Jogszerű volt a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) október 25-én tartott kétórás figyelmeztető sztrájkja – értesült lapunk a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla döntéséről. Ezzel hatályban hagyták az elsőfokú bíróság döntését, amely rögzítette, hogy a munkabeszüntetés célja általánosságban a munkabérek növelése és a dolgozók munkakörülményeinek javítása volt, ami jogos követelés. A MÁV-csoporthoz tartozó Volánbusz Zrt. akarta elérni annak kimondását, hogy a munkavállalók tiltakozása jogszerűtlen volt. A jogerős döntés birtokában információnk szerint várhatóan ma újabb munkabeszüntetés előkészítését jelentik be az érdekvédők.
Mindez különös megvilágításba került, hiszen az osztrák vasutasok hétfőn 24 órára teljesen megbénították az országuk vonatközlekedését, a nemzetközi járatokat sem engedték át a határon. Magyarországon jelenleg ilyen sztrájk elképzelhetetlen, mert a Orbán-kormány sorozatos törvénymódosításai egyes ágazatokban gyakorlatilag megtiltják, máshol a még elégséges szolgáltatások megtartásához kötik a jogszerű munkabeszüntetést. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezetei Szövetség (MASZSZ) elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte lapunknak: szoros kapcsolatban vannak osztrák kollégáikkal, de ők még soha nem beszéltek ilyen korlátról.
Az is erősíti az osztrák érdekvédők tárgyalási pozícióját, hogy szomszédunkban egyetlen nagy vasúti szakszervezet működik, amelynek majdnem 80 százalékos a szervezettsége, nálunk pedig szétaprózott a szakszervezeti mozgalom, így hiába hasonlóan magas a szervezett mozdonyvezetők aránya, ez a kétezer ember nem tudja megváltoztatni a vállalat döntéseit.
Szabó Imre Szilárd munkajogász ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott lapunknak: megnyugtató a volánbuszos sztrájk esetében a bíróság döntése, amely helyesen hivatkozott a következetesen érvényesülő bírói gyakorlatra.
Korábban a szociális ágazat bíróságon harcolta ki a még elégséges szolgáltatások listáját, a légiirányítóknál kormányrendelet tette lehetetlenné a sztrájkot, idén a pedagógusok sztrájkjogát is rendeletben korlátozta az Orbán-kormány, több közlekedési szakszervezet pedig – mint a fenti példa is mutatja – szintén a bíróságon harcolt azért, hogy a munkáltató elismerje a tervezett vagy megtartott munkabeszüntetés jogszerűségét. Idén február 2-án a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) döntött arról, hogy március elején határozatlan idejű sztrájkot hirdet a vasúti személy- és áruszállításban, ha nem fizeti ki a MÁV a dolgozók 2021-es reálkereset veszteségét. Az állami közszolgáltató vállalatokkal hároméves bérmegállapodást kötött a kormány, ami szerint 2021-2023 között összesen 15 százalékos béremelést kapnak a munkavállalók. A MÁV-csoport úgy döntött, ebből 2021-re nulla százalékos bérnövekedést foglal szerződésbe, a Magyar Posta pedig jövőre csak kettő százalékot köteles adni. Abban azonban egyetértés van, hogy a drágulás és a rezsiárak megugrása miatt ezek a megállapodások tarthatatlanok.
Cikkünkre reagálva a Volánbusz Zrt. jelezte, a Kúriához fordul, mert nem fogadja el, hogy a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is jogszerűnek találta a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) október 25-i két órás figyelmeztető sztrájkját. A cég arra hivatkozik, hogy az érdekvédők követeléseinek nagy része a jelenleg érvényben lévő kollektív szerződést akarja megváltoztatni, amire nincs lehetőség, nem állhatnak elő például bérkövetelésekkel. A bíróságok szerint csak az egységes üzemanyag-normarendszer megvalósítása és a munkába járás szabályozása érdekében lehet sztrájkolni – hangsúlyozta a Volánbusz. Ezt a szakszervezet sem vitatja, de ha bármilyen okból jogszerű sztrájkot lehet tartani, élnek a lehetőséggel, így, ha decemberben nem sikerül megegyezniük a cég vezetőivel legalább a két követelésről, akkor január 2-án munkabeszüntetést szerveznek.
Más szinteken a tárgyalások
A MÁV és a reprezentatív, vagyis nagy létszámú szakszervezetek között 2021-ben megkötött hároméves bérmegállapodásban az első évre nulla százalékos béremelkedés szerepelt, egy egyszeri, SZÉP-kártyára kifizetett 200 ezer forint juttatás mellett. 2022-re tíz, jövőre pedig 5 százalék a rögzített emelés mértéke.
Az osztrák vasutasok nem ekkora pénzekről tárgyalnak. Ők 12 százalékos béremelést akarnak elérni, amivel szemben vasárnap 8,4 százalékot ajánlott a munkáltató, de az alacsony jövedelműek bruttó 208 eurós (körülbelül 85 ezer forintos) kiegészítést kapnának, a magasabb bérekhez magasabb pluszpénz járna. Emellett egyszeri megélhetési bónusz segítené a dolgozókat, ennek maximális összege ezer euro (a tegnapi 406 forintos forint-euro árfolyamon számolva 406 ezer forint.) A béremelés nagy része már decembertől járna az osztrák vasutasoknak. Ezt nem fogadták el a szakszervezetek.
Magyarországon a 20 százalék fölötti infláció miatt a szakszervezetek közül több is kezdeményezte a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fóruma (KVKF) összehívását, hogy kezdjenek tárgyalást a bérmegállapodás megváltoztatásáról, de a kormányzati átalakítás miatt a november elejére ígért egyeztetés eddig elmaradt.
