Igen, az okostelefonokon is lehet pörgetni, akár egy app segítségével a diafilmkockákat, ahogy a neten is meg lehet őket nézni – de jóval meghittebb, izgalmasabb, közösségi, családi élmény, ha az egyik gyerkőcöt kinevezzük mozigépésznek, és ő a felelős a filmszalagok befűzéséért a diavetítőbe, valamint a tekerőgomb kezeléséért, a másik pedig hangját adja a meséknek, ő olvassa a feliratokat. Aztán filmenként szerepet cserélnek, miközben végig közös tálból pattogatott kukoricázunk, árnyjátékozunk és ijesztgetjük egymást a filmszalagok elején és végén feltűnő félelmetes olló ikonnal. Bizonyára kevesek kiváltsága manapság diafilmvetítővel rendelkezni, de akár a hanglemezek hallgatása lemezjátszón, ez is lehet trendi – vagy ki sem ment a divatból –, és egészen más befogadási élményt eredményez, mint a digitális lejátszás. Nem jobbat, nem rosszabbat – mást!
Felújítva.
A gyűjteményünkből nem hiányozhatnak olyan ritkaságok sem, mint Varga Katalin Pirinkó és barátai című meséjének, vagy Walla Gézáné Rosszcsont cicájának felújított változata – hiszen a diafilmszalagok élettartama is véges, főleg, ha sokat nézzük a meséket! Előbbit F. Győrffy Anna, utóbbit Tankó Béla rajzolta.
Ezért is érdemes figyelemmel kísérni az újonnan megjelenő diafilmek kínálatát, mert az önmagában unikális szórakozás keretében mindig izgalmas friss készítésű filmeket befűzni a falra vetítő gépezetbe a klasszikusok mellett. Még akkor is, ha jól ismert mesék, történetek kerülnek így új megvilágításba. Ilyen Dargay Attila Óz, a nagy varázsló-képregényének diafilmre alkalmazása, vagy a Grimm fivérek A brémai muzsikusok című meséjének Horváth Ildi által megrajzolt változata. Elgondolkodtató történet A Gyűrű és a Sors könyve című, népmesén alapuló, Hajdú Zsófi rajzolta képkockasor is – arról, hogy ha valami elrendeltetett, akármit is próbáljunk tenni, nem tudunk közbeavatkozni, s megváltoztatni a jövőt. Ezt a kérdést aztán vitára is bocsáthatjuk a lurkók között: vajon tényleg így van-e?
A legkisebbeknek kínál csemegét a Bálint Ágnes Fánni, a modern tündér című meseregényének egyik fejezetéből készült, Szeleverdi Fánni a cirkuszban című diafilm, melyet az írónő születésének idén ünnepelt 100. évfordulójára rajzolt Szimonidész Hajnalka; vagy a Házasodik a tücsök gyerekdal-válogatás Nagy Tibor vizuális tolmácsolásában.
A karácsonyi hangulatot pedig a Három fenyőfa című népmese (és a filmszalagon megbúvó még kettő: A holló és A kis fa) hivatott biztosítani, melynek látványvilágáért szintén Horváth Ildinek jár a köszönet.
A nagyobbaknak is szól az igazán exkluzív és limitált példányszámban megjelent Az ásító inas, mely Munkácsy Mihály gyermekkorát és művésszé válásának állomásait mutatja be Benkő Sándor illusztrációival – köztük a festőművész műveivel is! Ugyancsak a különlegesség kategóriájába esik a Rónaszegi Miklós regénye alapján Lengyel Sándor által diafilmre vitt Benyovszky Móric kalandjai című, mozgalmas, eseménydús élettörténet is. A XVIII. század második felében élt hírneves főnemessel otthonunk falán egyszer csak Kamcsatkán, Tajvanon, Párizsban, majd Madagaszkár szigetén találjuk magunkat, ahol aztán hősünk a bennszülöttek királya lesz… és a történetének ezzel még nem szakad vége! Ahogy a diafilmek sorának sem.
