Jövő év márciusától az állami kórházaknak a laborvizsgálatokat az állami labortól kell megrendelniük. Az állami labor, vagyis a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (NOLD NKft.) egyetlen tulajdonosa a magyar állam. Vezetője pedig ugyanaz a Boér Gábor, aki jelenleg a Belügyminisztériumban az egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkára. Azaz az általa vezetett laborcéget majd az a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozza, amelynek tevékenységét ő felügyeli. Lapunk érdeklődött a belügyi tárca sajtóosztályán: Összefér-e Boér Gábor finanszírozásért felelős államtitkári állami feladataival az állami laborcég vezetői tisztsége, illetve az, hogy emellett az Opten adatbázisa szerint még féltucat üzleti vállalkozásban van érdekeltsége? Kérdésünkre eddig nem érkezett válasz.
Az Opten cégadatbázisa szerint a NOLD Nkft.-t egy éve hozta létre az Országos Kórházi Főigazgatóság korábbi cége, az EH Ügyelet Nonprofit Kft. felszámolásából. Az új cég feladata az országos laborhálózat egységes irányítása, működtetése. A Nemzeti Diagnosztikai Laborhálózat (NLH) kialakításának végleges tervét – sajátos módon „Liliom program” fedőnéven – Kásler Miklós még humánminiszterként vitte a kormány elé. A nemzeti laborcég első ügyvezetője 2021 novemberében Boér Gábor lett, aki már ekkor is Kásler tárcájának helyettes államtitkára volt.
A laborszolgáltatások állami, központi működtetésének már tavaly júniusban el kellett volna indulna, egyes piaci szereplők szerint ezt a covid-járvány „csúsztatta” át erre az évre, mások szerint viszont túl sok volt az erről szóló koncepcióban a bizonytalanság. Az erről készült „kormányzati előterjesztés” sokak szerint azt a célt szolgálta, hogy a magántulajdonú laboratóriumokat kiszorítsák a közfinanszírozásból. A piac elemzését a javaslat elkészítői 2019-es adatokkal végezték el, ebben az évben
az egészségbiztosító 230 millió laborvizsgálatért fizetett ki több mint 57 milliárd forintot.
Az orvosi döntések mintegy kétharmada laborlelet alapján születik. Azt a javaslat készítői is megállapították, hogy az államosítás járulékos előnye, hogy olyan „nemzeti adat- és biobank jöhet létre, amely több tudományos terület adatbázisát képezheti.”
Az állami laborhálózat öt régióközponttal működne. Egyelőre az orvosi egyetemek klinikái és az egyházi kórházak laborszolgáltatásai kimaradnak az államosításból. A többiektől (kórházak, háziorvosok) viszont a nem azonnal szükséges vizsgálati mintákat egy közbeszerzéssel kiválasztott vállalkozó gyűjtheti össze és szállíthatja jövő év márciusától az állami laborokba. A minták elemzéséhez 5 évre bérel az állam olyan új műszerparkot, amelyekhez egységes reagenseket tudnak majd használni. (Jelenleg sokféle laborautomatát használnak és ezekhez többnyire más és más reagensre van szükség.) Az állami laborszolgáltatásról szóló tervezet készítői számoltak azzal is, hogy a lépés piaci érdekeket is sért, hiszen számos beszállító szorul ki a piacról. Az egyik legnagyobb, a Synlab. Lapunk a cégnél érdeklődött: Hogyan érinti a közfinanszírozott intézményekkel meglévő szerződéseiket az állami laborszolgáltató márciusi piacra lépése? Mikortól nem végezik a szolgáltatást? Kaphatnak-e „kárpótlást” a piac elvesztéséért, a szerződések felmondásáért? Lapzártánkig nem kaptunk választ.
