bíróság esetleg eltörli a releváns precedenseket. A tervezetet az idén még demokrata többségű képviselőháznak is jóvá kell hagynia, hogy az Joe Biden elnök asztalára kerüljön, aki jelezte: már várja, hogy “haladéktalanul és büszkén” aláírhassa a jogszabályt.
Az amerikaiak túlnyomó többsége támogatja a meleg és a különböző rasszú párok házassághoz való jogát, ám az elfogadáshoz hosszú út vezetett. A Gallup felmérései szerint 1968-ban még a lakosság csupán ötöde helyeselte, hogy a fehérek és feketék egymással is egybekelhessenek, de a közvélemény fokozatosan toleránsabbá vált, s tavaly már 94 százalék nem látott kivetnivalót a rasszközi frigyekben. Az azonos nemű párok házasodáshoz való jogát 1996-ban még csak 27 százalék ismerte el, de tavalyra már 70 százalék pártolta, s ezen a véleményen volt a republikánus szavazók szűk többsége (55 százaléka) is.
